Árnyékjelentés a tatárszentgyörgyi gyilkosság ügyében

Az ERRC, a NEKI és TASZ mai napon tartott sajtótájékoztatóján ismertette meg a nyilvánossággal azt az árnyékjelentést, melyet a tatárszentgyörgyi gyilkosságról, és az esettel kapcsolatos hivatalos eljárásokról készített. A sajtótájékoztató napján érkezett válasz a Miniszterelnöki Hivataltól a kormány jelen ügyben készített jelentését kérő közérdekű adatigénylésünkre. Az anyag a "Nem nyilvános" jelzéssel van ellátva, de mivel a TASZ közérdekű adatként kérte ki a dokumentumot, és mivel a MEHtől érkezett kísérőlevél az Adatvédelmi törvény 19/A §ára hivatkozik (melynek értelmében a döntéselőkészítő anyagok megismerését az arra jogosult engedélyezheti), a kormányjelentést a TASZ ezúton teszi közzé.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

Cegléd: a rendőrség mulasztott, de nem ismeri el

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

Hogyan keni el a rendőrség a gyűlölet-bűncselekményeket?

A szélsőséges, cigányellenes szervezetek márciusi gyöngyöspatai járőrözéséhez köthetően három esetben tettünk feljelentést roma sértettek képviseletében súlyos, rasszista indítékú bűncselekmények miatt. A három ügy egyikében sem volt hajlandó a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomozni. A cselekményeket szabálysértéssé degradálta, a három ügyből kettőben a TASZ ügyvédjét mint sértetti képviselőt semmilyen eljárási cselekményről nem értesítette, a határozatokat nem kézbesítette. A történtek tökéletesen szemléltetik a magyar rendőri jogalkalmazás súlyos hiányosságait és az alulminősítés problematikáját a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.