Atomper: nincs ítélet
Nem született ítélet a megismételt elsőfokú tárgyaláson, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága ellen indítottunk több civilszervezettel együtt, a Paksi Atomerőmű 2.sz. blokkja újraindításának engedélyezését megalapozó dokumentumok kiadása iránt.
A felperesi képviselő, Schiffer András, a tárgyalás kezdetén felhívta az alperesi oldal ( a perben beavatkozóként a Paksi Atomerőmű Zrt. vesz részt) figyelmét, hogy a korábban, az elsőfokú eljárásban született ítéletet hatályon kívül helyező végzésében az Ítélőtábla kifejezetten előírta az alperes bizonyítási kötelezettségét. Ez a törvényi bizonyítási teher a mindenkori adatkezelőn nyugszik, amely csak akkor tagadhatja meg az igényelt információ kiadását, ha bizonyítani tudja, hogy a kért adat az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII.) által szabályozott kivételek valamelyike alá tartozik, és ezért jogos volt az adat ki nem adása.
Ennek ellenére alperesi oldal nem terjesztett elő egyetlen bizonyítási indítványt sem, arra hivatkozva, hogy az idézést csak egy hete kapták meg. (N.B. az Ítélőtábla végzését már márciusban kézhez vették), és bizonyítékok helyett elismételték az alapfokú eljárásban már ismertetett indokait. Eszerint az engedélykérelemben szereplő adatok a szellemi alkotásnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak. Az alperes jogi képviselője előadta, hogy az engedélykérelemben szereplő méréseket, számításokat négy céggel (MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, VUJE Rt. !!![szlovák], TVEL Rt. [orosz]) végeztették, s a velük kötött polgári jogi megállapodást sértenék meg, ha a hozzájárulásuk nélkül kiadnák a kért adatokat. A fent említett cégek ugyanis a hozzájárulást nem adták meg.
Schiffer András álláspontja szerint az alperesi érvelés helytelen. Kifejtette, hogy ha egy magánjogi jogi személy egy állami szervezettel köt megállapodást, akkor számolnia kell azzal, hogy az általa nyújtott szolgáltatás közérdekű adatként a nyilvánosságra kerülhet, ezért elfogadhatatlan, hogy az alperes más cégek érdekeivel takarózik. Fontos továbbá, hogy a szellemi alkotások védelméről szóló jogszabályok kimondják, hogy számítások, és mérések nem élveznek jogi védelmet. Azáltal, hogy az alperes önmagát ismételgeti, lényegében beismeri, hogy nem tett eleget az Ítélőtábla végzésének.
Úgy tűnik, hogy a bíróság is megelégelte az időhúzást, és végzésében kötelezte az alperest, hogy bizonyítási indítványait harminc napon belül terjessze a bíróság elé, különben a bizonyítás mellőzésével fog ítélet születni.
A megismételt tárgyalásra szeptember 25-én kerül sor. Az adatvédelmi törvény soronkívüliséget ír elő az adatvédelmi perek lefolytatására. Az alperesi magatartás csak megerősíti azokat a tapasztalatokat, hogy ma Magyarországon a közérdekű adatokat kezelő szervek érdemi jogi és ténybeli indokok nélkül utasítják el az adatigényléseket.
