Az alapvető jogok biztosa is kimondta, hogy az állami rendezvényeket magáncégek helyett a rendőrségnek kell biztosítania

Az alapvető jogok biztosának jelentése az október 23-i állami rendezvény biztosításáról, és az ott esett jogsértések megítéléséről teljes mértékben alátámasztja álláspontunkat: az állami rendezvény mindenkié, az államnak mindenki véleményét a tartalmától függetlenül biztosítania kell, és az állami rendezvények biztosítási feladatait, ha alapvető jogok érintettek, nem szervezheti ki magáncégeknek.

Emlékezhetünk mindannyian, hogy a tavaly október 23-i állami rendezvényen a Kossuth-téren a résztvevők közötti nézeteltérések több esetben is tettlegességig fajultak, még vér is folyt, és sem a rendezvény-szervezési feladatokat ellátó magáncég, sem a rendőrség nem volt képes hatékonyan megvédeni azokat, akiket mások a véleményük miatt inzultáltak. Sőt, a biztonsági őrök nem is engedték be azt, aki a miniszterelnök kifütyülésére készült, mástól a sípját vették el, a rendőrök pedig még kérésre sem léptek fel e jogsértő gyakorlat ellen.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményeztük, aki a jelentésében megerősítette: az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. Az államnak és szerveinek pedig kötelességük biztosítani a véleménynyilvánítást még akkor is, ha az éppen a közhatalmat gyakorlók ellen irányul, és kötelességük megvédeni azon polgárok testi épségét, akiket a véleményük miatt fenyegetnek.

A helyzetet csak rontotta az a lassan évtizedes rossz gyakorlat, hogy az állami rendezvényt nem közvetlenül a rendőrség biztosította, mert a biztosítási feladatokat az állam – a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala – kiszervezte egy magán biztonsági szolgálatnak. Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni. Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza. Ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki. Ideje volna, hogy a kormányzat végre méltóképpen szervezze meg a nemzeti ünnepnapok hivatalos rendezvényeit, és nem privát biztonsági cégre, hanem a rendőrségre bízná a polgárok szabadságjogainak érvényesülését. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Akkor sem bírságolható meg egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

Három ügyben is megszüntette a bíróság diáktüntető ügyfeleink ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

A bíróságon támadtuk meg a március 15-i füttyszó betiltását

A BRFK a múlt héten is, és ma is megtiltotta, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke sípolással egybekötött tüntetést tartson március 15-én, nem messze a miniszterelnök múzeumkerti beszédétől. A tiltás alapja a „nemzet méltósága” és a „méltó megemlékezéshez való jog” sérelme. A bíróságon támadtuk meg a tilalmat, a döntés még az ünnepnap előtt megszülethet.

Több technót a rendőrségre!

A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.