Az alapvető jogok biztosa is kimondta, hogy az állami rendezvényeket magáncégek helyett a rendőrségnek kell biztosítania

Az alapvető jogok biztosának jelentése az október 23-i állami rendezvény biztosításáról, és az ott esett jogsértések megítéléséről teljes mértékben alátámasztja álláspontunkat: az állami rendezvény mindenkié, az államnak mindenki véleményét a tartalmától függetlenül biztosítania kell, és az állami rendezvények biztosítási feladatait, ha alapvető jogok érintettek, nem szervezheti ki magáncégeknek.

Emlékezhetünk mindannyian, hogy a tavaly október 23-i állami rendezvényen a Kossuth-téren a résztvevők közötti nézeteltérések több esetben is tettlegességig fajultak, még vér is folyt, és sem a rendezvény-szervezési feladatokat ellátó magáncég, sem a rendőrség nem volt képes hatékonyan megvédeni azokat, akiket mások a véleményük miatt inzultáltak. Sőt, a biztonsági őrök nem is engedték be azt, aki a miniszterelnök kifütyülésére készült, mástól a sípját vették el, a rendőrök pedig még kérésre sem léptek fel e jogsértő gyakorlat ellen.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményeztük, aki a jelentésében megerősítette: az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. Az államnak és szerveinek pedig kötelességük biztosítani a véleménynyilvánítást még akkor is, ha az éppen a közhatalmat gyakorlók ellen irányul, és kötelességük megvédeni azon polgárok testi épségét, akiket a véleményük miatt fenyegetnek.

A helyzetet csak rontotta az a lassan évtizedes rossz gyakorlat, hogy az állami rendezvényt nem közvetlenül a rendőrség biztosította, mert a biztosítási feladatokat az állam – a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala – kiszervezte egy magán biztonsági szolgálatnak. Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni. Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza. Ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki. Ideje volna, hogy a kormányzat végre méltóképpen szervezze meg a nemzeti ünnepnapok hivatalos rendezvényeit, és nem privát biztonsági cégre, hanem a rendőrségre bízná a polgárok szabadságjogainak érvényesülését. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Útmutató tüntetőknek

Mikor igazoltathat a rendőr?

Közterületen gyakorlatilag bárkit igazoltathat a rendőr, ennek célját azonban köteles neked megmondani. A törvény szerint ilyen cél lehet például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, továbbá, ha ez a jogaidnak vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges. Automatikusan nem mindig közli a rendőr az igazoltatás okát, de kérdésedre köteles azt megmondani! Ha ezt előzetesen megtagadná arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor is legkésőbb az igazoltatást követően közölnie kell veled annak okát, célját.

Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

Egyetértett velünk a kormányhivatal: sérti a gyülekezési szabadságot egy gödöllői rendelet

Egyetértett velünk a kormányhivatal, hogy sérti a gyülekezési szabadságot az a gödöllői rendelet, amely közterület-használati engedélyhez köti a politikai rendezvények megtartását a városban.