Az alapvető jogok biztosa is kimondta, hogy az állami rendezvényeket magáncégek helyett a rendőrségnek kell biztosítania

Az alapvető jogok biztosának jelentése az október 23-i állami rendezvény biztosításáról, és az ott esett jogsértések megítéléséről teljes mértékben alátámasztja álláspontunkat: az állami rendezvény mindenkié, az államnak mindenki véleményét a tartalmától függetlenül biztosítania kell, és az állami rendezvények biztosítási feladatait, ha alapvető jogok érintettek, nem szervezheti ki magáncégeknek.

Emlékezhetünk mindannyian, hogy a tavaly október 23-i állami rendezvényen a Kossuth-téren a résztvevők közötti nézeteltérések több esetben is tettlegességig fajultak, még vér is folyt, és sem a rendezvény-szervezési feladatokat ellátó magáncég, sem a rendőrség nem volt képes hatékonyan megvédeni azokat, akiket mások a véleményük miatt inzultáltak. Sőt, a biztonsági őrök nem is engedték be azt, aki a miniszterelnök kifütyülésére készült, mástól a sípját vették el, a rendőrök pedig még kérésre sem léptek fel e jogsértő gyakorlat ellen.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményeztük, aki a jelentésében megerősítette: az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. Az államnak és szerveinek pedig kötelességük biztosítani a véleménynyilvánítást még akkor is, ha az éppen a közhatalmat gyakorlók ellen irányul, és kötelességük megvédeni azon polgárok testi épségét, akiket a véleményük miatt fenyegetnek.

A helyzetet csak rontotta az a lassan évtizedes rossz gyakorlat, hogy az állami rendezvényt nem közvetlenül a rendőrség biztosította, mert a biztosítási feladatokat az állam – a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala – kiszervezte egy magán biztonsági szolgálatnak. Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni. Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza. Ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki. Ideje volna, hogy a kormányzat végre méltóképpen szervezze meg a nemzeti ünnepnapok hivatalos rendezvényeit, és nem privát biztonsági cégre, hanem a rendőrségre bízná a polgárok szabadságjogainak érvényesülését. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Zöld jelzés a szakszervezeti tüntetéseknek: Sikeres TASZ-fellépés a Fővárosi Bíróság előtt a betiltott tüntetések ügyében

A Fővárosi Bíróság 2011. szeptember 21-i végzéseivel  hatályon kívül helyezett két rendőri határozatot: azokat, amelyekkel Budapest Rendőrfőkapitánya a Kossuth-térre és a Várba, szombatra és vasárnapra szabályosan bejelentett szakszervezeti tüntetéseket megtiltotta. A tervetett tüntetések így megtarthatók, a bíróság az ügyekben osztotta a bejelentő képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontját, mely szerint a rendőrségi határozatok indoklása nem állta meg a helyét és tiltásra nem lett volna ok.

A bíróságon támadtuk meg a március 15-i füttyszó betiltását

A BRFK a múlt héten is, és ma is megtiltotta, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke sípolással egybekötött tüntetést tartson március 15-én, nem messze a miniszterelnök múzeumkerti beszédétől. A tiltás alapja a „nemzet méltósága” és a „méltó megemlékezéshez való jog” sérelme. A bíróságon támadtuk meg a tilalmat, a döntés még az ünnepnap előtt megszülethet.