Az alapvető jogok biztosa is kimondta, hogy az állami rendezvényeket magáncégek helyett a rendőrségnek kell biztosítania

Az alapvető jogok biztosának jelentése az október 23-i állami rendezvény biztosításáról, és az ott esett jogsértések megítéléséről teljes mértékben alátámasztja álláspontunkat: az állami rendezvény mindenkié, az államnak mindenki véleményét a tartalmától függetlenül biztosítania kell, és az állami rendezvények biztosítási feladatait, ha alapvető jogok érintettek, nem szervezheti ki magáncégeknek.

Emlékezhetünk mindannyian, hogy a tavaly október 23-i állami rendezvényen a Kossuth-téren a résztvevők közötti nézeteltérések több esetben is tettlegességig fajultak, még vér is folyt, és sem a rendezvény-szervezési feladatokat ellátó magáncég, sem a rendőrség nem volt képes hatékonyan megvédeni azokat, akiket mások a véleményük miatt inzultáltak. Sőt, a biztonsági őrök nem is engedték be azt, aki a miniszterelnök kifütyülésére készült, mástól a sípját vették el, a rendőrök pedig még kérésre sem léptek fel e jogsértő gyakorlat ellen.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményeztük, aki a jelentésében megerősítette: az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. Az államnak és szerveinek pedig kötelességük biztosítani a véleménynyilvánítást még akkor is, ha az éppen a közhatalmat gyakorlók ellen irányul, és kötelességük megvédeni azon polgárok testi épségét, akiket a véleményük miatt fenyegetnek.

A helyzetet csak rontotta az a lassan évtizedes rossz gyakorlat, hogy az állami rendezvényt nem közvetlenül a rendőrség biztosította, mert a biztosítási feladatokat az állam – a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala – kiszervezte egy magán biztonsági szolgálatnak. Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni. Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza. Ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki. Ideje volna, hogy a kormányzat végre méltóképpen szervezze meg a nemzeti ünnepnapok hivatalos rendezvényeit, és nem privát biztonsági cégre, hanem a rendőrségre bízná a polgárok szabadságjogainak érvényesülését. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.