Az Alkotmánybírósághoz fordultunk hét civil partnerünkkel a kormány homofób és transzfób népszavazásával szemben

Kedden átment a homofób és transzfób népszavazás négy kérdése az országgyűlésen, de az ötödik kérdésről sem mondott le a kormány: a népszavazás útjába álló kúriai ítéletet megtámadta az Alkotmánybíróságon. Nyolc civil szervezet annak érdekében írt most az Alkotmánybíróságnak, hogy a kormány kezdeményezése a lehető legkevesebb kárt okozhassa, és az ötödik kérdésben ne lehessen elrendelni népszavazást.

A nyáron benyújtott homofób és transzfób kezdeményezésében összesen öt kérdést akart népszavazásra bocsátani a kormány. Ezeket - másokkal együtt - a TASZ által képviselt magánszemélyek megtámadták a Kúria előtt, a testület pedig októberben úgy döntött, hogy nem hitelesíthető a nemi megerősítő műtétekre vonatkozó kérdés. A kormány azonban nem fogadta el a Kúria döntését, és az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az eljárás során sérültek a jogai.

Nyolc szervezet: az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride , a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a TASZ és a Transvanilla Transznemű Egyesület közös beadványában kéri az Alkotmánybíróságot, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát, és hagyja helyben a Kúria döntését. A bírói döntés ugyanis nem a kormány jogait sérti, hanem védi az emberek alapvető jogait és az emberi méltóságot.

A Kúria által korábban átengedett négy kérdésben már el is rendelte a népszavazást az Országgyűlés. Az ellenzék távolmaradása mellett, kivételes eljárásban lezajlott keddi szavazáson a parlament elmulasztotta megtenni az egyetlen dolgot, amely megalapozza szerepét a népszavazás folyamatában: nem vitatta meg érdemben a kérdéseket. Az elrendelés ugyanis nem csupán formális jóváhagyást jelent. A Kúria is rámutatott, hogy az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia a népszavazási kérdéseket, és ennek alapján dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy nem. Azzal, hogy kivételes eljárásban, felgyorsítva hozta meg a döntést, saját szerepét üresítette ki az Országgyűlés. A propagandacélokat szolgáló népszavazás elől elhárította az utolsó demokratikus akadályt is, és ezzel segédkezett a kormánynak abban, hogy kisajátítsa a népszavazás intézményét.

“A kormány láthatólag úgy gondolja, hogy a népszavazási kezdeményezéseit a Kúria nem akadályozhatja meg, mi viszont alkotmánybírósági beadványunkban kiálltunk a Kúria döntése mellett. A kormány alaptalanul támadja a Kúria döntését, ezért az Alkotmánybíróság nem adhat helyt a kormány kérelmének, akkor sem, ha ezzel megállítja az alkotmányellenes népszavazási kezdeményezést” - mondta Aujeszky Nóra, a TASZ jogásza a beadványról.

„Világosan kiderült, hogy mire használja a kormány azt az eszközt, amit 2019 decemberében egy salátatörvénnyel erőltetett át a parlamenten: a bíróságokról szóló szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy a politikailag fontos ügyekben a független bíróságok ítéletét megkerülhesse, és az Alkotmánybíróságot használhassa fel a politikai céljai elérésére. Nagyon fontos, hogy az AB ne engedje ezt, és utasítja el a kormány indítványát.” - mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Alkotmánybíróság először december 7-én fogja tárgyalni a kormány indítványát, amely az ötödik kérdés sorsát érinti.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!

Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk.

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.