Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.


Az alkotmánybírák profiljai külön-külön egy kattintással elérhetőek:


A három szervezet 23 nagy jelentőségű ügyet vizsgált: ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom ez után született. Míg a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt a testület mind a tíz ügyben a kormány érdekével ellentétesen döntött, amint többségbe kerültek az egypárti bírák, az arány drámaian felborult: 13-ból 10-szer a kormány érdekének megfelelő döntés született. A testületben több olyan bíró is van, aki (amikor részt vett a döntéshozatalban) a vizsgált ügyek 100 százalékában a kormányt támogató módon szavazott. Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária például az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket hozott, amelyek megfeleltek volna az kormány feltehető érdekének. Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag úgy döntött, vagy olyan különvéleményeket írt, amelyek a kormány érdekét szolgálták. Ezeket az arányokat az alábbi ábra mutatja:

További grafikus tájékoztató anyagok itt érhetőek el, ezek szabadon felhasználhatóak, illetve beágyazhatóak.

Hogyan jutott erre a sorsra az Alkotmánybíróság? A parlamenti kétharmad három lépésben módosította az Alkotmánybíróság összetételéről szóló szabályokat:

·   Korábban a jelölési szabályok alapján a kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni. 2010-ben viszont úgy módosították ezt a szabályt, hogy a kormánytöbbség egyedül jelölhetett tagokat a testületbe.

·   Ezt követően, 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték.

· 2012-ben és 2013-ban kilencről tizenkét évre emelték a bírák megbízatási idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső (70. életév) korhatárát. A korhatár eltörlése miatt lehet hosszabb ideig alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

Ezek alapján ma a tizenöt fős testületben összesen tizenegy bíró olyan eljárásban nyerte el megbízatását, ami kizárólag a kormánypártok belügye volt: a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat.

Az elemzés a fentieken túl egységes szempontrendszer szerint profilokat is tartalmaz az egyes bírókról. Mindegyikük bírói munkájával kapcsolatban feltettük azokat a kérdéseket, hogy mit gondolnak az alkotmánybíráskodás szerepéről – demokráciáról, választásokról, demokratikus vitáról – a hatalommegosztásról és a függetlenség garanciáiról – végül a szabadságjogokról. Ezek az elemzések részletesen bemutatják minden új bíró ítélkezési gyakorlatát és döntései sajátosságait. Az elemzés könnyebb megértését a vizsgált ügyeket és az egyes bírák ítélkezési tevékenységét összefoglaló táblázatok segítik.

A teljes elemzés letölthető innen

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A ráncfelvarrás sem teszi legitimmé az új választási rendszert

Az Országgyűlés tegnap sürgős eljárásban fogadta el a főváros önkormányzati választási rendszerének átrajzolását, mindössze négy hónappal a választások előtt, az ellenzéki erők egyhangú ellenállásával szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.

Alkotmányellenes a Btk-szigorítás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az egyedi ügyre reagáló jogalkotói lépéssel a parlament mind a saját, mind az igazságszolgáltatás tekintélyét tovább rombolná.