Az ENSZ felvállalja a magánélet védelmét

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2015. március 26-án úgy döntött, hogy létrehozza a magánszféra védelméért felelős különmegbízott pozícióját.

A TASZ 91 másik emberi jogi szervezettel közös nyilatkozatában támogatta a pozíció megalkotását, mivel a magánszféra védelme csak globális eszközökkel biztosítható.

Az új különmegbízott széles hatáskörrel rendelkezik majd, többek között:

  • ellenőrzi, hogy a kormányok milyen indokokkal férhetnek hozzá digitális kommunikációs adatokhoz
  • jó gyakorlatokat azonosít, hogy a titkos megfigyelésekre vonatkozó nemzeti szabályozás megfeleljen a nemzetközi jog elvárásainak és garanciáinak
  • a privátszférát terhelő kötelezettségeket feltárja és érvényesíti
  • olyan nemzetközi normák fejlesztésében részt vesz, melyek figyelemmel vannak a privátszéfra védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága közti egyensúlyra
  • biztosítja az elektronikus adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályok, gyakorlatok és üzleti modellek átláthatóságát

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat

Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.

Levelet küldtünk az államtitkárnak a terrorellenes törvénytervezet nyilvánosságáért

Levelet küldtünk Kontrát Károly államtitkárnak és az egyeztetéseken részt vevő pártok frakcióvezetőinek a Belügyminisztérium terrorellenes törvénycsomagjának nyilvánosságáért. Ha érkezik válasz az államtitkártól, azt változtatás nélkül nyilvánosságra hozzuk.

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.