Az ombudsman fellépését sürgetik civil szervezetek menekült ügyben

Öt jogvédő és menekültekkel foglalkozó civil szervezet, és egy önkéntesekből álló segítő csoport közös nyilatkozatban fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, fellépését sürgetve a menekülők helyzetével kapcsolatban.

A szervezetek arra hívták fel a biztos figyelmét, hogy bár az Alaptörvény által nevesített és a nemzetközi szerződésben vállalt jogok mindenkit megilletnek, az alapjogok védelmére létrehozott intézmény vezetőjeként tevékenysége eddig szinte észrevétlen maradt a hazánkat érintő emberi jogi válságban.

A szervezetek álláspontja szerint az ombudsmannak hivatalból eljárást kellene folytatnia a Magyarországra érkező menekülők helyzetével, a hatóságok tevékenységével, valamint a menekülők segítőit érő jogkorlátozásokkal kapcsolatban. Meglátásuk szerint mindez azért indokolt, mert számos hatóság tevékenysége során merült fel alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság. Emellett indítványozták, hogy az ombudsman kezdeményezze az alapjogokat sértő rendelkezések Alkotmánybíróság általi vizsgálatát.

A nyilatkozat jegyzőit nem nyugtatták meg azok a sajtóhírek, miszerint az ombudsman már megkezdte vizsgálatát, hiszen ezekről további részleteket nem ismerhetett meg a nyilvánosság. Véleményük szerint az akut válság szükségessé teszi a menekültek tartózkodási helyeinek folyamatos monitorozását, melyhez a biztos rendelkezik törvényi felhatalmazással. A helyszíni ellenőrzésen kívül a szervezetek sürgették, hogy az alapvető jogok biztosa nyilvános megszólalásaival is tegyen a gyűlöletkeltés ellen, valamint hívja fel a figyelmet a magyar állam feladataira az emberhez méltó körülmények biztosítása érdekében. A nyilatkozatban emlékeztették az ombudsmant, hogy véleményét jogosult bármikor kifejteni az Országgyűlésben, és arra kérték, hogy éljen ezzel a jogával az alapjogokat súlyosan sértő T/5985. sz. törvényjavaslat tárgyalása során.

A nyilatkozat aláírói: Amnesty International Magyarország, Artemisszió Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Migration Aid, Társaság a Szabadságjogokért.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Emberi jogok és a biztonság

Januártól négy részes beszélgetéssorozatot indítunk Szomszédunk a menekült címmel a Bálint Házban. Minden alkalomhoz közzéteszünk egy tézisgyűjteményt, amely a legalapvetőbb állításainkat foglalja össze a beszélgetések egyes témáiban. Az első este arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy korlátoznunk kell-e szabadságunkat annak érdekében, hogy megvédjük a társadalom biztonságát. Olvasd el vitaindítónkat. 

12 dolog, amit a kormánynak tennie kell menekültügyben

Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az. A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés  kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam  feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.

Üzenj a kormánynak, szavazz érvénytelenül!

Az október 2-i népszavazás embertelen és megtévesztő, ezért azt javasoljuk, hogy az állampolgárok érvénytelen szavazattal üzenjenek a kormánynak. A menekültellenes népszavazás és az azzal kapcsolatos kampány gyűlöletkeltő, ráadásul álságos is, mert a jogszerűtlen népszavazás valójában alkalmatlan a nép akaratának érvényre juttatására. A kormány mostani visszaélése a népszavazás intézményével nem mindennapi túlkapás, hanem az emberi jogi szemlélettel alapjaiban összeegyeztethetetlen aktus.