Az ombudsman fellépését sürgetik civil szervezetek menekült ügyben

Öt jogvédő és menekültekkel foglalkozó civil szervezet, és egy önkéntesekből álló segítő csoport közös nyilatkozatban fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, fellépését sürgetve a menekülők helyzetével kapcsolatban.

A szervezetek arra hívták fel a biztos figyelmét, hogy bár az Alaptörvény által nevesített és a nemzetközi szerződésben vállalt jogok mindenkit megilletnek, az alapjogok védelmére létrehozott intézmény vezetőjeként tevékenysége eddig szinte észrevétlen maradt a hazánkat érintő emberi jogi válságban.

A szervezetek álláspontja szerint az ombudsmannak hivatalból eljárást kellene folytatnia a Magyarországra érkező menekülők helyzetével, a hatóságok tevékenységével, valamint a menekülők segítőit érő jogkorlátozásokkal kapcsolatban. Meglátásuk szerint mindez azért indokolt, mert számos hatóság tevékenysége során merült fel alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság. Emellett indítványozták, hogy az ombudsman kezdeményezze az alapjogokat sértő rendelkezések Alkotmánybíróság általi vizsgálatát.

A nyilatkozat jegyzőit nem nyugtatták meg azok a sajtóhírek, miszerint az ombudsman már megkezdte vizsgálatát, hiszen ezekről további részleteket nem ismerhetett meg a nyilvánosság. Véleményük szerint az akut válság szükségessé teszi a menekültek tartózkodási helyeinek folyamatos monitorozását, melyhez a biztos rendelkezik törvényi felhatalmazással. A helyszíni ellenőrzésen kívül a szervezetek sürgették, hogy az alapvető jogok biztosa nyilvános megszólalásaival is tegyen a gyűlöletkeltés ellen, valamint hívja fel a figyelmet a magyar állam feladataira az emberhez méltó körülmények biztosítása érdekében. A nyilatkozatban emlékeztették az ombudsmant, hogy véleményét jogosult bármikor kifejteni az Országgyűlésben, és arra kérték, hogy éljen ezzel a jogával az alapjogokat súlyosan sértő T/5985. sz. törvényjavaslat tárgyalása során.

A nyilatkozat aláírói: Amnesty International Magyarország, Artemisszió Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Migration Aid, Társaság a Szabadságjogokért.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Integráció és párhuzamos társadalmak

A párhuzamos társadalom fogalma gyakran hangzik el a magyar közéleti vitákban, kialakulását a migráció veszélyei között emlegetve. A fogalmat az 1990-es évek közepe óta használják, elsőként a németországi kisebbségek – elsősorban a törökök – szándékos ön-elszigetelésére utal. A fogalom alatt az értjük, hogy az adott országétól erősen eltérő kultúrából érkező (legtöbbször arab vagy muszlim hátterű) embercsoportot nem képes a befogadó ország integrálni, sőt az érintett csoportok szándékosan kizárják magukat a társadalomból. A magyar viták alapján a párhuzamos társadalmak kialakulása a következő veszélyekkel fenyegethet: az adott csoporton belül az állam nem képes a törvényeit betartatni, illetve ezek a csoportok kedveznek a radikális szerveződéseknek, amelyek fenyegetik az országban élők jogait, közrendet vagy akár a fennálló állami berendezkedést. További veszélyként merül fel, hogy a párhuzamos társadalmakban megjelenő kultúra rombolja az adott ország kultúráját.

Álljunk ki a szigorú magyar bevándorlóellenes törvények ellen!

Magyarország tartsa végre tiszteletben a menekültek jogait! Küldj levelet Magyarország miniszterelnökének, és csatlakozz a rászorulókkal szemben igazságosabb és emberségesebb bánásmódot követelő kampányunkhoz!

Vallási viseletek

A modern társadalmakat a világnézeti sokféleség jellemzi. Egymástól eltérő, egymással versengő életfelfogásokat való emberek élnek együtt, egy jogrendszer hatálya alatt. Ennek a ténynek a jelentőségét az évtizedek óta zajló bevándorlási folyamat csak fokozta – a menekültválság pedig kiélezte és mindenki számára nyilvánvalóvá tette. A világnézeti, erkölcsi, kulturális pluralizmus jelensége azonban egyáltalán nem újdonság. Olyannyira nem, hogy a modern, nyugati típusú alkotmányos demokráciák egész intézményes berendezkedése erre tekintettel van kialakítva: az állam és az egyház – általánosabban: a közszféra és a magánszféra – elválasztása, az állam világnézeti semlegességének a követelménye, a minden embert világnézetétől függetlenül egyenlő mértékben megillető alapjogok – ezek a maguktól értetődő követelmények mind a világnézeti pluralizmusra tekintettel lettek intézményesítve. Igaz persze, hogy ma már nem az okoz problémát, hogy katolikusok, kálvinisták, zsidók és ateisták cselekvéseit kell a jognak egyenlő mércével mérnie, hanem inkább az, hogy nagyszámú, más nyelvet beszélő, más kulturális mintákkal rendelkező bevándorlók és menekültek jelenlétére tekintettel kell kialakítani egyenlő mércéket és a mindenkit egyaránt megillető jogok és egyaránt terhelő kötelezettségek rendszereit.