Az ombudsmanhoz fordultunk a súlyosan fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogáért

Van ma Magyarországon körülbelül 3500 súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek, közüllük mindössze minden harmadik fér csak hozzá a számára a köznevelési törvény által garantált alapfokú oktatáshoz iskolai keretek között. Az iskolai rendszerből való szélsőséges kirekesztettség és kapcsolódó alapjogok sérelme miatt az ombudsmanhoz fordultunk.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanköteles korú személyek a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében úgynevezett fejlesztő nevelés-oktatásban vesznek részt. A fejlesztő nevelés-oktatás speciális, kifejezetten e tanulók számára kialakított oktatási keretrendszer, amely – szándéka szerint – figyelembe veszi fogyatékosságuk súlyosságát, és ehhez igazodva lehetővé teszi a gyerekek számára azt, hogy a nekik leginkább megfelelő keretek között, rendkívül rugalmas formában teljesítsék tankötelezettségüket. Azonban a hozzánk eljutott megkeresések és a szakértői felmérések alapján egy szomorú kép rajzolódik ki. Felmerül az érintett gyerekek alapfokú oktatáshoz és az egészséges fejlődéshez való jogának sérelme éppúgy, mint  az egyenlő bánásmód sérelme.

Mi a fejlesztő nevelés-oktatás?

A fejlesztő nevelés-oktatás keretében az érintett gyerekek heti legalább 20 óra oktatásban vesznek részt, azonban ez a minimális óraszám „indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb" is lehet. A fejlesztő nevelés-oktatás nem csak iskolai keretek között szervezhető meg, hanem lehetőség van arra is, hogy otthoni ellátás keretében vagy bentlakásos szociális intézményben nyújtsák azt a gyerekek számára. Továbbá, „ha a tanuló a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében” – akár otthon vagy bentlakásos szociális intézményben is  – teljesítheti. Egy korábbi filmünkben részletesen foglalkoztunk a problémával. 

Mit mutatnak a számok?

A Közoktatási Információs Rendszer adatai szerint a 2014/2015-ös tanévben összesen 2165 tanköteles gyermekkel kellett számolni, akik fejlesztő nevelés-oktatásban vettek részt. Márkus Eszter, Jenei Andrea és Révész Rita az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott nagy mintás, az érintett gyermekkorú népességre nézve reprezentatív friss kutatása az alábbi eredményeket találta:

  • A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók 33 százaléka fér hozzá a napi rendszerességű, iskolai keretek között biztosított heti 20 órás oktatáshoz, míg 19 százalékuk saját otthonában, 48 százalékuk pedig bentlakásos szociális intézményben tanul, utóbbi csoportok heti 20 óránál kevesebb óraszámban.
  • Az otthoni ellátásban résztvevő tanulók heti átlagosan 6,6 órában tanulnak, az intézeti keretek között élők heti átlagosan 7,6 órában tanulnak, vagyis az előírt óraszám töredékét kapják csak meg.
  • A köznevelési törvény szerint csak és kizárólag a szülő kérésére lehetséges a heti óraszám kevesebb, mint 20 órában történő meghatározása, a kutatás eredményei alapján azonban látható, hogy leggyakrabban a szállítási nehézségek, a szakemberhiány, a szociális intézménybe való bezártság és a férőhelyek elégtelen száma állnak az óraszám csökkenés hátterében.

A jogsegély szolgálatunkhoz gyakran érkeznek olyan kérdések, amelyek fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogával kapcsolatosak, több esetben nyújtottunk jogsegélyt. Különösen tipikus és egyben tragikus példa a fent számokban leírt jelenségre Fodor Tamás példája. Tamást szülei bentlakásos intézetbe voltak kénytelenek adni, miután utaztatáshoz nem kaptak segítséget. A kisfiút annyira megviselte az intézményi környezet és a szülei hiánya, hogy néhány hónap után jelentősen romlott az állapota és meghalt.

Álláspontunk szerint a jogsérelmek gyökere abban is keresendő, hogy az elkülönített oktatási kategória (a fejlesztő nevelés-oktatás) lehetővé teszi, hogy az iskolarendszeren belüli egyenlőtlenségek a gyerekek oktatási jogosultságaiban képződjenek le. Ezért az ombudsmanhoz fordultunk a súlyosan- halmozottan fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogával kapcsolatban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lázár János javaslata fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyezteti - levél a szakpolitikusoknak

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogai fokozatosan fejlődtek a rendszerváltás óta. Lázár János egymondatos indoklással ellátott javaslata ezeket a jogokat sodorja veszélybe. Szülők, szakemberek és civilek közös levele a módosító visszavonásáért. Az érkező aláírásokat folyamatosan töltjük fel a honlapra!

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...