Az ombudsmanhoz fordultunk a súlyosan fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogáért

Van ma Magyarországon körülbelül 3500 súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek, közüllük mindössze minden harmadik fér csak hozzá a számára a köznevelési törvény által garantált alapfokú oktatáshoz iskolai keretek között. Az iskolai rendszerből való szélsőséges kirekesztettség és kapcsolódó alapjogok sérelme miatt az ombudsmanhoz fordultunk.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanköteles korú személyek a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében úgynevezett fejlesztő nevelés-oktatásban vesznek részt. A fejlesztő nevelés-oktatás speciális, kifejezetten e tanulók számára kialakított oktatási keretrendszer, amely – szándéka szerint – figyelembe veszi fogyatékosságuk súlyosságát, és ehhez igazodva lehetővé teszi a gyerekek számára azt, hogy a nekik leginkább megfelelő keretek között, rendkívül rugalmas formában teljesítsék tankötelezettségüket. Azonban a hozzánk eljutott megkeresések és a szakértői felmérések alapján egy szomorú kép rajzolódik ki. Felmerül az érintett gyerekek alapfokú oktatáshoz és az egészséges fejlődéshez való jogának sérelme éppúgy, mint  az egyenlő bánásmód sérelme.

Mi a fejlesztő nevelés-oktatás?

A fejlesztő nevelés-oktatás keretében az érintett gyerekek heti legalább 20 óra oktatásban vesznek részt, azonban ez a minimális óraszám „indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb" is lehet. A fejlesztő nevelés-oktatás nem csak iskolai keretek között szervezhető meg, hanem lehetőség van arra is, hogy otthoni ellátás keretében vagy bentlakásos szociális intézményben nyújtsák azt a gyerekek számára. Továbbá, „ha a tanuló a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében” – akár otthon vagy bentlakásos szociális intézményben is  – teljesítheti. Egy korábbi filmünkben részletesen foglalkoztunk a problémával. 

Mit mutatnak a számok?

A Közoktatási Információs Rendszer adatai szerint a 2014/2015-ös tanévben összesen 2165 tanköteles gyermekkel kellett számolni, akik fejlesztő nevelés-oktatásban vettek részt. Márkus Eszter, Jenei Andrea és Révész Rita az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott nagy mintás, az érintett gyermekkorú népességre nézve reprezentatív friss kutatása az alábbi eredményeket találta:

  • A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók 33 százaléka fér hozzá a napi rendszerességű, iskolai keretek között biztosított heti 20 órás oktatáshoz, míg 19 százalékuk saját otthonában, 48 százalékuk pedig bentlakásos szociális intézményben tanul, utóbbi csoportok heti 20 óránál kevesebb óraszámban.
  • Az otthoni ellátásban résztvevő tanulók heti átlagosan 6,6 órában tanulnak, az intézeti keretek között élők heti átlagosan 7,6 órában tanulnak, vagyis az előírt óraszám töredékét kapják csak meg.
  • A köznevelési törvény szerint csak és kizárólag a szülő kérésére lehetséges a heti óraszám kevesebb, mint 20 órában történő meghatározása, a kutatás eredményei alapján azonban látható, hogy leggyakrabban a szállítási nehézségek, a szakemberhiány, a szociális intézménybe való bezártság és a férőhelyek elégtelen száma állnak az óraszám csökkenés hátterében.

A jogsegély szolgálatunkhoz gyakran érkeznek olyan kérdések, amelyek fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogával kapcsolatosak, több esetben nyújtottunk jogsegélyt. Különösen tipikus és egyben tragikus példa a fent számokban leírt jelenségre Fodor Tamás példája. Tamást szülei bentlakásos intézetbe voltak kénytelenek adni, miután utaztatáshoz nem kaptak segítséget. A kisfiút annyira megviselte az intézményi környezet és a szülei hiánya, hogy néhány hónap után jelentősen romlott az állapota és meghalt.

Álláspontunk szerint a jogsérelmek gyökere abban is keresendő, hogy az elkülönített oktatási kategória (a fejlesztő nevelés-oktatás) lehetővé teszi, hogy az iskolarendszeren belüli egyenlőtlenségek a gyerekek oktatási jogosultságaiban képződjenek le. Ezért az ombudsmanhoz fordultunk a súlyosan- halmozottan fogyatékos gyerekek oktatáshoz való jogával kapcsolatban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program

Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.

Janecskó Kata: Nekik semmit nem jelent az iskolakezdés

Több száz olyan gyerek él Magyarországon, akik nem indulnak szeptember 1-jén iskolába. Nem rajtuk múlik, hogy otthon maradnak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tankötelesek, tavaly óta joguk is van iskolába járni, csak éppen az iskoláknak nem kötelező felvenni őket. Esélyeik jórészt a szerencsén múlnak, azon, hogy hova születtek és akad-e a közelben őket is befogadó iskola.

(Ország)házi feladat: fogyatékossággal élő gyermekek emberi jogi oktatása az iskolákban - Egy konferencia összefoglalója

Fogyatékossággal élő gyermekek emberi jogi oktatásáról rendezett konferenciát a TASZ 2016. december 8-án az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. A közel 80 fő részvételével zajló eseményen számos hazai civil szervezet képviselője és gyógypedagógus szakember gondolkodott közösen arról, hogy speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek miként tanuljanak a jogaikról az iskolában. A konferencia célja egy javaslatcsomag kidolgozása az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára.