Az országgyűlési képviselők lehetőségeiről a szavazatszámlálás megfigyelésében

Választási Jogi Programunk jogsegély-tevékenysége körében ütközött egy olyan jogszabályi kollízióba, amelynek feloldása a elsősorban a jogalkotó feladata lenne. Addig is, amíg a feloldás nem történik meg, elkészítettük a jogszabályok összeütközésének elemzését és megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos ajánlásunkat.

A következtetésünk az, hogy az országgyűlési képviselő az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény kifejezett felhatalmazása ellenére is jelen lehet a szavazatszámláláskor, de azt semmilyen módon nem próbálhatja befolyásolni, a folyamatot nem zavarhatja meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szavazás külföldről, érvénytelenül 1x1 – Frissítve a 2016 okt. 2.-i országos népszavazáshoz

Részt venne a 2016. október 2-ai országos népszavazáson, de a szavazás napján külföldön lesz? A TASZ álláspontja szerint a menekültellenes népszavazás embertelen és álságos, ezért arra buzdítunk: a jogellenes népszavazással szembeni tiltakozásul szavazzon érvénytelenül – akár külföldről is! Ez a bejegyzés abban segít, hogy ha külföldön tartózkodik a szavazás napján, tudjon élni a jogaival, és leadhassa érvénytelen szavazatát.

Többek között a következő kérdésekről lesz szó: Szavazhat, ha nem tartózkodik a választás napján Magyarországon? Mit kell tennie, hogy az Önnek legmegfelelőbb helyen szavazhasson? Ha külföldön él, csak abban az országban szavazhat, ahol életvitelszerűen tartózkodik? Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ legújabb Szavazás külföldről, érvénytelenül című 1x1-ünk. 

Nem titok többé, ki másolta le az aláírásod az ajánlóívére!

Nem titkolhatják tovább a választási irodák a választópolgárok elől, hogy melyik párt ajánlóívein szerepel a saját aláírásuk A Fővárosi Törvényszék két perben is azoknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt választópolgároknak adott igazat, akik meg akarták tudni, felhasználta-e bárki személyes adataikat a hozzájárulásuk nélkül a jelöltállítás során. Az ítéletek igazolják a TASZ álláspontját: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyosan tévedett, amikor a választópolgárok személyes adataihoz fűződő jogainak védelme helyett amellett érvelt, hogy az állami szervek eltitkolhatják az ajánlóíveken szereplő adatokat és megakadályozhatják, hogy fény derüljön a gyanított választási csalásokra.