Az országos tisztifőorvos szerint is jogsértő automatikusan rendőrt hívni a drogfogyasztó pácienshez

A TASZ panasszal fordult az országos tisztifőorvoshoz, amiért a mosónmagyaróvári Karolina Kórház január 24-én rendőrt hívott egy kábítószer-fogyasztás miatt eszméletét vesztő 16 éves fiúhoz. A fiú ellen kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény gyanújával indult büntetőeljárás. Az országos tisztifőorvos, Dr. Paller Judit kivizsgálta a TASZ panaszát, és arra a következtetésre jutott, hogy a kórház valóban megsértette az adatvédelmi jogszabályokat, amikor a szülők írásos engedélye nélkül rendőrt hívott a pácienshez.

Dr. Bertalan István igazgató a sajtónak azt nyilatkozta, hogy minden kábítószer-fogyasztó páciens esetében gyorstesztet végeznek el, és pozitív eredmény esetén értesítik a rendőrséget. Az adatvédelmi ombudsman egy korábbi állásfoglalása szerint azonban az egészségügyi dolgozóknak a páciens kábítószer-fogyasztása esetén nem szabad értesíteni a rendőrséget. Ezzel ugyanis egyrészt megsértik az orvosi titoktartás kötelezettségét, másrészről pedig elrettentik a fiatalokat attól, hogy hasonló esetben orvosi segítséghez forduljanak. Az orvos csak akkor hívhat rendőrt, ha a 18 éven aluli pácienst bántalmazták, elhanyagolták, vagy ha a bűncselekmény következményeként 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

A kórház később azzal védekezett, hogy ebben az esetben a fiatalkorú páciens szülei kérték a dolgozókat, hogy értesítsék a rendőrséget. A TASZ rámutatott, hogy erre csak írásos felhatalmazás birtokában lett volna lehetőségük. Az országos tisztifőorvos egyetértett a jogvédőkkel abban, hogy az egészségügyi dolgozók megsértették az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályokat, és közölte, hogy megteszi “a kórházzal szemben a szükséges intézkedést”. Hangsúlyozta levelében, hogy “az orvosi titoktartás törvényellenes megsértése esetén sérül az egészségügyi dolgozó és a beteg közötti bizalmi viszony, ami elriaszthatja az ellátásra szorulókat attól, hogy segítséget kérjenek, így életük, állapotuk nagyobb veszélynek lenne kitéve”. 

A világ 17 országában végzett Globális Drogvizsgálat idei eredményei szerint alkohol miatt nagyjából ugyanolyan arányban kértek sürgősségi ellátást, mint máshol a világon. Az illegális szereket fogyasztók azonban Magyarországon sokkal ritkábban fordulnak orvosi segítséghez, mint a többi vizsgált országban. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a fiatalok nem bíznak az egészségügyi ellátórendszer diszkréciójában, félnek a szigorú hazai büntetőjogi következményektől, és ez visszatartja őket attól, hogy segítséget kérjenek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bizonytalan mennyiség teszi a drogdílert

Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.

A kannabisz mint gyógyszer: tudományos bizonyítékok

Az internetes folklórban egyre gyakoribbak azok a nézetek, amelyek a kannabiszt valamiféle univerzális gyógyszerként mutatják be, amely egy sor betegségre gyógymódot jelent. Egyesek egyenesen azt hangoztatják, hogy a kannabisz gyógyítja a rákot, és akik ezt tagadják, azok a gyógyszeripar zsoldjában állnak. Ezek a következtetések gyakran éppen olyan hibás logikai alapokon és gyenge bizonyítékokon alapulnak, mint a kannabiszt halálos veszélyként bemutató ellenpárjaik. A TASZ most publikált jelentésében áttekinti a kannabisz gyógyászati alkalmazásával kapcsolatos bizonyítékokat. A kiadvány innen letölthető (pdf).

Az út kikövezése

A marihuána legális szabályozása már nem sci-fi többé: a legalizáció lehetséges modellje már jelen van. Nézze meg filmünket a kaliforniai Oakland egy kiemelkedően magas szinvonalú orvosi marijuána közontjáról, a Harborside-ról.