Az uniós milliárdok nem betonozhatnak be jogsértő helyzeteket

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik alig éreznek valamit az őket segítő fejlesztésekből, ezért javaslatokat tettünk a kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartva reagáljanak a legsúlyosabb problémákra.

Még zajlanak a tárgyalások a következő hétéves uniós büdzséről, de a korábbi egyeztetések alapján tudható, hogy Magyarország közel 7 ezer milliárd forint forrásra számíthat 2021 és 2027 között. Az EU-s támogatással megvalósuló projektek közt vannak, amelyek a fogyatékossággal élő emberek aktív és önálló életvitelét segítik elő, de a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintetteknek és családjaiknak sokszor kevés érdemi hasznuk származik ezekből.

A fejlesztések előkészítése és végrehajtása nem jogszerű és nem is lehet hatékony a nem állami szereplőkkel való partnerség nélkül. Ezért a fogyatékossággal élő emberek érdekében végzett jogvédő munkánk tapasztalatai alapján javaslatokat tettünk a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy a lakhatás, az oktatás és a szociális szolgáltatások terén jelentkező égető fogyatékosságügyi problémákra az emberi jogok érvényesülését előtérbe helyező válaszok születhessenek a következő támogatási ciklusban.

Az egyik jelentős problémát a nagy létszámú szociális intézmények kiváltása terén tapasztaljuk. Ahhoz, hogy ez az átalakítás sikerrel járjon, a helyi, egyéni szükségletekre reagálni képes ellátórendszer létrehozására van szükség. Ehhez a szabályozási és pályázati környezetet úgy kellene átalakítani, hogy a a nagy intézmények helyett a helyi, alulról jövő kezdeményezéseké és az önkormányzatoké legyen a főszerep.

Sok esetben elkerülhető lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek bentlakásos nagyintézetbe kényszerüljenek: személyi asszisztenciával biztosítható lenne az önálló életvitelük, hogy el tudjanak járni dolgozni, vásárolni, szórakozni vagy orvoshoz. A személyi segítés azonban nehezen hozzáférhető, a jogosultak közel 84 százaléka nem tudja igénybe venni. Az állami finanszírozás jelenlegi működésképtelen logikáján kell változtatni ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő emberek szükségleteik és egyéni elképzeléseik szerint maguk dönthessék el, hogy hol veszik igénybe a segítő szolgáltatást. A szolgáltatók közötti versenyt a kiemelkedő teljesítményért járó állami többletfinanszírozás ösztönözhetné.

Mintegy 800 súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermek kívül rekedt a köznevelés rendszerén, ők az ápoló, gondozó szociális intézményekben mindössze heti néhány óra fejlesztésben részesülnek a hatékony tanulás és optimális fejlődés lehetőségétől megfosztva. Ha egy átlagos fejlődésű tankötelezett gyermek nem járhatna iskolába csak azért, mert nincs számára megfelelő intézmény, az komoly felháborodást váltana ki. Sok fogyatékossággal élő gyermek és családja számára azonban ez a valóság. A megoldást a befogadó iskolai férőhelyek létrehozása jelentené, vagyis a többségi iskolákban kellene fejlesztő csoportokat indítani a szükséges tárgyi és szakmai feltételek biztosításával. Ehhez egy átfogó fejlesztési koncepció elkészítését javasoljuk szakértők bevonásával.

A teljes javaslatcsomag alább érhető el.

TASZ javaslatok EU források tervezéséhez

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kisokos a betegjogokról

Ez egy könnyen érthető kisokos a beteg emberek jogairól.

Félrevezette a minisztériumot az állami szociális intézetek fenntartója, amikor a munkaerőhiány miatt számonkérték

Bizonyítékunk van rá, hogy az állami szociális és gyermekvédelmi intézetek fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) félrevezette a minisztériumot a bázakerettyei pszichiátriai otthont sújtó munkaerőhiányról. Rétvári Bence államtitkár képviselői kérdésre azt állította, hogy van elég dolgozó az otthonban. A valóság azonban az, hogy augusztus végén a jogszabályban előírthoz képest 38 százalékos volt a munkaerőhiány a bentlakásos intézetben. Úgy tűnik, az SZGYF mást mondott a minisztériumnak, mint ami a valóság, és ezzel a parlamenti képviselőket, illetve rajtuk keresztül a nyilvánosságot is félretájékoztatta.

Beengedték a TASZ-t egy fogyatékos otthonba – évek után újra monitoroztunk

A TASZ csapata emberi jogi szempontú monitorozó látogatást tett egy budapesti fogyatékossággal élő személyeket ápoló-gondozó otthonban 2019. májusában. A Hornyák Alapítvány fenntartásában lévő intézmény 21 halmozott fogyatékossággal élő látássérült személy számára nyújt lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatást. Az emberi jogi intézmény-monitorozás tapasztalataiból a TASZ jelentést készített, amely megerősíti, hogy maga az intézményi struktúra az, amely a lakók jogainak mindennapi sérelméhez vezet. Az intézményvezető nyitott volt a jelentésben foglalt egyes ajánlások megvalósítására, aminek eredményeképp javulhat a lakók életminősége.