Az uniós milliárdok nem betonozhatnak be jogsértő helyzeteket

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik alig éreznek valamit az őket segítő fejlesztésekből, ezért javaslatokat tettünk a kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartva reagáljanak a legsúlyosabb problémákra.

Még zajlanak a tárgyalások a következő hétéves uniós büdzséről, de a korábbi egyeztetések alapján tudható, hogy Magyarország közel 7 ezer milliárd forint forrásra számíthat 2021 és 2027 között. Az EU-s támogatással megvalósuló projektek közt vannak, amelyek a fogyatékossággal élő emberek aktív és önálló életvitelét segítik elő, de a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintetteknek és családjaiknak sokszor kevés érdemi hasznuk származik ezekből.

A fejlesztések előkészítése és végrehajtása nem jogszerű és nem is lehet hatékony a nem állami szereplőkkel való partnerség nélkül. Ezért a fogyatékossággal élő emberek érdekében végzett jogvédő munkánk tapasztalatai alapján javaslatokat tettünk a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy a lakhatás, az oktatás és a szociális szolgáltatások terén jelentkező égető fogyatékosságügyi problémákra az emberi jogok érvényesülését előtérbe helyező válaszok születhessenek a következő támogatási ciklusban.

Az egyik jelentős problémát a nagy létszámú szociális intézmények kiváltása terén tapasztaljuk. Ahhoz, hogy ez az átalakítás sikerrel járjon, a helyi, egyéni szükségletekre reagálni képes ellátórendszer létrehozására van szükség. Ehhez a szabályozási és pályázati környezetet úgy kellene átalakítani, hogy a a nagy intézmények helyett a helyi, alulról jövő kezdeményezéseké és az önkormányzatoké legyen a főszerep.

Sok esetben elkerülhető lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek bentlakásos nagyintézetbe kényszerüljenek: személyi asszisztenciával biztosítható lenne az önálló életvitelük, hogy el tudjanak járni dolgozni, vásárolni, szórakozni vagy orvoshoz. A személyi segítés azonban nehezen hozzáférhető, a jogosultak közel 84 százaléka nem tudja igénybe venni. Az állami finanszírozás jelenlegi működésképtelen logikáján kell változtatni ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő emberek szükségleteik és egyéni elképzeléseik szerint maguk dönthessék el, hogy hol veszik igénybe a segítő szolgáltatást. A szolgáltatók közötti versenyt a kiemelkedő teljesítményért járó állami többletfinanszírozás ösztönözhetné.

Mintegy 800 súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermek kívül rekedt a köznevelés rendszerén, ők az ápoló, gondozó szociális intézményekben mindössze heti néhány óra fejlesztésben részesülnek a hatékony tanulás és optimális fejlődés lehetőségétől megfosztva. Ha egy átlagos fejlődésű tankötelezett gyermek nem járhatna iskolába csak azért, mert nincs számára megfelelő intézmény, az komoly felháborodást váltana ki. Sok fogyatékossággal élő gyermek és családja számára azonban ez a valóság. A megoldást a befogadó iskolai férőhelyek létrehozása jelentené, vagyis a többségi iskolákban kellene fejlesztő csoportokat indítani a szükséges tárgyi és szakmai feltételek biztosításával. Ehhez egy átfogó fejlesztési koncepció elkészítését javasoljuk szakértők bevonásával.

A teljes javaslatcsomag alább érhető el.

TASZ javaslatok EU források tervezéséhez

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Müller Cecília szerint a szociális otthonok nem kötelesek biztosítani a lakók személyes kapcsolattartását szeretteikkel

Intézménye válogatja, hogy a szociális otthonok lakói hogyan tarthatnak kapcsolatot hozzátartozóikkal a járvány idején. Bizonytalanságot okoz, hogy az általános látogatási tilalom alóli kivételek szabályozását eltérő módon értelmezik a fenntartók. A tisztifőorvos szerint az intézményvezetők kezében van a döntés.

Gondnoksági pereinkről írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban

Egy téves szakértői vélemény miatt 12 éven át élt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt ügyfelünk. A pszichiáter mindössze öt percet szánt mentális állapotának felmérésére. Róla is írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban, amelynek második lapszáma a fogyatékos emberek világnapján, december 3-án jelent meg.

Az állam lemondott a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatásáról

A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.

Az alapvető jogok biztosa a TASZ indítványa alapján 2017. július 4-én nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy a mai rendszerben alapvetően sérül a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatáshoz és egyenlő bánásmódhoz való joga.