Bántalmazás, megalázás egy Baranya megyei intézményben

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

A jelentés több mint két oldalon keresztül elemzi az abúzus kialakulásához vezető okokat, amelyek “valamennyi nagyszámú bentlakásos intézményben fennállnak”. Ezeket olyan “sajátosságnak” nevezi, amelyek rendszerszintű problémákra vezethetőek vissza. Bár az intézményi lét számos kérdésben megoldást jelent a rászorulóknak, olyan kiszolgáltatott helyzetet teremt, amely természeténél fogva abúzushoz vezethet. Az ellátottak nagy, a gondozók alacsony száma és a feszített munkatempó miatt a személyzet hajlamos az ellátottra, mint a munkavégzés tárgyára tekinteni. Az üzemszerűség nem képes igazodni az egyéni szükségletekhez. Olyan alá-fölérendeltségre épülő viszony alakul ki, amiben a szabályoktól eltérő viselkedés, az egyediesség a hatékony működéssel szemben hatnak. Ráadásul az otthonokban lakó fogyatékossággal élő emberek védtelenek: alá vannak rendelve, nem ismerik a jogaikat, sőt esetleg azzal sincsenek tisztában, hogy bántalmazzák őket, a legtöbb esetben nem is jelentik a történteket. A bántalmazók jellemzően a fogyatékossággal élő emberekhez közel álló személyek, akiktől nemcsak szükségleteik ellátása, de általában érzelmi kapcsolat, személyes kötődés miatt is függenek. És így tovább...

A biztos hangsúlyozta, hogy a dolgozók munkakörülményei nagyban befolyásolják az ellátottakhoz való viszonyukat. A túlterhelt, elégedetlen, motiválatlan dolgozók a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre vetítik ki a problémáikat.

A biztos részben megalapozottnak találta a körülményekre vonatkozó panaszokat. A személyi feltételek tekintetében a mozsgói otthon a többi telephelyhez képest stabilnak mondható, azonban a vizsgált intézményben, mint a szociális szférában általánosan egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett gondozók hiánya. A napjainkban tapasztalható szakemberhiány már az intézmények működését veszélyezteti.

A jelentés nem erősítette meg, hogy seprűvel mosdatnák a lakókat. Azt azonban megállapította, hogy négyből egy mosdóban van melegvíz, ahol alacsony a víznyomás, továbbá, hogy a mosdók nem teljesen akadálymentesek, ami sérti az egyenlő hozzáférés elvét.

A Biztos a lakók magánszférájának sérelmét is megállapította amiatt, hogy egyes lakószobákat közösségi programokra is használnak.

Összegzésként a Jelentés kimondja, hogy kizárólag ezeknek a nagylétszámú intézményeknek a bezárásával és a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitele alapján garantálható a jövőben az emberi jogaik tiszteletben tartása. Bár ez a folyamat, amelyet férőhelykiváltásnak hívunk, azaz egyes nagylétszámú intézmények bezárása és kisebb, támogatott lakhatásba való költözés már megkezdődött, arra is szükség van, hogy a társadalom önálló életvitelre képes, egyenértékű tagként tekintsen a rászoruló tagjaira is. A Biztos felkéri az EMMI-t, hogy a férőhely-kiváltás során legyen figyelemmel a jelentésre, valamint javasolja, hogy addig is legyen elérhető szupervízió a dolgozók részére a megalázó bánásmód megelőzésére. Az intézmény vezetőjét pedig arra kérte, hogy vizsgálja ki, hogy az intézményben történt-e bántalmazás.

Emlékeztetünk, hogy ez már nem az első, hanem a sokadik alkalom, amikor a nagylétszámú intézmények működésének rendszerszintű problémái látnak napvilágot. Ennek szélsőséges esete volt az elhíresült gödi Topház ügye, ahol az MDAC civil szervezet fényképekkel tudta bizonyítani az embertelen bánásmódot és bántalmazást. A napokban ismét elkezdte a közvéleményt foglalkoztatni a gödi Topház ügye, hiszen kiderült, hogy két folyamatban lévő nyomozás ellenére sem tervezi az EMMI ellenőrizni az intézményt.

A TASZ-tól segítséget kérő bejelentők védelme érdekében kértük az ombudsmant a panasz kivizsgálására, tekintettel arra, hogy csak a biztosnak van hatásköre előzetes bejelentés nélküli vizsgálat lefolytatására és a forrás anonimitásának megőrzésével rendőrségi feljelentés megtételére.



Megosztás

Kapcsolódó hírek

A mozgáskorlátozottak és az idősek választójogát támadja a kormány

A személyes megjelenéshez kötött választási regisztráció előre nem látható nagyságú tömeg számára teheti lehetetlenné, hogy éljen választójogával. Az idősek, mozgáskorlátozottak, várandós anyák is csak akkor kérhetnek mozgóurnát, ha már előtte túlestek a személyes megjelenést követelő feliratkozáson.

Pontatlan tudósítások a mozsgói szociális otthon vizsgálatával kapcsolatban

Az EMMI felejelentést tett, mert álláspontja szerint a mozsgói szociális otthont megalapozatlan vádak érték. Az ezzel kapcsolatos híradások pontatlanul tudósítanak az események sorrendjéről és a TASZ felelősségéről az üggyel kapcsolatban. A TASZ tavaly nyáron fordult az ombudsmanhoz, miután egy anonimitást kérő panaszos bántalmazásokról tanúskodó felvételeket és egyéb panaszokat küldött a szervezetnek. A TASZ célja ezzel kizárólag a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme volt, s így volt biztosított, hogy gyors és pártatlan vizsgálat lesz az intézményben.

Politikai egyeduralom a kormány fogyatékosügyi testületében

Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületnek döntő szava lehet a jövő fogyatékosügyi politikájában. A testület összetételéről és működéséről eddig szinte semmit nem tudtunk. Olvassa el az ülések jegyzőkönyveit és a TASZ véleményét!