Bántalmazás, megalázás egy Baranya megyei intézményben

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

A jelentés több mint két oldalon keresztül elemzi az abúzus kialakulásához vezető okokat, amelyek “valamennyi nagyszámú bentlakásos intézményben fennállnak”. Ezeket olyan “sajátosságnak” nevezi, amelyek rendszerszintű problémákra vezethetőek vissza. Bár az intézményi lét számos kérdésben megoldást jelent a rászorulóknak, olyan kiszolgáltatott helyzetet teremt, amely természeténél fogva abúzushoz vezethet. Az ellátottak nagy, a gondozók alacsony száma és a feszített munkatempó miatt a személyzet hajlamos az ellátottra, mint a munkavégzés tárgyára tekinteni. Az üzemszerűség nem képes igazodni az egyéni szükségletekhez. Olyan alá-fölérendeltségre épülő viszony alakul ki, amiben a szabályoktól eltérő viselkedés, az egyediesség a hatékony működéssel szemben hatnak. Ráadásul az otthonokban lakó fogyatékossággal élő emberek védtelenek: alá vannak rendelve, nem ismerik a jogaikat, sőt esetleg azzal sincsenek tisztában, hogy bántalmazzák őket, a legtöbb esetben nem is jelentik a történteket. A bántalmazók jellemzően a fogyatékossággal élő emberekhez közel álló személyek, akiktől nemcsak szükségleteik ellátása, de általában érzelmi kapcsolat, személyes kötődés miatt is függenek. És így tovább...

A biztos hangsúlyozta, hogy a dolgozók munkakörülményei nagyban befolyásolják az ellátottakhoz való viszonyukat. A túlterhelt, elégedetlen, motiválatlan dolgozók a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre vetítik ki a problémáikat.

A biztos részben megalapozottnak találta a körülményekre vonatkozó panaszokat. A személyi feltételek tekintetében a mozsgói otthon a többi telephelyhez képest stabilnak mondható, azonban a vizsgált intézményben, mint a szociális szférában általánosan egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett gondozók hiánya. A napjainkban tapasztalható szakemberhiány már az intézmények működését veszélyezteti.

A jelentés nem erősítette meg, hogy seprűvel mosdatnák a lakókat. Azt azonban megállapította, hogy négyből egy mosdóban van melegvíz, ahol alacsony a víznyomás, továbbá, hogy a mosdók nem teljesen akadálymentesek, ami sérti az egyenlő hozzáférés elvét.

A Biztos a lakók magánszférájának sérelmét is megállapította amiatt, hogy egyes lakószobákat közösségi programokra is használnak.

Összegzésként a Jelentés kimondja, hogy kizárólag ezeknek a nagylétszámú intézményeknek a bezárásával és a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitele alapján garantálható a jövőben az emberi jogaik tiszteletben tartása. Bár ez a folyamat, amelyet férőhelykiváltásnak hívunk, azaz egyes nagylétszámú intézmények bezárása és kisebb, támogatott lakhatásba való költözés már megkezdődött, arra is szükség van, hogy a társadalom önálló életvitelre képes, egyenértékű tagként tekintsen a rászoruló tagjaira is. A Biztos felkéri az EMMI-t, hogy a férőhely-kiváltás során legyen figyelemmel a jelentésre, valamint javasolja, hogy addig is legyen elérhető szupervízió a dolgozók részére a megalázó bánásmód megelőzésére. Az intézmény vezetőjét pedig arra kérte, hogy vizsgálja ki, hogy az intézményben történt-e bántalmazás.

Emlékeztetünk, hogy ez már nem az első, hanem a sokadik alkalom, amikor a nagylétszámú intézmények működésének rendszerszintű problémái látnak napvilágot. Ennek szélsőséges esete volt az elhíresült gödi Topház ügye, ahol az MDAC civil szervezet fényképekkel tudta bizonyítani az embertelen bánásmódot és bántalmazást. A napokban ismét elkezdte a közvéleményt foglalkoztatni a gödi Topház ügye, hiszen kiderült, hogy két folyamatban lévő nyomozás ellenére sem tervezi az EMMI ellenőrizni az intézményt.

A TASZ-tól segítséget kérő bejelentők védelme érdekében kértük az ombudsmant a panasz kivizsgálására, tekintettel arra, hogy csak a biztosnak van hatásköre előzetes bejelentés nélküli vizsgálat lefolytatására és a forrás anonimitásának megőrzésével rendőrségi feljelentés megtételére.



Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pontatlan tudósítások a mozsgói szociális otthon vizsgálatával kapcsolatban

Az EMMI felejelentést tett, mert álláspontja szerint a mozsgói szociális otthont megalapozatlan vádak érték. Az ezzel kapcsolatos híradások pontatlanul tudósítanak az események sorrendjéről és a TASZ felelősségéről az üggyel kapcsolatban. A TASZ tavaly nyáron fordult az ombudsmanhoz, miután egy anonimitást kérő panaszos bántalmazásokról tanúskodó felvételeket és egyéb panaszokat küldött a szervezetnek. A TASZ célja ezzel kizárólag a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme volt, s így volt biztosított, hogy gyors és pártatlan vizsgálat lesz az intézményben.

Egészségügyi válsághelyzet lehet, mégis titkolóznak a Veszprém megyei laborkrízisről

Azonnal nyilvánosságra kell hozni, hogy megoldott-e a Veszprém megyei kórházak diagnosztikai laborháttere, és ha nem, még ma megoldást kell találniuk az egészségügyi szerveknek. A jogszabályok értelmében ugyanis nem működhet kórház laboratóriumi diagnosztikai háttér nélkül. Sem a megyei kormányhivatal, sem a tisztifőorvos nem árulja el, mi a pontos helyzet, csak szivárgó hírekből tudható, hogy az egész megye kórházi laborháttér nélkül maradt. Ez mérföldkő a magyar egészségügyben: ilyen súlyos és ennyi embert érintő összeomlás eddig még nem történt. Orvost, egészségügyi dolgozót és beteget is keresünk, hogy legyenek ügyfeleink a jogsértés miatt indítandó eljárásban.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.