Kereső

Szentgotthárdon, az EU legnagyobb olyan zárt intézményében, ahol pszichiátriai betegeket gondoznak tartósan, évek óta borzalmas állapotok uralkodnak. Az itt élők öt éve folyamatosan szembesülnek az ágyi poloskainvázióval és ez nem egyedi eset az országban. Régóta kritizáljuk az ilyen szociális intézmények fenntartását és szorgalmazzuk a bezárásukat annak érdekében, hogy felnőtt embereknek ne kelljen 10 ágyas szobákban, poloskák között, bezárva, szabadságuktól megfosztva élniük. A konkrét ügy kapcsán közérdekű bejelentést tettünk az Alapvető Jogok Biztosának Esélyegyenlőségi Főosztályánál, a Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályánál, az intézményt fenntartó Vas Vármegyei Szocális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál és a Vas Vármegyei Tisztifőorvosnál is.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a kínzástól és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól megvédjék. Szerencsére sokaknak egyáltalán nem kell ilyesmitől tartania, de vannak olyanok, akik alappal félnek ettől a mindennapjaikban. Azok az emberek, akik valamiért egy, a világ elől elzárt helyen élnek, és megfosztották őket szabadságuktól, teljesen kiszolgáltatottak ilyen szempontból is. Erre reagál az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye és ennek Fakultatív jegyzőkönyve, az OPCAT (Optional Protocol to the Convention Against Torture), amit Magyarország törvényben hirdetett ki 2011-ben. Az OPCAT célja, hogy megerősítse azoknak a védelmét az embertelen bánásmóddal szemben, akik fogvatartottként élnek valahol. Az OPCAT alapján fogvatartási helynek nem csak börtönök vagy más büntetésvégrehajtási helyek számítanak, hanem bármilyen intézmény, amit az érintett nem hagyhat el önkéntesen. Így tehát ide tartoznak olyan intézmények, ahol a TASZ Egyenlőségprojektjének ügyfelei élnek: a gyermekotthonok, fogyatékossággal élőket gondozó szociális intézmények és a pszichiátriai zárt osztályok is.

Bő egy év bezártság, fél év bizonytalanság és szabályozási káosz után úgy tűnik, a szociális intézmények – fogyatékos otthonok és idősotthonok – lakói újból találkozhatnak szeretteikkel.

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy nem várhat tovább a szociális ellátás átfogó reformja, benne a nagy létszámú szociális intézetek férőhelyeinek kiváltásával, a kitagolással. A fogyatékos személyek jogait súlyosan sérti, hogy tömegintézményekben kényszerülnek élni, ilyen környezetben ráadásul futótűzként tud elterjedni a vírus. A kitagolással foglalkozó Európai Szakértői Csoport útmutatója a szociális ellátórendszer reformjához ad szempontokat – ezt most magyar nyelven is elérhetővé tesszük, hogy könnyebben eljusson a döntéshozókhoz.

A fogyatékos emberek jogait sérti Magyarországon a szociális ellátórendszer átalakítása. Az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések téves elképzeléseken alapulnak, a társadalmi párbeszéd pedig fájóan hiányzik. Ezért lefordítottuk az Európai Önálló Életvitel Hálózat (ENIL) kritikai kiadványát, amely az intézetekben élő emberekkel kapcsolatos tévhiteket oszlatja el az EU-s támogatások felhasználásának szempontjából, és azt is megtudhatjuk belőle, hogy miként lehetne a reformot az érintettek emberi jogainak tiszteletben tartásával megvalósítani.

2018 nyara óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látja el a Topház, jelenlegi nevén ‘Gondviselés Háza – Fogyatékos Emberek Otthona’ intézményben a fenntartói feladatokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat célja korszerűsíteni az ottani szolgáltatásokat, a munkatárak ismereteit és az infrastruktúrát. A héten a Szeretetszolgálat megküldött számunkra egy könnyen érthető cikket, amely az intézmény kiváltási folyamatába enged bepillantani. A könnyen érthető cikk itt olvasható.

Miért fektet még mindig fogyatékos emberek intézeteibe az Európai Unió? A tagállamok jogsértő gyakorlatairól hoztak példákat fogyatékosságügyi szakértők és aktivisták az Önálló Életvitel Európai Hálózata (ENIL) szeptemberi online konferenciáján.

KÖNNYEN ÉRTHETŐ CIKK

KÖNNYEN ÉRTHETŐ CIKK

Nagy ütemben zajlik Magyarországon a nagylétszámú bentlakásos intézetek átalakítása, jelenleg 30 intézet vesz részt a folyamatban. Március elején új kiírást tett közzé a kormány, hogy még több intézmény pályázhasson kitagolási pénzekre. A közel 52 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívás célja az intézetek lebontása és helyettük személyközpontú közösségi szolgáltatások kialakítása. A kiírás által elképzelt kiváltási folyamat azonban még mindig sérti a fogyatékossággal élő emberek jogait, ezért javaslatokat fogalmaztunk meg a felhívás módosítására.

Állítólag zajlik a szociális ellátás rendszerszintű átszervezése, de valójában nagyon keveset lehet ebből érzékelni – rengeteg fogyatékos embernek kell még mindig nyomasztó légkörű tömegintézményben élnie. A kormány tízezer fogyatékos embernek ígérte, hogy kisebb, családias közösségekbe költözhetnek 2023-ig, de alig lehet kiköltözésekről hallani.

A TASZ csapata emberi jogi szempontú monitorozó látogatást tett egy budapesti fogyatékossággal élő személyeket ápoló-gondozó otthonban 2019. májusában. A Hornyák Alapítvány fenntartásában lévő intézmény 21 halmozott fogyatékossággal élő látássérült személy számára nyújt lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatást. Az emberi jogi intézmény-monitorozás tapasztalataiból a TASZ jelentést készített, amely megerősíti, hogy maga az intézményi struktúra az, amely a lakók jogainak mindennapi sérelméhez vezet. Az intézményvezető nyitott volt a jelentésben foglalt egyes ajánlások megvalósítására, aminek eredményeképp javulhat a lakók életminősége.

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

Az EMMI felejelentést tett, mert álláspontja szerint a mozsgói szociális otthont megalapozatlan vádak érték. Az ezzel kapcsolatos híradások pontatlanul tudósítanak az események sorrendjéről és a TASZ felelősségéről az üggyel kapcsolatban. A TASZ tavaly nyáron fordult az ombudsmanhoz, miután egy anonimitást kérő panaszos bántalmazásokról tanúskodó felvételeket és egyéb panaszokat küldött a szervezetnek. A TASZ célja ezzel kizárólag a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme volt, s így volt biztosított, hogy gyors és pártatlan vizsgálat lesz az intézményben.

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

Közérdekű bejelentésünk alapján az ombudsman 2014-ben vizsgálatot folytatott az Értelmes Életért Alapítvány budapesti, Gubó utcai lakóotthonában. A panaszokat a biztos nem találta megalapozottnak, ugyanakkor megállapította, hogy az alapvető jogokkal összefüggő visszásság közvetlen veszélye áll fenn.