Befektetés a múltba?

A posztszocialista átmenet egyik társadalompolitikai célkitűzése volt, hogy az embertelen körülmények között elzárt, a társadalom számára láthatatlanná vált fogyatékos népesség elhagyhassa a bentlakásos intézeteket. Az intézménytelenítésnek vagy kitagolásnak nevezett folyamatot az Európai Unió az összes csatlakozó állam esetében hatalmas összeggel támogatta az első programozási időszakban (2007-2013). A csatlakozók sokszor az orránál fogva vezették Brüsszelt, és a reform helyett a meglévő intézetek fenntartására fordították a forrásokat. Az ENIL riportja a TASZ fordításában.

A vizsgált időszakban a riport szerint Bulgáriában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Romániában és a Szlovákiában is jelentős összegeket használtak fel nagy létszámú intézetek létrehozására és felújítására az Európai Unió forrásaiból. Szlovákiában 2009-ben döntöttek arról, hogy 99 millió EUR értékben finanszírozzák nagy létszámú intézetek létrehozását. Romániában 41 millió EUR-t fordítottak fogyatékos személyek intézményeinek bővítésére és felújítására, Litvániában 12,5 millió EUR-t költöttek ugyanerre a célra. Lettországban a Rigai Szociális Ellátóközpont fejlesztésére költöttek 2,4 millió EUR-t. Magyarországon legalább 2,5 milló EUR-ból újítottak fel intézeteket fogyatékos emberek számára.  
Bár az információk hiányosak, úgy tűnik, hogy Magyarország a régió más tagországaihoz képest kisebb arányban fordította nagy létszámú intézményekre a közösségi forrásokat. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy jelenleg Magyarországon 6 nagy létszámú intézet bezárása van folyamatban. Sajnálatos, hogy e kitagolási folyamat során akár 25 főt befogadó lakócentrumok kialakítására is sor fog kerülni, ugyanakkor elismerést érdemel az, hogy e programon belül a források túlnyomó többségét kiscsoportos lakóotthonok és személyre szabott lakhatási szolgáltatások fejlesztésére fordítják.
A riport szerint a rossz befektetések legfontosabb okai között a kormányzati koncepciótlanságot, a leromlott intézeti épületek miatti aggodalomból táplálkozó felújítási kényszert, a hiányos EU-koordinációt, a civil társadalom elégtelen befolyását, és az EU-bürokráciában tapasztalt hibás kritérium-rendszereket kell látnunk.
A dokumentum letölthető innen. 
Az eredeti angol nyelvű riport elérhető itt.
Az ENIL (European Network on Independent Living) honlapja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hol tart a fogyatékossággal élők számára fenntartott nagylétszámú intézmények kitagolása az EU-ban?

Hogy éreznéd magad, ha mások döntenék el helyetted, kivel élsz együtt, mikor kell felkelned, mit eszel ebédre, vagy mivel töltöd a délutánt?

KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

Mit jelent a diszkrimináció? Mit nevezünk védett tulajdonságnak? Ki kérheti az eljárás megindítását? Mit kell bizonyítani? Ezekre és további hasonló kérdésekre találod meg itt a választ.

Az autista gyereket nevelő szülők és az oktatásügy


A közelmúltban elindult tiltakozások az oktatásügy jelentős részét érintették, és a vitákban, követelésekben több érintett csoport is hangot adott véleményének: megszólaltak pedagógusok, szakszervezetek, iskolai közösségek, diákok és szülők, szimpatizáló állampolgárok is. A tiltakozáshoz februárban egy több száz, autista vagy más fogyatékos gyereket nevelő szülő is csatlakozott. Petícióban tettek közzé követeléseket, amelyek javarészt a családok életét, illetve a gyerekek oktatáshoz való jogát érintik.