Bepereljük a brit titkosszolgálatot a megfigyelések miatt

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – egy nemzetközi együttműködés részeseként – pert indít a brit titkosszolgálattal szemben, amiért a Tempora megfigyelési programmal megsértette a nem brit állampolgárok magánszféráját védő jogait.

A The Guardian és a Washington Post 2013 júniusában Edward Snowden vallomásának közlésével robbantotta ki az év legnagyobb nemzetközi botrányát. A hírhedt megfigyelési ügy középpontjában az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat (National Security Agency, NSA) áll, de a brit hírszerzésért felelős társszervezete (Government Communications Headquarters, GCHQ) is gyanúba keveredett a Tempora program működtetése miatt. Ennek lényege, hogy a brit hírszerzés közvetlenül hozzáfért különböző telekommunikációs kábeleken futó adatokhoz, a forgalmi adatokon kívül a kommunikáció tartalmát is tárolta és ellenőrizte. Az NSA kiszivárogtatott belső dokumentumai alapján a brit hírszerzés 2012-ben napi 600 millió „telefonos eseményt” kezelt, és az adatokhoz az amerikai ügynökségnek is közvetlen hozzáférést biztosított.

A brit Liberty vezetésével és képviseletével a TASZ, az American Civil Liberties Union, a Canadian Civil Liberties Association, az Egyptian Initiative for Personal Rights, az Irish Council for Civil Liberties és a dél-afrikai Legal Resources Centre úgy döntött, hogy a brit bíróság előtt fogja érvényesíteni a magánélet védelméhez való jogát, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál.

Az Egyesült Királyság bíróságai előtt erre az 1998. évi Human Rights Act teremti meg a jogalapot, nemcsak brit állampolgárok, így a perben felperesként résztvevő civil szervezetek számára is. A jogszabály kimondja, hogy jogellenesnek minősül, ha egy állami szerv az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon jár el, és feljogosítja a sérelmet szenvedett felet, hogy az ilyen esetet bíróság elé vigye.

A civil szervezetek azért indítanak pert, mert a brit titkosszolgálat több szerve (GCHQ, Security Service/MI5, Secret Intelligence Service/MI6) a Tempora-t bevetve megfigyelte az Egyesült Királyságba küldött, onnan kapott, keresztülmenő vagy ott kezelt kommunikációjukat. Ez különösen a szervezetek emberi jogi tevékenysége miatt valószínűsíthető.

Az eddig napvilágot látott információk szerint a Microsoft, a Google, a Facebook, a Skype és más szolgáltatók felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot adtak át (vagy voltak kénytelenek átadni) a hatóságoknak. Ez a magánszféra olyan mértékű és súlyos megsértése, ami mellett nem lehet szó nélkül elbattyogni.

Foto: OSA Archív

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény

A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

Nyilvánosságra kell hozni Schmitt Pál kegyelmi határozatait

A Köztársasági Elnök Hivatala nem titkolhatja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök milyen ügyekben adott kegyelmet hivatalba lépése óta. Az [origo] kezdeményezésére indult perben az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hirdetett ítéletet.