Bilincs, motozás, szolgálati kutya – haladunk az önkormányzati rendőrség megteremtése felé

A javaslat alapvető célkitűzése méltányolandó: a közrend fenntartásban, illetve a bűnüldözésben közreműködő szerveknél dolgozókra vonatkozó egységes szabályozást teremti meg. Ilyen szervek a természetvédelmi őrség, a közterület-felügyelet, a mezőőrség, az erdővédelmi szolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őrség, illetve ide sorolandóak a hivatásos vadászok is. A közös szabályozással párhuzamosan azonban lényegesen szélesíti az egyes szervezeteknek a magánszférába való beavatkozás lehetőségét biztosító intézkedési jogosítványait. A teljesség igénye nélkül néhány: bővül a ruházat, a csomag és járművek átkutatásának lehetősége, a javaslat az összes szervezet nevében fellépő személynek megengedné a bilincs, illetve önvédelmi célból a szolgálati kutya alkalmazását.

Az állam a legitim fizikai erőszak-monopólium letéteményese: az állami szervek jogosultak a jog által körülhatárolt keretek között kényszerítő eszközöket alkalmazni. Erőszak alatt nem kizárólag a fegyver vagy egyéb testi sérülés okozására alkalmas felszerelés használatát kell érteni: széles értelemben ide tartozik minden olyan eszköz, amellyel az állam ellenőrzés alatt tartja a polgárait. Ilyen eszközök az igazoltatás, a motozás, a térfigyelő rendszerek működtetése, de természetesen a klasszikus eszközök – bilincs, lőfegyver, testi kényszer alkalmazása – is ide tartoznak. Az állami erőszak-monopólium határának a szélesítése elkerülhetetlenül a magánszféra és a személyi szabadság szűkítését jelenti.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint mind a közbiztonság, mind a bűnmegelőzés olyan elvont társadalmi érték, amely csak kicsi súllyal eshet latba alapjog-korlátozáskor (30/1992. AB határozat). Ennek megfelelően a közbiztonság és bűnmegelőzés elvont értékként jelentkezik, ha alapjog-korlátozás szükségességét és arányosságát vizsgáljuk. A szükségességi és arányossági vizsgálat másik oldalán az emberi méltóság, a magánszféra és a személyes adatok védelme áll. Az Alkotmánybíróság szerint ezeknek a jogoknak a sérelmét jelenti, ha az állam kellő indok nélkül avatkozik be az emberek magánéletébe. 

A törvényjavaslattal érintett szervezetek többsége a helyi önkormányzatok irányítása alatt működő rendészeti szerv. Önkormányzati szinten ezek politikai célokra való felhasználásának a veszélye nagyobb és ellenőrizhetetlenebb. Ebből következően a kiszolgáltatott, védtelen, jogi alapismeretekkel nem rendelkező személyek könnyen a szélsőséges politikai akarat áldozataivá válhatnak.

A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat egy újabb lépés az önkormányzati rendőrség megteremtése felé, ezért levélben kértük a parlamenti képviselőket, hogy mondjanak nemet a szabályozásra. Az előterjesztéshez nem kapcsolódik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ által előírt előzetes hatásvizsgálat, amely szakmai alapon igazolná, hogy a szükséges és alkalmas az alapjog-korlátozó kényszerintézkedések alkalmazási körének a bővítése a közbiztonság növeléséhez.

Olvassa el a témában született és részletes elemzést tartalmazó blogbejegyzésünket!