Bilincs, motozás, szolgálati kutya – haladunk az önkormányzati rendőrség megteremtése felé

A javaslat alapvető célkitűzése méltányolandó: a közrend fenntartásban, illetve a bűnüldözésben közreműködő szerveknél dolgozókra vonatkozó egységes szabályozást teremti meg. Ilyen szervek a természetvédelmi őrség, a közterület-felügyelet, a mezőőrség, az erdővédelmi szolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őrség, illetve ide sorolandóak a hivatásos vadászok is. A közös szabályozással párhuzamosan azonban lényegesen szélesíti az egyes szervezeteknek a magánszférába való beavatkozás lehetőségét biztosító intézkedési jogosítványait. A teljesség igénye nélkül néhány: bővül a ruházat, a csomag és járművek átkutatásának lehetősége, a javaslat az összes szervezet nevében fellépő személynek megengedné a bilincs, illetve önvédelmi célból a szolgálati kutya alkalmazását.

Az állam a legitim fizikai erőszak-monopólium letéteményese: az állami szervek jogosultak a jog által körülhatárolt keretek között kényszerítő eszközöket alkalmazni. Erőszak alatt nem kizárólag a fegyver vagy egyéb testi sérülés okozására alkalmas felszerelés használatát kell érteni: széles értelemben ide tartozik minden olyan eszköz, amellyel az állam ellenőrzés alatt tartja a polgárait. Ilyen eszközök az igazoltatás, a motozás, a térfigyelő rendszerek működtetése, de természetesen a klasszikus eszközök – bilincs, lőfegyver, testi kényszer alkalmazása – is ide tartoznak. Az állami erőszak-monopólium határának a szélesítése elkerülhetetlenül a magánszféra és a személyi szabadság szűkítését jelenti.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint mind a közbiztonság, mind a bűnmegelőzés olyan elvont társadalmi érték, amely csak kicsi súllyal eshet latba alapjog-korlátozáskor (30/1992. AB határozat). Ennek megfelelően a közbiztonság és bűnmegelőzés elvont értékként jelentkezik, ha alapjog-korlátozás szükségességét és arányosságát vizsgáljuk. A szükségességi és arányossági vizsgálat másik oldalán az emberi méltóság, a magánszféra és a személyes adatok védelme áll. Az Alkotmánybíróság szerint ezeknek a jogoknak a sérelmét jelenti, ha az állam kellő indok nélkül avatkozik be az emberek magánéletébe. 

A törvényjavaslattal érintett szervezetek többsége a helyi önkormányzatok irányítása alatt működő rendészeti szerv. Önkormányzati szinten ezek politikai célokra való felhasználásának a veszélye nagyobb és ellenőrizhetetlenebb. Ebből következően a kiszolgáltatott, védtelen, jogi alapismeretekkel nem rendelkező személyek könnyen a szélsőséges politikai akarat áldozataivá válhatnak.

A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat egy újabb lépés az önkormányzati rendőrség megteremtése felé, ezért levélben kértük a parlamenti képviselőket, hogy mondjanak nemet a szabályozásra. Az előterjesztéshez nem kapcsolódik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ által előírt előzetes hatásvizsgálat, amely szakmai alapon igazolná, hogy a szükséges és alkalmas az alapjog-korlátozó kényszerintézkedések alkalmazási körének a bővítése a közbiztonság növeléséhez.

Olvassa el a témában született és részletes elemzést tartalmazó blogbejegyzésünket!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogyan tilthatom le az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést?

Annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás és finanszírozás hatékonyabb legyen, jelentősen megváltozott az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés szabályozása. Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is. Tiltakozó nyilatkozat hiányában, a betegellátók (háziorvos, kezelőorvos, gyógyszerész) korlátlanul hozzáférhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?

Személyes adatainkon hizlalt új nemzetbiztonsági elemző csúcsszervet hozna létre a Kormány

A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.