Biometrikus útlevelet vezetnek be Magyarországon

Mától hatályos az az Európai Uniós rendelet, amely előírja, hogy a tagállamoknak olyan útlevelet és úti okmányokat kell kibocsátaniuk, amelyek a tulajdonosa ujjlenyomatát, illetve egy róla készült speciális digitális fényképet tartalmaznak. A rendeletet a magyar kormány decemberben szavazta meg annak ellenére, hogy az a Magyar Köztársaság Alkotmányával összeegyeztethetetlen. A biometrikus útlevelek bevezetésének következményeit nem tárták a nyilvánosság elé, vitát nem folytattak a kérdésről, a szavazás előtti egyeztetésekkor az Adatvédelmi Biztos nem mondhatta el a véleményét.

A dokumentum pontos neve a Tanács 2252/2004/EK rendelete (2004. december 13.) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról.

A rendelet előírja, hogy „az útleveleknek és úti okmányoknak magukban kell foglalniuk egy arcképet tartalmazó tárolóelemet. A tagállamoknak interoperábilis formátumban bele kell foglalniuk az ujjlenyomatokat is.” Az arcképeket legkésőbb 18 hónap múlva, az ujjlenyomatokat legkésőbb 36 hónap múlva alkalmazni kell. Ez azonban a már kiállított útlevelek és úti okmányok érvényességét nem érinti. Ezek szerint a magyar állam 18 ill. 36 hónapon belül üzembe helyez olyan készülékeket, amelyekkel speciális digitális fényképet tudnak készíteni és ujjlenyomatot tudnak venni az útlevelet csináltató magyar állampolgárokról. Minden magyar állampolgár, akik az új rendszer felállítása után csináltat útlevelet, az csak abban az esetben juthat hozzá a dokumentumhoz, ha hozzájárul ahhoz,hogy ejjlenyomatát rögzítsék. Az ujjlenyomatvétel eddig csak büntető eljárásokban volt megszokott, a közeljövőben azonban az Európán kívülre utazók is hozzá kell szokjanak. lásd még:Túl sokba kerülnek a biometriai igazolványok - SG - Informatikai és Tudományos Hírmagazin

 1.ford
2005-01-20
mit csinálnak majd, vajh, rabositáskor, eztán?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Több magánszférát az ENSZ-be!

A TASZ a világ különböző pontjain működő 91 másik civil szervezettel közös nyilatkozatban arra hívta fel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy hozzon létre egy új különmegbízotti pozíciót a magánélet védelméért.

Utóvizsgán bukott meg a Belügyminisztérium a vagyonőr törvénnyel

A Belügyminisztérium azt a ritka, ám kétes dicsőséget mondhatja magáénak, hogy általa ugyan hét év különbséggel, de azonos tárgyban beterjesztett és elfogadott törvények közül mindkettőt az adatvédelmi szabályok hiányosságai, a magánszféra semmibe vétele miatt minősítette alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság. Lássuk be, bár nem példanélküli az eset, de nem kevés kell ahhoz, hogy valaki utánuk csinálja. A rendkívüli teljesítmény elismeréseként a Belügyminiszternek és az Országgyűlés két illetékes bizottsági elnökének díszkötéses alkotmányt ajándékoztunk.

Országgyűlés előtt az adatvédelmi törvényt módosító törvényjavaslat

Néhány hete került az Országgyűlés elé a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) módosításáról szóló törvényjavaslat, és a tervek szerint még márciusban le is zárják az általános vitát. A javaslatot véleményeztük, és a véleményünket eljuttatjuk a képviselőkhöz, melyet egyidejűleg álláspont sorozatunk 24. számában jelentettünk meg.