Biometrikus útlevelet vezetnek be Magyarországon

Mától hatályos az az Európai Uniós rendelet, amely előírja, hogy a tagállamoknak olyan útlevelet és úti okmányokat kell kibocsátaniuk, amelyek a tulajdonosa ujjlenyomatát, illetve egy róla készült speciális digitális fényképet tartalmaznak. A rendeletet a magyar kormány decemberben szavazta meg annak ellenére, hogy az a Magyar Köztársaság Alkotmányával összeegyeztethetetlen. A biometrikus útlevelek bevezetésének következményeit nem tárták a nyilvánosság elé, vitát nem folytattak a kérdésről, a szavazás előtti egyeztetésekkor az Adatvédelmi Biztos nem mondhatta el a véleményét.

A dokumentum pontos neve a Tanács 2252/2004/EK rendelete (2004. december 13.) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról.

A rendelet előírja, hogy „az útleveleknek és úti okmányoknak magukban kell foglalniuk egy arcképet tartalmazó tárolóelemet. A tagállamoknak interoperábilis formátumban bele kell foglalniuk az ujjlenyomatokat is.” Az arcképeket legkésőbb 18 hónap múlva, az ujjlenyomatokat legkésőbb 36 hónap múlva alkalmazni kell. Ez azonban a már kiállított útlevelek és úti okmányok érvényességét nem érinti. Ezek szerint a magyar állam 18 ill. 36 hónapon belül üzembe helyez olyan készülékeket, amelyekkel speciális digitális fényképet tudnak készíteni és ujjlenyomatot tudnak venni az útlevelet csináltató magyar állampolgárokról. Minden magyar állampolgár, akik az új rendszer felállítása után csináltat útlevelet, az csak abban az esetben juthat hozzá a dokumentumhoz, ha hozzájárul ahhoz,hogy ejjlenyomatát rögzítsék. Az ujjlenyomatvétel eddig csak büntető eljárásokban volt megszokott, a közeljövőben azonban az Európán kívülre utazók is hozzá kell szokjanak. lásd még:Túl sokba kerülnek a biometriai igazolványok - SG - Informatikai és Tudományos Hírmagazin

 1.ford
2005-01-20
mit csinálnak majd, vajh, rabositáskor, eztán?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az arcfelismerő kameráké a jövő?

Józsefvárosban a meglevő 115 térfigyelő kamera korszerűsítése mellett 65 új kamerát is átadtak október 7-én. A 300 millió forintos beruházással immár 100%-os lett Józsefváros lefedettsége, illetve a kamerák alkalmasak lesznek arra is, hogy arcfelismerő rendszerrel kössék össze őket.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Hol vannak a térfigyelő kamerák?

A rendőrség honlapján elérhető az országban fellelhető összes térfigyelő kamera elhelyezkedése.