Bíróságot kijelölni veszélyes!

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012. február 17-én élt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzített jogával, és kilenc bírósági eljárás lefolytatására vidéki törvényszékeket jelölt ki. A kijelölések indoka a Fővárosi Törvényszék túlterheltsége volt.

Az Alaptörvény XXVIII. cikke mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelynek része a törvényes és pártatlan bírósághoz való jog. A pártatlanság követelménye az ítélkezés kapcsán is abban a közhelyszámba menő mondatban foglalható össze, hogy nem elég tisztességesnek lenni, de annak is kell látszani. Ezt az elvet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delcourt-ügyben már 1970-ben megfogalmazta, és a magyar Alkotmánybíróság is hangsúlyozta 67/1995. (XII. 7.) AB határozatában: a pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog „egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.”

Pontosan ezt a célt szolgálja a törvényes bíróhoz való jog, amelynek lényege, hogy nem valakinek az egyedi döntésén múlik, hanem a törvény határozza meg, kinek melyik ügyét melyik bíróság tárgyalja. Így kiküszöbölhető, hogy bárkiben felmerüljön: nem véletlenül került egy adott bíró elé. Az összeesküvés-elméletek gyártásának megakadályozását, az ítélkezés pártatlanságába vetett állampolgári bizalom erősítését csak olyan eljárások szolgálják, amelyek kizárják, vagy legalábbis a minimálisra csökkentik az emberi tényező szerepét annak meghatározásában, hogy egy ügyről melyik bíróság dönt. A hangsúly az előre megismerhető szabályok lefektetésén van, anélkül ugyanis nem intézményes garanciáktól, hanem csak a döntést hozó személy morális integritásától várható a pártatlanság látszatát megtartó ítélethozatal.

Az OBH elnök bíróság-kijelölési jogának – az előterjesztésben statisztikákkal alá nem támasztott – indoka az eljárások lassúsága és a bíróságok túlterheltsége volt. Vajon a peres felek ésszerű időn belüli eljáráshoz való joga tényleg nem teheti kivételes esetekben indokolttá, hogy az OBH elnöke mindenféle kontroll és jogorvoslati lehetőség nélkül más bíróságot jelöljön ki az ügy elbírálására? Természetesen nem, hiszen az eljárások elhúzódásának kiküszöbölésére vannak olyan megoldások, amelyek nem sértik a törvényes bíróhoz való jogot. Ilyen a leginkább leterhelt bíróságok átszervezése, vagy a bíró kirendelése, hogy a költségvetési keret bővítéséről ne is beszéljünk. De annak sem lett volna akadálya, hogy az ügy áthelyezését az érintett felek hozzájárulásához kösse a jogalkotó.

A jelenlegi helyzet tehát sérti a peres felek, illetve terheltek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, alkalmas az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett társadalmi bizalom megingatására. Mindez oda vezethet, hogy az így áttett ügyeket évek múlva újra kell kezdeni, ha a bennük született ítéleteket az érintettek a strasbourgi bíróság előtt megtámadják. Nem sok kétség fér ugyanis ahhoz, hogy a panaszosoknak fog igazat adni az emberi jogi bíróság, amely a DMD Csoport kontra Szlovákia ügyben kimondta: „a bírói függetlenség és a jogbiztonság kiemelkedő jelentősége megköveteli az alkalmazott szabályok különös világosságát minden egyes ügyben, valamint az objektivitás és a transzparencia biztosításának egyértelmű garanciáit, mindenekelőtt az önkény bármilyen látszatának elkerülését az egyes ügyek kijelölése során”.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.

A devizahitelesek tüntetésének megtiltása önkényes volt: alkotmányjogi panasszal éltünk

A devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást a bíróság pedig jóváhagyta. A tilalom indoka az volt, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a TASZ az Alkotmánybíróságtól kéri a jogsértés megállapítását.