Boltok ezreiben elérhető étrendkiegészítő és virágmag hatóanyaga is felkerül az állam dizájnerdrog-listájára

Súlyos büntetés fenyegeti a tájékozatlan kereskedőket.

Nem kevesebb, mint 207 anyaggal bővül szeptember 24-én az úgynevezett C-lista, amit azért hoztak létre 2012-ben, hogy a hétről-hétre megjelenő új dizájnerdrogokat (hivatalosabban: új pszichoaktív anyagokat) ellenőrzés alá vonják és gátolják a terjedésüket. Ám a jegyzékben ma már bőven megtalálhatókévezredek óta használt növények hatóanyagai is. Egy újabb csavarral most egy széles körben fogyasztott étrend-kiegészítő és fogyasztószer is felkerül a listára olyan, itthon nem törzskönyvezett gyógyszerhatóanyagok és doppingszerek mellett, amelyek csak marginálisan vagy egyáltalán nem bukkantak fel Magyarországon.

Mi alapján kerül egy szer a C-listára?

A C-lista eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megelőzzék az újonnan felbukkant, illegális drogok hatásait utánzó, de ismeretlen kockázatú szereket addig, amíg alaposabban megismerik azokat. A kábítószerekkel ellentétben a C-listán szereplő szerek fogyasztói csak szabálysértést, terjesztői viszont bűncselekményt követnek el, tehát a kereskedelem azonnal szigorúan büntethetővé válik. Egy szert a törvény értelmében a kockázatértékelés elvégzéséig, de maximum két évig tarthatnak a C-listán, ezután vagy kábítószernek minősítik, vagy ha a kockázatok ezt nem indokolják, akkor áthelyezik az enyhébb besorolású D-jegyzékbe. Az utóbbi átsorolás a C-lista nyolc éve alatt egyszer sem történt meg, vagyis eddig minden kockázatértékelt C-listás szert kábítószerré minősítettek, a D-lista pedig üresen tátong. Sajnos a döntések alapját képező kockázatértékelő dokumentumokat nem ismerhettük meg annak ellenére, hogy közérdekű adatról van szó, hiába pereskedtünk az Országos Addiktológiai Centrummal. Így azt sem tudhattuk meg, hogy miért keveredett 2015-ben a dizájnerdrogok listájára két olyan növény – a látnokzsálya és az iboga – hatóanyaga, amelyeket évezredek óta használnak, így tulajdonságaik jól ismertek. A szeptember 24-i módosítás tovább halad ezen az úton, hiszen újabb növényi és egyéb, legális forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmaz.

Akkor ezek a növények és étrend-kiegészítők épp olyan veszélyesek, mint a dizájnerdrogok?

A növényi hatóanyagok és az ismert étrend-kiegészítők összetevői igencsak távol esnek a zuglaborokban előállított, ismeretlen hatású dizájnerdrogoktól. A fő különbség, hogy a kutatásoknak köszönhetően az előbbieknek jól ismerjük az előnyeit és kockázatait. Hogy miért kerültek mégis egy listára az új pszichoaktív anyagokkal, azt az magyarázhatja, hogy a jogalkotó azokat a szereket vette alapul, amelyeket az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) felé korábban már jelentettek valamelyik európai országból, de itthon még nem minősültek szabályozott szereknek.

Így történhetett meg, hogy a listára felkerült az afrikai feketebab nevű növény magjában található 5-HTP is. Ez a vegyület a szervezetben szerotoninná alakul, ezzel javítva a hangulatot, emiatt sokan használják depressziós tünetek kezelésére. A hatóanyag boltok ezreiben megtalálható étrend-kiegészítőként. Félő, hogy a kereskedők egy részéhez csak késve jut el a hír, hiszen álmukban sem gondolnák, hogy olyan terméket forgalmaznak, ami felkerülhet a dizájnerdrog-listára, így akár 5-10 év börtönt kockáztatnak, ha fiatalkorúaknak adnak el belőle pár dobozzal. De az is szabálysértést fog elkövetni, aki a korábban vásárolt 5-HTP hatóanyagú termékét szeptember 24-ig nem fogyasztja el. Aki pedig két évre elfeledkezne a korábban megvásárolt 5-HTP termékéről, az minden bizonnyal kábítószert fog tartani.

Milyen egyéb szerek kerülnek most fel a C-listára?

Felvették a listára a sárga szarumák, a sárkányvér, a bételdió és a kanna nevű növények hatóanyagait (egy válogatást a listára vett főbb anyagokból itt találsz). Szintén a C-listán kötött ki az LSD vegyülettel rokon LSA is, amely többek között a Hawaii bébi farózsában és a kék hajnalka magjában található. (Mielőtt bárki kertészeti boltba rohanna: a hajnalka magjának fogyasztása az LSD-vel ellentétben olyan kellemetlen testi tüneteket is okoz, mint a hányás, az érösszehúzódás és a végtagfájdalom.) Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy októberben már megvádolják-e tiltott anyag kereskedelmével azt a veteményboltot vagy hipermarketet, amelyik hajnalkamagot árul.

A C-lista nem tette veszélytelenebbé a drogpiacot

Szintén a C-lista kudarcát mutatja, hogy nem sikerült visszaszorítania a legveszélyesebb szerek széleskörű hozzáférhetőségét. Jó példa erre a C-listán 2020 januárig szereplő 5F-ADB nevű szer, ami három évig volt piacvezető szintetikus kannabinoid (“herbál”) a dílerek és fogyasztók körében. Miután átkerült a C-listáról a kábítószerek közé, a feketepiac új szerrel helyettesítette. Ez lett a 4F-MDMB-BICA – művésznevén: Bika – amelynek használatához augusztus közepén már 11 halálesetet kapcsoltak. De olyat is láthattunk, hogy egy halálos túladagolásokért is felelős dizájnerdrog (ADB-FUBINACA) már a kábítószer-listára kerülve vált a legelterjedtebb szintetikus kannabinoiddá. Ez pedig azt mutatja, hogy a terjesztőket jobban érdekli az adott szer hozzáférhetősége, mint a jogi következmények változása. Vagyis a díler azt fogja eladni, ami számára elérhető. Pont.

Mára úgy tűnik, hogy a C-lista egyik funkcióját sem tölti be maradéktalanul:

  • a korábbi szándékkal ellentétben a listán keverednek a dizájnerdrogok az évezredek óta használt növények hatóanyagaival és széles körben alkalmazott étrend-kiegészítőkkel, amik idővel egyaránt kábítószernek fognak minősülni
  • a kockázatértékelő dokumentumok hozzáférhetetlensége miatt nem ismerjük a listára vett szerek valós veszélyeit
  • a lista azt sem tudja meggátolni, hogy a legveszélyesebb új anyagok megjelenhessenek vagy éppen hosszú ideig jelen maradhassanak a feketepiacon.

Hogyan lehetne fellépni az új szerek ellen?

A C-lista körüli jogi és gyakorlati problémákra reagálva, a Nemzeti Drog Fókuszpont megrendelésére született tavaly egy érdemi kritikát és megfontolandó javaslatokat tartalmazó tanulmány Az új pszichoaktív anyagok hazai kockázatértékelésének felülvizsgálata címmel, a terület szakértőinek tollából. Mivel nem túl nagy itthon a a kábítószerügyi szabályozásban dolgozó szereplők köre, a szerzők joggal vártak érdemi párbeszédet az állami szervekkel, azonban ez mostanáig nem történt meg.

Hosszú idő óta hangoztatjuk, hogy a magyar drogpolitika egyik rákfenéje, hogy az állam nem vonja be kellőképpen a szakértőket és a drogterületen dolgozó civileket a területtel kapcsolatos döntési folyamatokba. Kevés kétség férhet hozzá, hogy a dizájnerdrogok sürgetőbbé tették az eredményes intézkedéseket, mint valaha.

A magunk részéről továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy a hazai drogpolitika szakmai alapokra kerüljön és megszűnjön a dizájnerdrogok átláthatatlan szabályozása miatt kialakult jogbizonytalanság.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Kábítószer és adatvédelem

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

Józan babák, stigmatizált anyák

Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.

A narkógettó felszámolása

"Hiába áll minden utcasarkon rendőr, ettől nem fog eltűnni az évtizedes nyomor, kiszolgáltatottság és kilátástalanság – márpedig ez a bűnözés és a drogfüggőség motorja. A polgármester meg mintha úgy akarná megszereltetni az autót, hogy megtiltja a motorháztető felnyitását" - a TASZ ügyvivőjének cikke a Népszabadságban