Boltok ezreiben elérhető étrendkiegészítő és virágmag hatóanyaga is felkerül az állam dizájnerdrog-listájára

Súlyos büntetés fenyegeti a tájékozatlan kereskedőket.

Nem kevesebb, mint 207 anyaggal bővül szeptember 24-én az úgynevezett C-lista, amit azért hoztak létre 2012-ben, hogy a hétről-hétre megjelenő új dizájnerdrogokat (hivatalosabban: új pszichoaktív anyagokat) ellenőrzés alá vonják és gátolják a terjedésüket. Ám a jegyzékben ma már bőven megtalálhatókévezredek óta használt növények hatóanyagai is. Egy újabb csavarral most egy széles körben fogyasztott étrend-kiegészítő és fogyasztószer is felkerül a listára olyan, itthon nem törzskönyvezett gyógyszerhatóanyagok és doppingszerek mellett, amelyek csak marginálisan vagy egyáltalán nem bukkantak fel Magyarországon.

Mi alapján kerül egy szer a C-listára?

A C-lista eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megelőzzék az újonnan felbukkant, illegális drogok hatásait utánzó, de ismeretlen kockázatú szereket addig, amíg alaposabban megismerik azokat. A kábítószerekkel ellentétben a C-listán szereplő szerek fogyasztói csak szabálysértést, terjesztői viszont bűncselekményt követnek el, tehát a kereskedelem azonnal szigorúan büntethetővé válik. Egy szert a törvény értelmében a kockázatértékelés elvégzéséig, de maximum két évig tarthatnak a C-listán, ezután vagy kábítószernek minősítik, vagy ha a kockázatok ezt nem indokolják, akkor áthelyezik az enyhébb besorolású D-jegyzékbe. Az utóbbi átsorolás a C-lista nyolc éve alatt egyszer sem történt meg, vagyis eddig minden kockázatértékelt C-listás szert kábítószerré minősítettek, a D-lista pedig üresen tátong. Sajnos a döntések alapját képező kockázatértékelő dokumentumokat nem ismerhettük meg annak ellenére, hogy közérdekű adatról van szó, hiába pereskedtünk az Országos Addiktológiai Centrummal. Így azt sem tudhattuk meg, hogy miért keveredett 2015-ben a dizájnerdrogok listájára két olyan növény – a látnokzsálya és az iboga – hatóanyaga, amelyeket évezredek óta használnak, így tulajdonságaik jól ismertek. A szeptember 24-i módosítás tovább halad ezen az úton, hiszen újabb növényi és egyéb, legális forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmaz.

Akkor ezek a növények és étrend-kiegészítők épp olyan veszélyesek, mint a dizájnerdrogok?

A növényi hatóanyagok és az ismert étrend-kiegészítők összetevői igencsak távol esnek a zuglaborokban előállított, ismeretlen hatású dizájnerdrogoktól. A fő különbség, hogy a kutatásoknak köszönhetően az előbbieknek jól ismerjük az előnyeit és kockázatait. Hogy miért kerültek mégis egy listára az új pszichoaktív anyagokkal, azt az magyarázhatja, hogy a jogalkotó azokat a szereket vette alapul, amelyeket az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) felé korábban már jelentettek valamelyik európai országból, de itthon még nem minősültek szabályozott szereknek.

Így történhetett meg, hogy a listára felkerült az afrikai feketebab nevű növény magjában található 5-HTP is. Ez a vegyület a szervezetben szerotoninná alakul, ezzel javítva a hangulatot, emiatt sokan használják depressziós tünetek kezelésére. A hatóanyag boltok ezreiben megtalálható étrend-kiegészítőként. Félő, hogy a kereskedők egy részéhez csak késve jut el a hír, hiszen álmukban sem gondolnák, hogy olyan terméket forgalmaznak, ami felkerülhet a dizájnerdrog-listára, így akár 5-10 év börtönt kockáztatnak, ha fiatalkorúaknak adnak el belőle pár dobozzal. De az is szabálysértést fog elkövetni, aki a korábban vásárolt 5-HTP hatóanyagú termékét szeptember 24-ig nem fogyasztja el. Aki pedig két évre elfeledkezne a korábban megvásárolt 5-HTP termékéről, az minden bizonnyal kábítószert fog tartani.

Milyen egyéb szerek kerülnek most fel a C-listára?

Felvették a listára a sárga szarumák, a sárkányvér, a bételdió és a kanna nevű növények hatóanyagait (egy válogatást a listára vett főbb anyagokból itt találsz). Szintén a C-listán kötött ki az LSD vegyülettel rokon LSA is, amely többek között a Hawaii bébi farózsában és a kék hajnalka magjában található. (Mielőtt bárki kertészeti boltba rohanna: a hajnalka magjának fogyasztása az LSD-vel ellentétben olyan kellemetlen testi tüneteket is okoz, mint a hányás, az érösszehúzódás és a végtagfájdalom.) Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy októberben már megvádolják-e tiltott anyag kereskedelmével azt a veteményboltot vagy hipermarketet, amelyik hajnalkamagot árul.

A C-lista nem tette veszélytelenebbé a drogpiacot

Szintén a C-lista kudarcát mutatja, hogy nem sikerült visszaszorítania a legveszélyesebb szerek széleskörű hozzáférhetőségét. Jó példa erre a C-listán 2020 januárig szereplő 5F-ADB nevű szer, ami három évig volt piacvezető szintetikus kannabinoid (“herbál”) a dílerek és fogyasztók körében. Miután átkerült a C-listáról a kábítószerek közé, a feketepiac új szerrel helyettesítette. Ez lett a 4F-MDMB-BICA – művésznevén: Bika – amelynek használatához augusztus közepén már 11 halálesetet kapcsoltak. De olyat is láthattunk, hogy egy halálos túladagolásokért is felelős dizájnerdrog (ADB-FUBINACA) már a kábítószer-listára kerülve vált a legelterjedtebb szintetikus kannabinoiddá. Ez pedig azt mutatja, hogy a terjesztőket jobban érdekli az adott szer hozzáférhetősége, mint a jogi következmények változása. Vagyis a díler azt fogja eladni, ami számára elérhető. Pont.

Mára úgy tűnik, hogy a C-lista egyik funkcióját sem tölti be maradéktalanul:

  • a korábbi szándékkal ellentétben a listán keverednek a dizájnerdrogok az évezredek óta használt növények hatóanyagaival és széles körben alkalmazott étrend-kiegészítőkkel, amik idővel egyaránt kábítószernek fognak minősülni
  • a kockázatértékelő dokumentumok hozzáférhetetlensége miatt nem ismerjük a listára vett szerek valós veszélyeit
  • a lista azt sem tudja meggátolni, hogy a legveszélyesebb új anyagok megjelenhessenek vagy éppen hosszú ideig jelen maradhassanak a feketepiacon.

Hogyan lehetne fellépni az új szerek ellen?

A C-lista körüli jogi és gyakorlati problémákra reagálva, a Nemzeti Drog Fókuszpont megrendelésére született tavaly egy érdemi kritikát és megfontolandó javaslatokat tartalmazó tanulmány Az új pszichoaktív anyagok hazai kockázatértékelésének felülvizsgálata címmel, a terület szakértőinek tollából. Mivel nem túl nagy itthon a a kábítószerügyi szabályozásban dolgozó szereplők köre, a szerzők joggal vártak érdemi párbeszédet az állami szervekkel, azonban ez mostanáig nem történt meg.

Hosszú idő óta hangoztatjuk, hogy a magyar drogpolitika egyik rákfenéje, hogy az állam nem vonja be kellőképpen a szakértőket és a drogterületen dolgozó civileket a területtel kapcsolatos döntési folyamatokba. Kevés kétség férhet hozzá, hogy a dizájnerdrogok sürgetőbbé tették az eredményes intézkedéseket, mint valaha.

A magunk részéről továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy a hazai drogpolitika szakmai alapokra kerüljön és megszűnjön a dizájnerdrogok átláthatatlan szabályozása miatt kialakult jogbizonytalanság.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sunyiban szívok, mert muszáj

Ferenc több mint 22 éve él együtt Sclerosis Multiplex betegségével, 16 éves kora óta fogyaszt kannabiszt.  Betegsége nagyon súlyos idegi fájdalmakkal és görcsökkel jár együtt, amik a kannabisz szívása miatt múlnak csak el.

A kormány az EU-ra hagyta a drogstratégia tevékenységeinek finanszírozását

„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.

Egy heroin-használó Stockholmban

Tekintse meg az új videónkat és cselekedjen - sürgesse a svéd kormányt, hogy biztosítson tűcsere programokat Stockholmban MOST!