Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Ügyfelünket 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra. Később feljelentést tett amiatt, hogy a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta őt azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. Az esemény lelkileg is megviselte.

Szabadulása után néhány órával ügyfelünk kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések. A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.

A sértett segítségünkkel az EJEB-hez fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt.

Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) beavatkozott azért, hogy ügyfelünk nyerje a pert. Az ERRC az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot.

Az ítélet megállapította, hogy a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései. A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka.

Az eljárásban a TASZ ügyfelét dr. Baltay Levente és dr. Erdey Péter ügyvédek képviselték.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyöngyöspata: a kormány saját felelősségét hárítja

Itt lett volna az alkalom, hogy a kormány – legalább részben jóvátéve sorozatos mulasztásait a gyöngyöspatai események kezelésében – határozottan elítéljen minden, a kollektív bűnösség elvén alapuló politizálást és akciózást, valamint rámutasson a Jobbik felelősségére a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség elleni gyűlölet szításában.

Ehelyett a kormány egyrészt a szélsőjobb érvelését veszi át, másrészt saját nemzetközi jóhíréért aggódik, miközben nyilvánvaló, hogy egy kormányt csak saját tettei és mulasztásai minősíthetnek.

Semmi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy takarítja-e valaki a WC-jét

2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.

Nem sértette meg a Hír TV jóhírnevét a TASZ

A Fővárosi Törvényszék május 23-án elutasította a Hír TV keresetét, amelyet a csatorna a Társaság a Szabadságjogokért és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Farkas Lilla ellen indított. A bíróság I. fokú, nem jogerős ítélete szerint az alperesek szólásszabadságukkal éltek, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.