Civil szervezetek levele a Belügyminiszterhez a gyöngyöspatai helyzet kapcsán

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult a mai napon Pintér Sándor Belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a Belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.

 2011. március 6-án Gyöngyöspatán a Jobbik nagygyűlése után katonai jellegű ruházatban felvonuló személyeket is magában foglaló tömeg vonult végig a település cigánysorán. A rendőrség semmilyen módon nem avatkozott be, holott a gyűlést a helyi romák jogainak és szabadságának sérelme miatt fel kellett volna oszlatnia.

A "Magyar Gárda", "Védőrség", "Csendőrség" feliratú militáns öltözékeket viselő csoportok a Jobbik gyűlése után sem távoztak Gyöngyöspatáról, a mai napig ott tartózkodnak, és megfélemlítik a cigány lakosságot. Fellépésük zaklató jellegű, a helyi lakosok nem merik elhagyni házaikat, a gyerekek nem mernek iskolába menni. Fenyegető fellépésükkel az állami erőszakmonopólium kizárólagosságát kérdőjelezik meg, ezen keresztül pedig jogbizonytalanságot okoznak. A rendőrség, bár nagy számban a helyszínen tartózkodik, továbbra sem avatkozik közbe, holott súlyos bűncselekmények megvalósulásának (például: közösség tagja elleni erőszak, zaklatás) alapos gyanúja merül fel.
A nyílt levelet elolvashatja itt

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.