Civil szervezetek nyilatkozata a bírói függetlenség megőrzéséről

Hét szervezet közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a hatalmi ágak szétválasztását sértő parlamenti bizottsági munka miatt.

Kívánatos lenne, ha a bírói kar érintett tagjai és a bírósági vezetők nem jelennének meg a "2002 és 2010 közötti jogsértések kivizsgálására" alakult parlamenti albizottság előtt. Az albizottság célja  - amint elnöke erről többször nyilatkozott -, hogy a jogsértések ügyében  első vagy másodfokon ítélkező bírákon számonkérje ítéleteiket. Az előzetes letartóztatások elrendelésének jelenlegi hazai gyakorlata erősen kritizálható, és számos okból valóban figyelmet érdemel. Egy parlamenti albizottságnak azonban sem arra nincs joga, hogy bírósági ítéleteket felülvizsgáljon, sem arra, hogy bírókon  vagy bírósági vezetőkön ítéleteket kérjen számon. A bírói kar tagjainak megjelenése az albizottság előtt súlyosan sértené a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és alapjaiban rendítené meg az állampolgároknak a független igazságszolgáltatásba vetett hitét!

Nyilvánosság Klub

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Joggal a Jogállamiságért Egyesület

Magyar Helsinki Bizottság

Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

Társaság a Szabadságjogokért  

Magyar Demokratikus Charta

2010. szeptember 14.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.