Civil szervezetek tájékoztatták a Velencei Bizottságot az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos aggályaikról

További öt magyar törvény, köztük az Alkotmánybíróságról szóló törvény véleményezésére kérte fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága 2012. január 25-én a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezetét. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT a napokban eljuttatta a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályait.

Ahogy azt a három civil szervezet az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadását megelőzően is jelezte, az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik az Országgyűlés hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme. A három szervezet a Velencei Bizottságnak eljuttatott elemzésben többek között a következő megállapításokat teszi:

1. A törvényjavaslatot a Kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így – a már megszokott módon – elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.
2. A törvény a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.
3. Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.
4. A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat.  El kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést.
5. A javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.
A civil szervezetek elemzése az elfogadott törvényről itt olvasható angol nyelven, a törvény egyes szakaszainak fordításával együtt.
A korábbi, magyar nyelvű elemzés itt  letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Európai Unió alapértékei Magyarországon

Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek alátámasztására négy magyar civil jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Mérték Médiaelemző Műhely összefoglalta azokat a legfontosabb kormányzati és jogalkotási lépéseket 2010-ig visszamenően, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.

A független intézmények csődje

A múlt héten a magyar politikai közösség tagjait egyik hidegzuhany érte a másik után. Független intézmények, amelyek feladata éppen az, hogy az állam működésén az alkotmányosságot kérjék számon, egymás után adták bizonyságát annak, hogy ezt nem végzik el. A teljes vélemény innen tölthető le.

TASZ-konferencia: Jogos engedetlenségek

A Társaság a Szabadságjogokért 2013. június 21-én, pénteken konferenciát szervez azokról a civil és állampolgári lehetőségekről, melyek még használhatók az egyre szűkülő demokráciában. Az előadások és szekció-beszélgetések – többek között – a következő kérdéseket igyekeznek körbejárni: