Civil szervezetek tájékoztatták a Velencei Bizottságot az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos aggályaikról

További öt magyar törvény, köztük az Alkotmánybíróságról szóló törvény véleményezésére kérte fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága 2012. január 25-én a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezetét. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT a napokban eljuttatta a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályait.

Ahogy azt a három civil szervezet az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadását megelőzően is jelezte, az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik az Országgyűlés hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme. A három szervezet a Velencei Bizottságnak eljuttatott elemzésben többek között a következő megállapításokat teszi:

1. A törvényjavaslatot a Kormány helyett országgyűlési bizottság nyújtotta be, ez önmagában sérti az Alaptörvényt. Így – a már megszokott módon – elmaradt a szakmai és társadalmi egyeztetés.
2. A törvény a parlamenti többség kezébe teszi az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési lehetőségét, így az sem a jelölt mögötti politikai konszenzust, sem a jelölt szakmai alkalmasságának figyelembe vételét nem garantálja. Ezért politikailag nyilvánvalóan elkötelezett személyek továbbra is megválaszthatóak lesznek.
3. Az Alaptörvénnyel is ellentétes az a rendelkezés, hogy ha a testület új tagját az Országgyűlés határidőre nem választja meg, a lejárt megbízatású alkotmánybírók hivatalban maradnak. A szabály alapján egyes alkotmánybírák „örökös tagságot” nyerhetnek el a testületben.
4. A polgárok a jövőben csak az alkotmányjogi panasz útján fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Annak érdekében, hogy az alkotmányjogi panasz hatékonyan és egyenlő feltételekkel biztosítson egyéni alapjogvédelmet, el kell hárítani a befogadhatósága elé állított indokolatlan akadályokat.  El kell törölni a kötelező jogi képviselet előírását, és a “visszaélésszerűen gyakorolt indítványozási jog” miatti félmilliós eljárási bírsággal való fenyegetést.
5. A javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások (körülbelül 1600 ügy) szinte mindegyike magától megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy alkotmányellenes szabályok hosszabb ideig a jogrendszer részei maradnak. 2012. január 1-je után az akkor már nem jogosultak által korábban benyújtott indítványokkal támadott jogszabályok alkotmányjogi panasz útján később visszakerülhetnek az Alkotmánybíróság elé, de ehhez sajnos az kell, hogy a korábbi indítványozó előbb végigjárjon egy hosszadalmas jogi eljárást és elszenvedje az orvoslandó alapjogsérelmet.
A civil szervezetek elemzése az elfogadott törvényről itt olvasható angol nyelven, a törvény egyes szakaszainak fordításával együtt.
A korábbi, magyar nyelvű elemzés itt  letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Meghallgatással folytatódik a magyar civilek megbélyegzése elleni fellépés

Újabb szakaszába lép a magyar civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni fellépés: az Európai Unió Bírósága október 22-én nyilvános meghallgatást tart az ügyben.

23 civil szervezet együtt fordult az Alkotmánybírósághoz a civiltörvény miatt

23 civil szervezet, mely a Civilizáció kampány során is együttműködik, együtt nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt.

Jogellenesen járt el az érpataki polgármesternek szót fogadó rendőrség

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogellenesen járt el a rendőrség, amikor ügyfelünket, Tódor Jánost, és korábbi munkatársunkat, Szőllőssi Gábort kivezette az érpataki önkormányzat becsület napi rendezvényéről.