December 1. AIDS Világnap: A stigma öl, nem a HIV!

Egyre több az új HIV-eset és AIDS megbetegedés. A HIV-vel élőket még mindig erősen stigmatizálja a társadalom nagy része, rendszeres diszkrimináció áldozatai az egészségügyben. Magyarországnak 3 éve nincs AIDS-stratégiája.

Stigma: a HIV-vel élők legsúlyosabb problémája

Bár a gyógyszeres terápia bevezetése óta sokat javult a HIV-vel élők életminősége, a betegség még mindig erősen stigmatizált, a HIV-vel élők gyakran áldozatai hátrányos megkülönböztetésnek, különösen a fertőzésükkel össze nem függő egészségügyi ellátásuk során. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ez év márciusi határozatában jogsértőnek és az egyenlő bánásmód követelményét sértőnek ítélte a Központi Stomatológiai Intézet gyakorlatát, amikor az megtagadta a HIV-vel élők ellátását. A határozat ellenére a HIV-vel élők továbbra is számtalan esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai.

Szintén problémát jelent az egészségügyi adatok kezelése. Bár a HIV/AIDS megbetegedés személyazonosító adatok nélkül jelentendő, a gyakorlatban az Országos Epidemiológiai Központ TAJ-azonosítóval regisztrálja a betegeket, arra hivatkozva, hogy csak így tudják elkerülni az esetleges duplikációkat. Az Adatvédelmi Biztos már 2010-es jelentésében megállapította, hogy az OEK adatgyűjtési gyakorlata súlyosan sérti az érintettek személyes adatvédelemhez való jogát, illetve azt az elvet is, miszerint a jogszabályok megkülönböztetett védelemben részesítik a HIV-fertőzöttek érzékeny adatait. Az OEK azonban továbbra is folytatja jogsértő gyakorlatát.

Az idei AIDS világnap témája a HIV-szűrés

A korai diagnózis és kezelés nem csak az egyén egészsége szempontjából fontos, hanem jelentősen csökkenti a fertőzés továbbadásának esélyét. Magyarországon kevés szűrést végeznek, a betegeknek több mint a felét késői stádiumban diagnosztizálják. Bár jogszabály biztosítja mindenki számára az önkéntes, ingyenes és anonim szűrés lehetőségét, kevesen élnek vele, legtöbbször a HIV-hez kapcsolódó félelmek és tévhitek miatt, de az alacsony tesztelési kedvhez hozzájárul a szűrőállomások rossz elérhetősége és területi lefedettsége is.

Kormányzati szerepvállalás hiánya

A HIV a kormányzat részéről elhanyagolt terület. Bár a Dublini Nyilatkozat aláírásával Magyarország vállalta, hogy AIDS koordinációs testületet működtet, amely felelős a nemzeti AIDS-stratégia végrehajtásáért, a kormány a Nemzeti AIDS Bizottságot először megszüntette, majd helyére 2013. január 1-jétől Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoportot hozott létre, amely első ülését december 11-én tartja majd. Magyarország első nemzeti AIDS stratégiája 2010-ben lejárt, új stratégiát azóta sem sikerült megalkotni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?