Egy HIV pozitív diák beiratkozásának megakadályozása

2003 tavaszán az oktatási biztos azzal a kérdéssel fordult a TASZ-hoz, hogy a magyar jogrendszer milyen esetekben veszi figyelembe a HIV fertőzöttséget mint esetleges kizáró okot, különös tekintettel tanulmányok folytatása vagy foglalkozás gyakorlása körében, illetve hogy mi az erre vonatkozó nemzetközi és külföldi gyakorlat.

A TASZ  válaszában kifejtette, hogy a HIV pozitivitás semmiképp sem lehet az oktatásból kizáró ok, hiszen a HIV köznapi érintkezés útján nem terjed, így az az iskolaigazgató, aki sikeres felvételi ellenére nem teszi lehetővé egy HIV pozitív diák számára, hogy iskolájába beiratkozzon, súlyos jogsértést követ el.

Az oktatási biztos közvetítési kísérlete eredménytelenül zárult, az érintett és családja pedig, tartva a még nagyobb nyilvánosságtól és diszkriminációtól, nem kívántak bírósághoz fordulni.

 A Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottsága először fegyelmi eljárás indítására tett ígéretet, majd következő ülésén "a tisztázatlan jogszabályi háttérre" való tekintettel elállt szándékától, és utasította a főpolgármestert egy az iskolaigazgatóknak szóló HIV/AIDS tájékoztató elkészítésére. A döntés sajnálatos és aggasztó, a jogi környezet ugyanis teljesen egyértelmű és világos: csak olyan egészségügyi elvárás támasztható az oktatási intézményekbe jelentkezőkkel szemben, amelyeket már a felvételi előtt meghirdettek, a fertőző betegségekről szóló miniszteri rendelet pedig kiemeli, hogy a HIV pozitív betegek elkülönítése nem szükséges.

Az állampolgári jogok általános helyettese hivatalból vizsgálta az ügyet, és szintén arra a következtetésre jutott, hogy az iskolaigazgató jogsértő módon járt el, valamint felhívta az oktatási és az egészségügyi tárcát, hogy a jövőbeli hasonló esetek elkerülése végett megfelelően szabályozzák a HIV/AIDS-re és jogi környezetére vonatkozó ismereteknek az iskolák vezetéséhez való eljuttatását. Az állásfoglalás itt olvasható.

A TASZ több ízben jelezte, hogy véleményezni kívánja a fővárosi tájékoztatót, illetve az érintett minisztériumok által esetlegesen kidolgozott jogszabály-tervezeteket, a tárcáktól azonban azt a választ kapta, hogy a hatályos jogszabályok megfelelően rendezik a kérdést, a fővárostól pedig hogy a tárcák jogalkotására várva még nem fogtak neki a tájékoztató megírásának.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

HIV/AIDS prevenció a középiskolákban – Magyarország 2011

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2009 év végén azzal a céllal kereste meg e-mailben az ország összes középiskoláját, hogy az egészségnevelés programjukról és azon belül a HIV/AIDS prevencióról felmérést készíthessünk. A megkeresésre, sajnos, minimális válasz érkezett (19 intézmény) ezért úgy döntöttünk, hogy a kérdéssort újra feltesszük, immár rétegzett mintavétellel kiválasztott 50 középiskolának. 

A Nemzeti AIDS Bizottság nem tölti be feladatát - nyílt levél az egészségügyi miniszternek

Medgyaszai Melinda szakállamtitkár, a Nemzeti AIDS Bizottság elnöke interjút adott a Magyar Narancsnak a Nemzeti AIDS Stratégia kudarcáról és a magyarországi HIV/AIDS prevenció alakulásáról.

Tovább a dublini úton? – avagy hol tart Magyarország a HIV/AIDS-elleni küzdelemben 2. rész

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat. A mai részben a HIV-megelőzés terültén vállalt feladatokról és célkitűzésekről, valamint arról írunk, hogy Magyarország hogyan teljesített ezen a területen az elmúlt 10 évben.