Egyetért velünk az ombudsman a Miskolci Önkormányzat roma lakosság elleni jogsértései kapcsán

Üdvözöljük az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését.

Az ombudsmani jelentés súlyos alapjogi visszásságokat állapít meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.

A TASZ és a NEKI 2014 márciusában fordult az alapvető jogok biztosához a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a miskolci szegregátumokban élőket sújtó hatósági ellenőrzések miatt. Ezt követően a TASZ a Miskolci Önkormányzatnak a szegregátumokban élőket sújtó kilakoltatási gyakorlata és rendelet-módosítása, valamint egyes környező települések utóbbira reagáló „kiszorítós” rendeletei miatt is kérte az ombudsman vizsgálatát.

Az alapjogi biztos és nemzetiségi biztoshelyettese egyesített eljárás keretében vizsgálták a két emberi jogi szervezet által panaszolt valamennyi jogszabályt és önkormányzati gyakorlatot, és a mai napon nyilvánosságra hozott jelentésükben lényegében minden ponton egyetértenek a vizsgálatot kezdeményező civil szervezetekkel. Bár a jelentés annak kezdeményezéséhez képest meglehetősen későn került nyilvánosságra, annak megállapításai rendkívül fontosak a többségében roma származású mélyszegénységben élő lakosság jogainak védelme szempontjából.

Az alapjogi biztos és helyettesének közös jelentésében többek között megállapítják, hogy:

· A Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a szegregátumok lakosságát célzó együttes hatósági ellenőrzéseknek nincs jogszabályi alapja, így azok nem egyeztethetők össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével. Az ellenőrzések lebonyolítása ezen túl számos alapjogi jogsérelmet okoz, azok társadalmi származás, vagyoni helyzet alapján közvetlen, nemzetiségi szrámazáson alapuló közvetett diszrkiminációt eredményeznek.

· Súlyos alkotmányossági és törvényességi aggályok merülnek fel az önkormányzat által alkotott közösségi együttélési normák, valamint az időközben a NEKI indítványára a Kormányhivatal keresete révén a Kúria által megsemmisített lakás-rendelet módosítás kapcsán.

· Hasonlóan aggályosak azok a kirekesztő, alapjogsértő szabályok, amellyekkel bizonyos Miskolc környéki települések reagáltak a miskolci lakásrendelet-módosításra.

Az ombudsman és helyettese felhívják a figyelmet a szegregátumokban élő emberek lakhatási feltételeinek ellehetetlenülésére, ennek alapjogi következményeire, különösen a gyermekek jogainak sérelmére.

Az ombudsman számos ajánlást fogalmazott meg a Miskolci Önkormányzat közgyűlése felé, többek között felhívta az együttes hatósági ellenőrzések haladéktalan beszüntetésére. A biztos és helyettese komplex program kidolgozását sürgetik a miskolci szegregátumokban élők lakhatási feltételeinek rendezésére.

A TASZ felhívja a Miskolci Önkormányzat figyelmét arra, hogy amennyiben nem tesz eleget a közös ombudsmani ajánlásokban foglaltaknak és nem hagy fel a szegregátumokban élők emberi jogainak sorozatos megsértésével, úgy az ombudsmani jelentés alapján további jogi lépések várhatóak e jogok kikényszerítése érdekében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?