Egyetért velünk az ombudsman a Miskolci Önkormányzat roma lakosság elleni jogsértései kapcsán

Üdvözöljük az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését.

Az ombudsmani jelentés súlyos alapjogi visszásságokat állapít meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.

A TASZ és a NEKI 2014 márciusában fordult az alapvető jogok biztosához a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a miskolci szegregátumokban élőket sújtó hatósági ellenőrzések miatt. Ezt követően a TASZ a Miskolci Önkormányzatnak a szegregátumokban élőket sújtó kilakoltatási gyakorlata és rendelet-módosítása, valamint egyes környező települések utóbbira reagáló „kiszorítós” rendeletei miatt is kérte az ombudsman vizsgálatát.

Az alapjogi biztos és nemzetiségi biztoshelyettese egyesített eljárás keretében vizsgálták a két emberi jogi szervezet által panaszolt valamennyi jogszabályt és önkormányzati gyakorlatot, és a mai napon nyilvánosságra hozott jelentésükben lényegében minden ponton egyetértenek a vizsgálatot kezdeményező civil szervezetekkel. Bár a jelentés annak kezdeményezéséhez képest meglehetősen későn került nyilvánosságra, annak megállapításai rendkívül fontosak a többségében roma származású mélyszegénységben élő lakosság jogainak védelme szempontjából.

Az alapjogi biztos és helyettesének közös jelentésében többek között megállapítják, hogy:

· A Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a szegregátumok lakosságát célzó együttes hatósági ellenőrzéseknek nincs jogszabályi alapja, így azok nem egyeztethetők össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével. Az ellenőrzések lebonyolítása ezen túl számos alapjogi jogsérelmet okoz, azok társadalmi származás, vagyoni helyzet alapján közvetlen, nemzetiségi szrámazáson alapuló közvetett diszrkiminációt eredményeznek.

· Súlyos alkotmányossági és törvényességi aggályok merülnek fel az önkormányzat által alkotott közösségi együttélési normák, valamint az időközben a NEKI indítványára a Kormányhivatal keresete révén a Kúria által megsemmisített lakás-rendelet módosítás kapcsán.

· Hasonlóan aggályosak azok a kirekesztő, alapjogsértő szabályok, amellyekkel bizonyos Miskolc környéki települések reagáltak a miskolci lakásrendelet-módosításra.

Az ombudsman és helyettese felhívják a figyelmet a szegregátumokban élő emberek lakhatási feltételeinek ellehetetlenülésére, ennek alapjogi következményeire, különösen a gyermekek jogainak sérelmére.

Az ombudsman számos ajánlást fogalmazott meg a Miskolci Önkormányzat közgyűlése felé, többek között felhívta az együttes hatósági ellenőrzések haladéktalan beszüntetésére. A biztos és helyettese komplex program kidolgozását sürgetik a miskolci szegregátumokban élők lakhatási feltételeinek rendezésére.

A TASZ felhívja a Miskolci Önkormányzat figyelmét arra, hogy amennyiben nem tesz eleget a közös ombudsmani ajánlásokban foglaltaknak és nem hagy fel a szegregátumokban élők emberi jogainak sorozatos megsértésével, úgy az ombudsmani jelentés alapján további jogi lépések várhatóak e jogok kikényszerítése érdekében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

A babák újra a polcon

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.

Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.

A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Marika ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra.

/A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./

Miskolcot a létbizonytalanság megszüntetésére kérik civilek az antirasszista világnapon

Ma, az antirasszista világnapon civil szervezetekkel, jogvédőkkel, aktivistákkal világítunk rá a miskolci szegénytelepeken élőket érintő súlyos jogsértésekre, a gettósodás és a nyomor fokozódására. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az önkormányzat feladata lenne az emberhez méltó lakhatási és életfeltételek megteremtése Miskolc szegényei számára.