Egyetért velünk az ombudsman a Miskolci Önkormányzat roma lakosság elleni jogsértései kapcsán

Üdvözöljük az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését.

Az ombudsmani jelentés súlyos alapjogi visszásságokat állapít meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.

A TASZ és a NEKI 2014 márciusában fordult az alapvető jogok biztosához a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a miskolci szegregátumokban élőket sújtó hatósági ellenőrzések miatt. Ezt követően a TASZ a Miskolci Önkormányzatnak a szegregátumokban élőket sújtó kilakoltatási gyakorlata és rendelet-módosítása, valamint egyes környező települések utóbbira reagáló „kiszorítós” rendeletei miatt is kérte az ombudsman vizsgálatát.

Az alapjogi biztos és nemzetiségi biztoshelyettese egyesített eljárás keretében vizsgálták a két emberi jogi szervezet által panaszolt valamennyi jogszabályt és önkormányzati gyakorlatot, és a mai napon nyilvánosságra hozott jelentésükben lényegében minden ponton egyetértenek a vizsgálatot kezdeményező civil szervezetekkel. Bár a jelentés annak kezdeményezéséhez képest meglehetősen későn került nyilvánosságra, annak megállapításai rendkívül fontosak a többségében roma származású mélyszegénységben élő lakosság jogainak védelme szempontjából.

Az alapjogi biztos és helyettesének közös jelentésében többek között megállapítják, hogy:

· A Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, a szegregátumok lakosságát célzó együttes hatósági ellenőrzéseknek nincs jogszabályi alapja, így azok nem egyeztethetők össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével. Az ellenőrzések lebonyolítása ezen túl számos alapjogi jogsérelmet okoz, azok társadalmi származás, vagyoni helyzet alapján közvetlen, nemzetiségi szrámazáson alapuló közvetett diszrkiminációt eredményeznek.

· Súlyos alkotmányossági és törvényességi aggályok merülnek fel az önkormányzat által alkotott közösségi együttélési normák, valamint az időközben a NEKI indítványára a Kormányhivatal keresete révén a Kúria által megsemmisített lakás-rendelet módosítás kapcsán.

· Hasonlóan aggályosak azok a kirekesztő, alapjogsértő szabályok, amellyekkel bizonyos Miskolc környéki települések reagáltak a miskolci lakásrendelet-módosításra.

Az ombudsman és helyettese felhívják a figyelmet a szegregátumokban élő emberek lakhatási feltételeinek ellehetetlenülésére, ennek alapjogi következményeire, különösen a gyermekek jogainak sérelmére.

Az ombudsman számos ajánlást fogalmazott meg a Miskolci Önkormányzat közgyűlése felé, többek között felhívta az együttes hatósági ellenőrzések haladéktalan beszüntetésére. A biztos és helyettese komplex program kidolgozását sürgetik a miskolci szegregátumokban élők lakhatási feltételeinek rendezésére.

A TASZ felhívja a Miskolci Önkormányzat figyelmét arra, hogy amennyiben nem tesz eleget a közös ombudsmani ajánlásokban foglaltaknak és nem hagy fel a szegregátumokban élők emberi jogainak sorozatos megsértésével, úgy az ombudsmani jelentés alapján további jogi lépések várhatóak e jogok kikényszerítése érdekében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sokakat sodort kilátástalan helyzetbe a járvány, a legszegényebbeket különösen

A koronavírus-járvány óriási mértékben fokozza a legkiszolgáltatottabb és legszegényebb emberek egyébként is meglévő nehézségeit, a kormánynak különösen oda kellene figyelnie a mélyszegénységben élőkre. A döntéshozókhoz fordultunk, hogy felhívjuk figyelmüket a tarthatatlan helyzetre, és mintabeadványt készítettünk az érintettek számára.

Az együttélés csapdái: ötvenöt helyi szociális rendeletet támadtunk meg

Elterjedt gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok annak fejében adnak különböző szociális támogatásokat, hogy kikötik: az igénylőnek legyen tiszta az udvara, rendes a háza. Pedig erre 2015 óta nincs törvényi felhatalmazás. Egészen abszurd részletszabályokat is találtunk. Az illetékes kormányhivatalokhoz fordultunk.

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.