Egyezménysértő volt a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdítása

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.

Baka Andrást 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé, hat évre. Megbízatása azonban az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései alapján már 2012. január 1-jén, tehát három és fél évvel mandátumának lejárta előtt megszűnt – a hivatalos indokolás szerint azért, mert az LB „helyébe” a Kúria lépett. Mai döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azonban kimondta: Baka András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésre jogorvoslat. Az EJEB kifejtette továbbá: Baka András megbízatását valójában az egyes jogalkotási lépéseket kritizáló véleménye miatt szüntették meg, nem a Legfelsőbb Bíróságot érintő átszervezés miatt. Így sérült Baka András véleménynyilvánításához való joga is.

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már 2011 decemberében jelezte: Baka András elmozdítása mellett semmilyen meggyőző érv nem hozható fel, az sérti a bírói függetlenséget. Tájékoztattuk többek között Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét és a Velencei Bizottságot, hogy az LB Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében nem történt olyan érdemi változás, amely szükségessé tette volna Baka András elmozdítását. Kitértünk arra is, hogy az LB elnökének elmozdítására, illetve az újbóli kinevezését kizáró szabályok megalkotására valószínűleg azért került sor, mert Baka András több esetben kritikusan viszonyult egyes jogalkotási lépésekhez. Aggályainkat a későbbiekben a Velencei Bizottság jelentése, az Európa Tanács Monitoring Bizottságának jelentése, illetve a Tavares-jelentés is osztotta.

A három civil szervezet bekapcsolódott az EJEB előtt folyó eljárásba is, azzal érvelve, hogy Baka András megbízatásának megszüntetése jellemző példája a 2010 óta zajló, a jogállamiságot és az alapjogokat sértő, a független intézményeket gyengítő jogalkotásnak. Beadványunkban bemutattuk a jogállamiságot sértő egyes lépéseket, így kitértünk

  • az adatvédelmi biztos, az LB alelnöke, az Országos Választási Bizottság tagjai és a GVH alelnökei megbízatásának idő előtti megszüntetésére,
  • az egyénre szabott és a visszamenőleges hatályú jogalkotásra (pl. Lex Borkai, Lex Szapáry, Lex Szász, illetve 98%-os adó), valamint
  • a bíróságok függetlenségét csorbító egyes jogalkotási lépésekre (pl. az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogosítványa).

Az Európai Bíróság alig hét hete mondta ki, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény és Jóri András megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az Európai Unió jogrendjét. A mai döntés újabb bizonyíték arra, hogy a „közjogi forradalom” tartalma és módszerei, jelesül Magyarország Alaptörvényének egy-egy rendelkezése nem felel meg az európai követelményrendszernek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.

Mikor engedélyezi a kormány az ENSZ emberi jogi feltáró látogatásait?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közös levélben érdeklődik a külügyi tárcánál: vajon mikor engedélyezik az ENSZ-nek, hogy hazánk emberi jogi helyzetünket feltárja? Magyarország több ENSZ különmegbízott figyelmét is felkeltette, akik már kérték Magyarország kormányától a közeljövőben tervezett országlátogatásuk jóváhagyását, eddig azonban nem kaptak választ. A válasz elhúzódása rossz fényt vet hazánkra, a látogatások halasztása pedig hátráltathatja az emberi jogok érvényesülését.

A TASZ a nyilvánosságnak elszámol – a KEHI-nek nem

Politikai támadásnak tartjuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott programjainkat ellenőrizni próbálja. Mindennel elszámolunk a nyilvánosságnak, de nem a kormányzatnak, akinek ebben a körben nincs ellenőriznivalója. A szabadságjogok védőiként gyakran buzdítjuk arra a polgárokat, hogy lépjenek fel jogaik védelmében. Most magunkat kell megvédenünk a bennünket ért politikailag motivált és jogellenes támadással szemben. Abszurdnak tartjuk a vádakat, amelyek szerint a norvég pénzekből az LMP-t illetve a balliberális pártokat támogató tevékenységet folytatnánk. Mi mindig a hatalmon lévőket bíráljuk hatalommal való visszaélésükért és jogsértéseikért, ezt tettük régen, és ezt tesszük ma is.