Egyre távolabb a jogállamtól

Az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be kedden az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás ugyan az Európai Parlament delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.

A hazánkban tájékozódó európai parlamenti küldöttség kedden találkozott az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ munkatársaival. A megbeszélés másfél óráig tartott.

Idén február 16-án az Európai Parlament (EP) azzal bízta meg az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE), készítsen jelentést arról, hogy a korábbi magyarországi jogszabályi változások és az új alkotmány összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU alapjogi chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Az összpárti LIBE-delegáció ma záruló, háromnapos tájékozódása során számos kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

Az EKINT, a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a keddi megbeszélésen elmondták, hogy meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra” hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit.

A beszélgetésen szó esett az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkításáról, a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és a bírák függetlenségét veszélyeztető és az állampolgárok tisztességes eljáráshoz fűződő jogát korlátozó átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, az adatvédelmi felügyelő hatóság intézményének átalakításáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető önkényes és centralizált médiaszabályozásról. A civilek a LIBE-delegációnak azt is elmondták: a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

A delegáció kérdéseket tett fel – többek között – a TEK titkos adatgyűjtési jogosítványairól, a médiaszabályozásnak a sajtóba vetett közbizalomra gyakorolt hatásáról, a bírák nyugdíjazásának és a bírósági rendszer átalakításának lehetséges okairól, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civil szervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről, különös tekintettel az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokra.

A megbeszélésre a civilek által a magyarországi közjogi fejleményekről készített összefoglalók  (angol nyelven) a következő linkeken érhetők el:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

Minden államnak vállalnia kell saját felelősségét!

Az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának a reformja ismételten az ET Miniszteri Bizottságának a napirendjére került. Tudomásunk szerint 2012. áprilisában az ET tagállamok képviselői az Egyesült Királyságban, Brightonban vitatják meg a Bíróság eljárásának és hatáskörének átalakítását célzó deklarációt. A változtatások iránya nyugtalanító: szűkülhet az egyéni kérelmezési jog, a Bíróságot a negyedfokú jogorvoslati szerv szerepébe kényszerül, és egyes kormányok még nagyobb mozgásteret élvezhetnének, amennyiben ki akarnák játszatni emberi jogi kötelezettségeiket.

Pert nyert az Index újságírója Gubcsi Lajos ellen

Gubcsi Lajos a vádlottak padjára ültette az Index újságíróját, Spirk Józsefet. A Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye, a Zrínyi Média Kft. időközben távozott ügyvezetője rágalmazás vétségével vádolta az újságírót. A bíróság megállapította, hogy a cikkben szereplő állítások megalapozottak, így az újságírót bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet jogerős.