Egyre távolabb a jogállamtól

Az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be kedden az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás ugyan az Európai Parlament delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.

A hazánkban tájékozódó európai parlamenti küldöttség kedden találkozott az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ munkatársaival. A megbeszélés másfél óráig tartott.

Idén február 16-án az Európai Parlament (EP) azzal bízta meg az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE), készítsen jelentést arról, hogy a korábbi magyarországi jogszabályi változások és az új alkotmány összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU alapjogi chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Az összpárti LIBE-delegáció ma záruló, háromnapos tájékozódása során számos kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

Az EKINT, a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a keddi megbeszélésen elmondták, hogy meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra” hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit.

A beszélgetésen szó esett az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkításáról, a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és a bírák függetlenségét veszélyeztető és az állampolgárok tisztességes eljáráshoz fűződő jogát korlátozó átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, az adatvédelmi felügyelő hatóság intézményének átalakításáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető önkényes és centralizált médiaszabályozásról. A civilek a LIBE-delegációnak azt is elmondták: a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

A delegáció kérdéseket tett fel – többek között – a TEK titkos adatgyűjtési jogosítványairól, a médiaszabályozásnak a sajtóba vetett közbizalomra gyakorolt hatásáról, a bírák nyugdíjazásának és a bírósági rendszer átalakításának lehetséges okairól, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civil szervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről, különös tekintettel az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokra.

A megbeszélésre a civilek által a magyarországi közjogi fejleményekről készített összefoglalók  (angol nyelven) a következő linkeken érhetők el:

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább feszegeti a határokat a magyar kormány

2018 szeptemberében az Európai Parlament megszavazta a Sargentini jelentést, amivel kilátásba helyezték a hetes cikkely alkalmazását Magyarországgal szemben. Egy ilyen súlyos szankció lassításra és az addigi irányvonalak újragondolására kéne, hogy ösztönözzön egy kormányt, Magyarországon azonban egészen mást tapasztaltunk. A magyar vezetés továbbra is feszegeti Európai Parlament által kijelölt határokat, és az illiberális állam kiteljesítése érdekében hoz törvényeket.

Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.