Elakadt a sorozatgyilkosság áldozatainak állami kártérítése

A kormány szeptember 5-i határozatával úgy döntött, hogy a romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és a közvetlenül érintett egyéb áldozatainak az állam anyagi támogatást fog nyújtani azért, hogy kompenzálja a nyomozati szervek mulasztásait. A kormányhatározat határidőket rendelt az egyes minisztériumok előkészítési feladataihoz. A határidők már régen leteltek, ám érdemi információt arról, hogy mikorra várható a kormányhatározatban megígért támogatás, egyelőre nem kaptunk.

Megbízott ügyvédünkön, Baltay Leventén keresztül több sértettet is képviselünk a romák elleni rasszista indítékú sorozatgyilkosság miatt zajló büntetőeljárásban. Álláspontunk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozó hatóságok által 2008 nyara és 2009 ősze között elkövetett hanyagságok, súlyos szakmai hibák miatt  a magyar államot jogi felelősség is terheli a támadásokban érintett, a mai napig a bűncselekmények által okozott súlyos anyagi és pszichés gondokkal küszködő családok kártérítése, kárenyhítése vonatkozásában. Ezért magunk is peren kívüli állami kártérítésre kívántuk felhívni a kormányt, és üdvözöltük, hogy a kormány az elsőfokú ítélet kihirdetését követően ebben az irányban elkötelezte magát

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek augusztus végén küldött levelünkben kértük, hogy egyrészt ne csak a halálos áldozatok hozzátartozóit, hanem a többi sértettet is kátpótolják, másrészt, hogy a peren kívüli állami kártérítés kidolgozásába vonják be a sértetteket és jogi képviselőiket is. 

Szeptember elején a kormány ígéretének megfelelően határozatban rendelkezett a kártérítéssel kapcsolatos előkészítési feladatokról (1608/2013. (IX.5.) Korm.hat), eszerint október végéig az igazságügyi miniszternek előterjesztést kellett volna tennie a kormány számára az áldozatok támogatásáról.

Mivel levelünkre nem érkezett válasz, novemberben, amikor már minden előkészítési munkához rendelt határidő eltelt, újabb levéllel fordultunk Navracsics Tibor miniszterhez.

Levelünkre a minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára válaszolt. Eszerint: "Amint a további lépéseket előkészítő folyamat olyan szakaszba ér, hogy arról a támogatandókat – ide értve az ő képviseletüket ellátó egyéb személyeket és szervezeteket – tájékoztatni lehet, megtesszük az ehhez szükséges intézkedéseket.”

Ezzel a válasszal nem elégedhettünk meg, hiszen ügyfeleink, és a többi sértett,  akik mind rendkívül nehéz anyagi körülmények között élnek, és akik a kormányhatározat és Balog Zoltán miniszter nyilatkozata alapján joggal várták, hogy még idén anyagi kárpótlásban részesülnek, rendkívül csalódottan szembesültek azzal, hogy a kártérítési folyamat elakadt.

A múlt héten újabb levéllel fordultunk a KIM-hez, és egyúttal az emberi erőforrások miniszteréhez és a nemzetgazdasági miniszterhez is, mivel a helyettes államtitkár tájékoztatása szerint utóbbi tárca is kapott előkészítési feladatokat, és e három tárca között folyamatos egyeztetések zajlanak. (Leveleinket az azokban foglalt személyes adatok miatt nem tesszük közzé.) 

Mivel részben közérdekű adatokat kértünk (az egyes minisztériumok milyen feladatokat és milyen újabb határidőkkel végeznek a kártérítési támogatás előkészítése során), ezért várható, hogy még idén választ kapunk. Erről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 8-án kihirdetett jogerős ítélete szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor 2016-ban lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat.

Adóztatással a szegények ellen

Nincs határa a helyi önkormányzati kreativitásnak: van, ahol már a helyi adó is a legnehezebb helyzetben lévőket sújtja. A TASZ megtámadta az alsónémedi települési adóról szóló rendeletet.

Felfoghatatlan döntés az Alkotmánybíróságtól

 

Az Alkotmánybíróság fittyet hány a jogbiztonságra és felrúgta eddigi gyakorlatát! A testület alapvető jogállami követelményekkel szembemenő határozatot hozott: mostantól a helyi önkormányzatok jogalkotásának korlátait már nem a jogbiztonság követelménye határozza meg. Vagyis: az Alkotmánybíróság önkényes és szakmaiatlan határozatával bebetonozta az önkormányzati önkényt.