Elavult szemlélettel közelítünk a kannabiszhoz – egy nemzetközi vizsgálat tanulságai

  • Közép-Európában csak Magyarországon lehet börtönbüntetést kapni kannabiszfogyasztásért
  • Míg az utóbbi 20 évben a legtöbb európai ország enyhített a kannabiszhasználattal kapcsolatos szankciókon, Magyarország növelte a kiszabható börtönbüntetés mértékét
  • A törvények megváltoztatása nincs hatással a kannabiszhasználat elterjedtségére, vagyis a fogyasztók üldözése eredménytelen
  • A legismertebb kannabisz-alapú gyógyszer 18 európai országban felírható, de Magyarországon csak egyedi igényléssel szerezhető be
  • A gyógyászati kannabisz felírásának engedélyezése nem a legalizáció trójai falova
     

A droghasználati szokásokat és drogpolitikákat elemző Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) kiadványt jelentetett meg a kontinens kannabisz szabályozási módjairól. A tanulmányban az európai mezőnnyel összemérve vizsgálhatjuk meg, mennyire kezeljük bölcsen a fűkérdést, legyen szó akár gyógyászati vagy rekreációs használatról. Spoiler: nem túlságosan.

Többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a magyar drogtörvények a legszigorúbbak közé tartoznak egész Európában, amit politikusaink rendre tagadni szoktak. Az EMCDDA friss tanulmánya nem csak alátámasztja ezt, hanem további konklúziókra is enged következtetni: a fogyasztók üldözése nem járul hozzá a droghasználat csökkenéséhez, ellenben a szemellenzős politika az orvosi gyakorlat fejlődését is visszavetheti, aminek a súlyos betegek isszák meg a levét.

A tilalom nem megoldás

Az EMCDDA tanulmánya azzal indít, hogy a vizsgált országokban (EU tagállamok, Norvégia és Törökország) a kannabisz a legelterjedtebb illegális drog, amit legalább minden nyolcadik fiatal felnőtt használ, de az arány országonként 1-20% között változik. Az elmúlt 15-20 évben mind több állam ismerte fel, hogy polgárainak ekkora részét hiba börtönnel fenyegetni, ezért enyhítettek a törvényeiken. A módosítások között különböző indokok szerepeltek, így a bűnelkövetés és a büntetés mértékének arányba állítása, a relatív alacsony kockázatú kannabisz egészségügyi ártalmainak összemérése más kábítószerekkel, illetve a büntetés helyett a kezelés előtérbe helyezése. Míg Finnország, Nagy-Britannia, Görögország és Csehország mérsékelte a kannabisszal kapcsolatos vétségek miatt maximálisan kiszabható börtönbüntetést, addig Portugália, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Horvátország és Málta el is törölte azt a kisebb szabálysértések esetén. Míg más országok az alternatív büntetések felé indultak el, addig Magyarország 2013-ban visszaállította a marihuána – és más kábítószerek – fogyasztása miatt kiszabható börtönbüntetést és megemelte a büntetési tételek határát. Európai kontextusban tekintve az intézkedés aligha tekinthető szakmailag indokolt lépésnek, sokkal inkább egy populista húzás hatását kelti. Ezt támasztja alá a tanulmány fűszabályozások hatáselemzéséből származó megállapítása:

„A jogi hatás hipotézis legegyszerűbb formájában azt jósolja, hogy a megnövelt büntetések csökkentik a droghasználatot. Azonban az elemzés eredeti és frissített verziójában semmilyen összefüggés nem található a jogi változások és a kannabiszhasználat előfordulása között.”

A tanulmány ugyanakkor arra is kitér, hogy a kannabiszhasználat európai elterjedésének köszönhetően sok országban nem tekintik prioritásnak a törvények betartatását a kisebb súlyú vétségek esetén. Mégis, 2006 és 2015 között 27%-kal nőtt a kannabisszal kapcsolatos vétségek száma Európában – túlnyomórészt birtoklás miatt – ami azt sejteti, hogy a rendőrök nem fordítják el a fejüket, hanem igazoltatják és regisztrálják a használókat. A büntetések azonban jellemzően enyhék – a kiadvány úgy látja, hogy a marihuána tekintetében a legtöbb európai ország a dekriminalizáció és a depönalizáció irányában gondolkodik. Leggyakrabban pénzbírságot szabnak ki, bár egyes országokban – Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában – a felfüggesztett börtönbüntetés is bevett gyakorlat. Az enyhébb szankciók közé tartozik a figyelmeztetés (Csehország, Nagy-Britannia) és a büntetőeljárás ideiglenes felfüggesztése (Ausztria). Több ország ajánl egészségügyi kezelést a büntetés alternatívájaként – a magyar elterelés is ebbe a körbe tartozik, melyet 80-90%-ban csekély mennyiséggel tetten ért kannabiszhasználók vesznek igénybe.

Gyógyászati használat

A nemzetközi törvények és egyezmények nem tiltják a kannabisz és hatóanyagai gyógyászati célú alkalmazását (bővebben erről lásd erről Pavel Pachta tavalyi Gyógyászati Kannabisz Konferenciánkon elhangzott előadását). Ennek megfelelően Európában jelenleg három olyan gyógyszer van forgalomban, melyek a kannabisz összetevőit tartalmazzák természetes vagy szintetikus formában. Emellett egyre több országban válik orvosi recept ellenében elérhetővé a kannabisz virágzata is. A legelterjedtebben alkalmazott, a sclerosis multiplex kezelésére fejlesztett, Sativex nevű gyógyszer 18 európai országban került törzskönyvezésre. Magyarországon jelenleg csak egyedi igényléssel érhető el, aminek benyújtásában minden rászorulónak segítséget nyújtunk. A köznyelvben marihuánának nevezett kannabisz virágzat 2001 óta érhető el a holland Gyógyászati Kannabisz Hivataltól (OMC). Az egyes betegségek kezelésére különböző profilú és hatóanyag-tartalmú fajtákat forgalmaznak, melyek orvosi recept és a fogadó ország által megadott importengedély mellett szerezhetők be Európán belül 5 grammonkénti 45 Eurós áron.

Az utóbbi pár évben további országok indítottak hasonló kezdeményezést saját állampolgáraik kiszolgálására. Csehország 2014-ben kezdte meg gyógyászati kannabisz programját, amelyben orvosi receptre egy beteg havonta maximum 180 gramm kannabiszt igényelhet, grammonként 3,7 Euróért, ami a feketepiaci átlagár fele. Olaszországban és Horvátországban 2015 óta lehet felírni kannabiszt a különböző tünetek kezelésére, előbbiben már a helyi előállítás is megkezdődött. Idén Németországban is elérhetővé vált a kannabisz gyógyászati célokra, egyelőre importból. A tervek szerint 2019-ben kezdődik meg a helyi előállítás.

A legalizáció várat magára

Sokan támadják a kannabisz gyógyászati célú engedélyezését azzal, hogy az valójában a legális piac létrejöttének előszobája, ami jelentősen megnehezíti a rászoruló betegek esélyeit. Az EMCDDA tanulmánya azt bizonyítja, hogy a gyógyászati kannabisz felírásának engedélyezése nem a legalizáció trójai falova éppúgy, ahogy az ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók orvosi felírása sem eredményezte sehol az ópium vagy a heroin legális piacát. A tanulmány korábbi fejezeteiből láthatjuk, hogy abban a kevés országban, ahol a gyógyászati engedélyezést törvénybe foglalták, az előállítás importból vagy állami felügyelet alatt történik és csak orvosi receptre lehet hozzáférni. A legalizáció különböző formáival – coffee shopokkal vagy kannabisz klubokkal – jelenleg kevés ország próbálkozik és nem látható jelentős politikai akarat az uruguayi és amerikai típusú legalizációk bevezetésére. Ezt bizonyítja, hogy egyik európai ország sem szüntette meg a kannabiszt érintő összes büntetőjogi szankciót, még Hollandia sem. Több országban próbálkoztak petíciókkal, de sikert csak a gyógyászati használattal kapcsolatos aláírásgyűjtések tudtak elérni. Az elemzésből tehát az a kép rajzolódik ki, hogy amíg a kannabiszfogyasztók üldözésének létjogosultságát egyre több ország kérdőjelezi meg, a tengerentúli legalizációs hullám szele még nem csapta meg Európát.

Photo credit: cagrimmett via VisualHunt /  CC BY-SA

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Auróra bezáratása törvényellenes

A józsefvárosi jegyző a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény alapján rendelte el az Auróra bezáratását. A döntés törvényellenes. A június 10-én nagy erőkkel kivonuló rendőrség semmi bizonyítékot nem talált szervezett bűnözésre, például kábítószer-kereskedelemre, mindössze egy maroknyi fiatalt csekély mennyiségű fűvel. Ahogyan ez bármilyen tetszőleges helyen történt volna.

Tegnap kapta kézhez az Auróra Kioszk a VIII. kerületi jegyző határozatát, mely a hely ideiglenes bezáratásáról rendelkezik. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a június 10-én tartott razzia nyomán a rendőrség büntetőeljárásokat indított kábítószer birtoklás gyanúja miatt.

Ha furcsának tartod, hogy kisszámú magánember kábítószer-gyanús anyag birtoklása kellő indok lehet arra, hogy lakatot tegyenek egy kulturális programokat nyújtó, civil szervezeteknek otthont adó klubhelyre, akkor nem benned van a hiba.

duhosharcos_gomb.png

A határozatban jogalapként hivatkozott, többek között a szervezett bűnözés elleni fellépésról szóló törvény olyan esetekben biztosít lehetőséget ideiglenes bezáratásra, mint a kábítószer-kereskedelem, az emberrablás, az embercsempészet vagy éppen a tiltott prostitúció. Kábítószer tartása esetén azonban nem engedi meg az üzletek bezáratását. Többek között azért, mert a többi felsorolt tényállással szemben a birtoklásnak nincs sértettje és előfordulása olyan gyakori, hogy ez alapján tetszőleges számú szórakozóhelyet lehetne bezáratni.

A hozzánk érkezett jogsegélykérelmekből az is kiderült, hogy 15 előállított fiatal jelentős részének sem a helyszínen a ruházatában, sem a rendőrőrsön lefolytatott motozás során, sem otthonában nem talált kábítószert a rendőrség.

Mindebből feltételezhető, hogy a legnagyobb fogás valóban a police.hu honlapján videóban is bemutatott , alufóliával együtt 2 grammos csomag volt, ami alapján demokratikus országban még nem szüntettek meg működési engedélyt. Érthetetlen tehát, hogy a jegyző milyen alapon szeretné alkalmazni a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvényt.

Annyit azonban biztosan elmondhatunk, hogy a döntés törvényellenes és alkalmas az Aurórát működtető Marom Klub Kft. jó hírnevének megsértésére, hiszen azt a látszatot kelti, hogy az üzemeltető törvényellenesen járt volna el. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat célja egy vele szemben kritikus hangoknak teret adó kulturális közösség ellehetetlenítése.

Kardos Tamás

Konkrétumok helyett ígéretek az EMMI-től

A drogstratégiához elfogadott egy éves akcióterv ciklusából már bő két hónap eltelt, de a szakmai szervezetek konkrétumok helyett csupán nagyszabású terveket és egy idilli jövőkép felvillantását kapták az EMMI helyettes államtitkárától a prevenció terén, míg az ártalomcsökkentésre sötét jövő vár.

Szabad-e a kendertermesztésről cikket írni Magyarországon?

Az elmúlt héten egy politikai párt ifjúsági szervezete feljelentéssel élt a Fővárosi Főügyészségen egy kulturális magazin kendertermesztéssel kapcsolatos cikkei miatt. Állításuk szerint az újságban megjelent tartalom bűncselekmény. Az akcióval kapcsolatban számos nyilatkozat elhangzott, és a közszolgálati rádió egy riportere megszólaltatta a TASZ egy munkatársát is. Sajnálatos módon azonban a TASZ ez ügyben megszólaló kollégája egy félreértés folytán nyilatkozatában jogértelmezési hibát vétett.
A TASZ ezért ezúton kívánja leszögezni a kérdésben jogi álláspontját.