Elégtelen választ adott a kormány a Velencei Bizottságnak

A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet részletesen elemezte, hogy a Kormánynak a Velencei Bizottság lesújtó véleményére válaszul elkészített, a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírók jogállását szabályozó törvényeket érintő korrekciója mennyiben küszöböli ki a szabályozás problémáit. Az elemzés megállapítja, hogy a kormányzati válasz nem ad okot megnyugvásra. A Kormány törvényjavaslata a Velencei Bizottság által megfogalmazott tételes kritikáknak csak egy részére reflektál, a Bizottság számos észrevétele jogalkotói válasz nélkül marad. Például hiába vétózná meg az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntését akkor, ha az nem a nyertes pályázót nevezné ki bírónak, ha ugyanakkor az OBH elnöke bármikor eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot. Sőt, az OBH elnöke továbbra is jogosult bírákat vagy ügyeket kontroll nélkül másik bírósághoz áthelyezni.

A Kormány úgy kezeli a Velencei Bizottság bírálatát, mintha az egy egyébként jó szabályozási filozófia mentén kialakított törvénycsomag egyes szabályainak helyességét kérdőjelezné meg csupán. Ezzel szemben a Velencei Bizottság az új rendszer olyan koncepcionális problémáira mutatott rá, amelyek nem küszöbölhetők ki a törvény egy-egy nyilvánvaló hibájának kiigazításával, és különösen nem orvosolhatók a tételesen megfogalmazott kritikák jelentős részének figyelmen kívül hagyásával. A mozaikszerű változtatások nem alkalmasak a rendszerszerű problémák kezelésére.

Az elemzés a Velencei Bizottság által kifogásoltak sorrendjében, tételesen tekinti át és értékeli a kormányzati korrekciónak tekintett törvényjavaslatot. Arra is felhívja a figyelmet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha a kormányzat nem tesz maradéktalanul eleget a Velencei Bizottság által ismertetett követelményeknek. A mindenkori kormányoknak a bírói hatalmi ággal szembeni bármilyen erőfitogtatása, még akkor is, ha közvetlen módon nem hat a bírák ítélkezési tevékenységére, olyan környezetet teremt, amelyben a bíró és az igazságszolgáltatásért a bírósághoz forduló ügyfél is joggal feltételezheti, hogy a bíróság politikai nyomás alatt áll. Ez elvezethet oda, hogy senki nem bízhat abban, hogy szükség esetén részére igazságot szolgáltatnak a bíróságok. Nincs az a tisztességes aktuálpolitikai cél, amelynek oltárán a független igazságszolgáltatás, vagy az abba vetett hit feláldozható lenne.

A teljes elemzés itt elolvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.