Elindul a TASZ tanszabadság programja

A közoktatásban megjelenő alapjogi problémákkal foglalkozik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új programja. A tanszabadság programot május 15-én, a Gödör 2.0-ban rendezett Tavaszi TASZ-buli keretében mutatja be a jogvédő szervezet.

A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapjaiban változtatták meg a közoktatás rendszerét. A TASZ hisz abban, hogy a közoktatás az egyik legfontosabb terület: hiszen a gyerekekről van szó. Ez áttételesen a demokrácia megerősítésének, az egyenlőség megteremtésének első és legfontosabb terepe. A mindenki számára elérhető, egyenlőségen alapuló, világnézetileg semleges oktatás biztosítása az állam egyik legfontosabb feladata. Olyan mértékben sérülnek a gyermekek jogai, illetve a pedagógusok és az intézmények autonómiája, hogy a TASZ úgy látja, a jogvédelmi tevékenységét erre a területre is ki kell, hogy bővítse.

Amikor a roma gyerekeket „több okból kifolyólag” kizárnak az erdei iskolából, amikor halmozottan sérült gyerekeket nem vesz fel az integráló óvoda, amikor az oktatási intézményeket az állam százával adja át az egyháznak és ezzel megszűnik annak a lehetősége, hogy a gyerekek világnézetileg semleges oktatásba részesüljenek, akkor kimondhatjuk: az állam nem teljesíti kötelezettségét; a gyerekek, a szülők és a pedagógusok joga sérül.

A TASZ tanszabadság programja a közoktatásban felmerülő alapjogi sérelmekkel foglalkozik. A program egyik fókusza a tanulás szabadsága: a gyerekek joga ahhoz, hogy világnézetileg semleges, igényeiket és választásaikat tiszteletben tartó oktatásban részesülhessenek az óvodákban, az általános- és középfokú iskolákban. A program foglalkozik a tanítás szabadságával is, ami a tanulás szabadságának és a minőségi oktatásnak előfeltétele. Utóbbi kétféle autonómiát foglal magában: a pedagógusok és az intézmények autonómiáját.

A TASZ a tanszabadság programjában e két területet érintő alapjogsérelmek esetén ingyenesen nyújt tanácsadást és jogi képviseletet.

A tanszabadságot bemutató rendezvényen május 15-én 19 órai kezdettel a Panodráma: TTT- 2014-15 - Keresztmetszet a közoktatásról című darabját tekinthetik meg az érdeklődők, majd ezt követően Radó Péter oktatáspolitikai szakértő beszélget Lengyel Anna dramaturggal, Mérő László pszichológussal, Salamon Eszterrel az Európai Szülők Egyesületének elnökével, Schiller Mariannal az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziumának angol és magyar vezetőtanárával és Simon Évával a TASZ ügyvivőjével. A rendezvényre mindenkit vár a TASZ!

A rendezvény a facebookon.
A Panodráma: TTT- 2014-15-keresztmetszet a közoktatásról c. darabjára elővételi jegyek itt válthatók.

Videó: Radó Péter oktatáspolitikus a tanszabadságról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?

Gellért szülei nem hagyták annyiban.

Gyermekük egy csupa mosoly, érdeklődő, kitartó srác. Mozgáskorlátozottsága mellett szelektív mutizmussal él, ami azt jelenti, hogy közösségben jelenleg egyáltalán nem beszél.

Sajátos nevelési igényű tanulóként egy budapesti általános iskola integráló osztályába jár. Ugyanakkor évekig felnőttekre méretezett mellékhelyiséget kellett használnia. Nem játszhatott az udvaron a társaival. A dolgozatok megírására nem kapott több időt, pedig a tanulás jól megy neki, csak lassabban ír mozgáskorlátozottsága miatt, mint a többiek.

giccses_gomb.png

Ezektől a rendszerhibáktól nem csak Gellért, hanem több tízezer fogyatékossággal élő gyermek szenved. A személyi és tárgyi feltételek hiánya, a támogató szolgálatok elégtelen térbeli és időbeli lefedettsége, a szakértői bizottságok működésének anomáliái, az integrált oktatás félreértelmezése mind-mind olyan problémák, melyek azonnali beavatkozást igényelnének.

A szülők az iskola, majd a fenntartó felé is jelezték panaszaikat. Látva, hogy ez nem vezetett eredményre, végül tőlünk kértek segítséget. Segítségünkkel először az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, a határozat bírósági felülvizsgálata még nem fejeződött be, ügyük jelenleg is folyamatban van.

Ezekben az eljárásokban célunk, hogy a hatóság kimondja: az iskola és a fenntartó kötelessége ésszerűen alkalmazkodni a fogyatékossággal élő gyermekekhez, a pedagógiai kihívás vagy az anyagi teher nem lehet indok arra, hogy egy gyermeket kizárjanak a közös játékból.

Ahogy arra sem, hogy ne adják meg neki mindazt a segítséget, ami másokhoz hasonlóan lehetővé tenné számára személyisége, tudása fejlesztését és megszerzett képességei, tudása bemutatását.

  • Ha fogyatékossággal élő emberként vagy hozzátartozóként hasonló jogsértésekkel szembesülsz, Te se hagyd annyiban: állj ki magadért! 
  • Ezeket a csatákat nem kell magányos harcosként megvívnod - mi melletted vagyunk és támogatunk ebben. Jelentkezz szeptemberben induló képzéseinkre, ahol többet megtudhatsz a hatékony csoportszervezés, kommunikáció és érdekérvényesítés technikáiról.
  • Abban is segítünk neked, hogy a gyakorlatban is kipróbáld magad és aktívan tegyél érdekérvényesítési céljaid megvalósításáért.

Ha érdeklődsz a projektben való részvétel iránt, írj bátran a milanovich.dominika@tasz.hu e-mail címre. A tárgyba ezt írd: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS. További részletekért pedig kövesd híreinket.

Milanovich Dominika

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.