Elítélték a Betyársereg tagjait, de nem azért, mert „betyárok”

Nem állapított meg a bíróság rasszista indítékot, zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait, akik hónapokon át fenyegettek egy Heves megyei roma családot. Az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak, mégpedig azért, mert politikai kérdésekben nem foglalhat állást. Szerinte a sértettek túlreagálták az ügyet. Szerencsére a másodfokú bíróság ezt a hibát még korrigálhatja.

Végső elkeseredésükben keresték meg a TASZ-t 2015 tavaszán a sértettek. Néhány hónappal korábban megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben meg nem nevezett családot egyesek a sértettekkel azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a Betyárseregtől kért segítséget – attól a szélsőséges, rasszista ideológiát képviselő szervezettől, amelytől az ilyen „szolgáltatást” a fajnemesites@gmail.com címen lehet megrendelni.

2015 februártól júniusig a Betyársereg halálfejes, “Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!” feliratú pólóját viselő tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait. A gyerekeket, felnőtteket egyaránt: rendszeresen fotózták, videózták, miközben szidalmazták, cigányozták és felszólították őket, hogy hagyják el a települést.

2017 decemberében az Egri Járási Ügyészség gyűlöletbűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját. Ez számunkra is váratlan fordulat volt, hiszen a hónapokig tartó zaklatást, megfélemlítést a rendőrség az események idején nem vette komolyan. Az ötgyermekes családfő cipőben aludt hónapokig azért, hogy ha éjszaka megtámadnák a családját, azonnal ki tudjon pattanni az ágyból. Hiába hívták fel a rendőrséget szinte naponta a zaklatás miatt, nem kaptak valós védelmet és nem indult érdemi eljárás, csak azok után, hogy a sértettek hozzánk fordultak segítségért. Ezt követően került megyei hatáskörbe az ügy, végül másfél év nyomozás után a rendőrség meggyanúsította a Betyársereg tagjait csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Ám az egri ügyészség akkor még nem látta eléggé megalapozottnak az ügyet: megszüntette a nyomozást.

A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség 2017 áprilisában elrendelte a nyomozás folytatását. Megállapította, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor. A járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor. Az ügyészség figyelembe vette, hogy a sértetteket az eseménysorozat annyira megfélemlítette, hogy – bár addigra már nem voltak a településen a Betyársereg tagjai – 2016 februárjában elköltöztek a faluból.

Az Egri Járásbíróság tíz tárgyalási napon át tárgyalta az ügyet 2018 májusától mostanáig. A 2020. február 12-i ítélet szerint a hat vádlottból öt bűnös, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban. Ha nem hallgattuk volna végig a szóbeli indokolást, akár elégedettek is lehetnénk: a vádlottakat elítélték, pénzbüntetést kaptak, aminek a kifizetése valószínűleg megterheli őket, és ilyen módon az ítéletnek lesz visszatartó ereje.

Mégsem lehetünk elégedettek, mert az ítélet indokolása számunkra elfogadhatatlan. Nem önmagában azért, mert a vádtól eltérően zaklatásnak minősítette a bíró a vádlottak cselekményét, hiszen zaklatást is lehet rasszista indítékkal elkövetni, amit a bíróság súlyosító körülményként figyelembe vehetett volna. A baj azzal van, hogy a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek. Márpedig ez nem olyan körülmény, amit figyelmen kívül hagyhat a bíróság, még ha köze is van a politikához. Ilyen alapon a magyar bíróság nem oszlathatta volna fel a Magyar Gárdát vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet sem, hiszen ezek a szervezetek is megjelentek a politikai térben. De mivel tevékenységük a roma származású állampolgárok megfélemlítésére, jogaik megsértésére irányult, a bíróságok helyesen, jogerősen feloszlatták ezeket a gyűlöletcsoportokat.

A gyűlölet-bűncselekmények terén olyan nyilvánvaló jelentősége van az elkövető szélsőséges szervezeti tagságának, hogy azt a 2019 nyarán kihirdetett országos rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény utasítás is hangsúlyozottan a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő egyik előítélet-indikátorként tartja számon. (Ld. az utasítás 8. f) pontját: Gyűlölet motiválta incidens felmerülése esetén a büntetőeljárás során vizsgálni kell - többek között - a szervezett gyűlöletcsoportok részvételét, amelyre utalhat a gyanúsítotti csoport szimbolikáját hordozó megjelenése, gesztusai, illetve a csoport maga (elkövetésben való szerepvállalással)).

Az elkövető előítéletes beállítottságát és szélsőséges szervezeti tagságát, illetve szervezett gyűlöletcsoportok részvételét a 2019 tavaszán született ügyészségi gyűlölet-bűncselekmény tárgyú körirat (NF.1621/2015/3.) is kiemeli, mint előítélet-indikátort.

Mindezek fényében szomorúan vettük tudomásul, hogy az egri járásbíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt.

A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy több sértett volt, és hogy folytatólagosan és társtettesként követték el a vádlottak a cselekményt. Viszont az idő múlását, azt, hogy öt évvel az események után került sor az elsőfokú ítélet kihirdetésére, hangsúlyosan a vádlottak cselekményét enyhítő körülményeként vette figyelembe.

Arról, hogy ilyen hosszan húzódott az eljárás, valóban nem a „betyárok” tehetnek. A rendőrség és az ügyészség sem volt a helyzet magaslatán a vádemelést megelőzően, de bízhatunk abban, hogy a 2019-ben megjelent gyűlölet-bűncselekmény utasítások nagymértékben javítják majd a nyomozó hatóságok munkájának hatékonyságát. Bár mindennek nem sok haszna van, ha aztán a bíróság nem hajlandó szembenézni az ügy lényegével.

Szerencsére az ügyészség a minősítés miatt is fellebbezett, így bízhatunk abban, hogy az Egri Törvényszék helyre teszi az ügyet.

Jovánovics Eszter

Megosztás