Ellenszélben is folytatódik a munka

Az utóbbi időkben a Norvég Civil Támogatási Alap körül kialakult viharos helyzet ellenére, mint arról már korábban beszámoltunk, a TASZ civilhálózat-építő munkája nem állt meg, tovább folytatódik. 2014. június 20-21-én megtartottuk az első, kétnapos kommunikációs tréningünket, amelyen a kiválasztott szervezetek képviselői, összesen tizenkilenc fő vett részt, és így mind a tíz szervezet képviseltette magát.

A tréningünk legfontosabb célja az volt, hogy egymástól tanulva, közösen ismerjük meg a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket, illetve hogy a tréning végére a szervezetek kommunikációval foglalkozó munkatársai képessé váljanak arra, hogy saját szervezeti erőforrásaik mentén a legjobban alkalmazható technikákat használják. A TASZ szerint ugyanis a kommunikáció sokkal több, mint egy eszköz és nem pusztán kapacitás és erőforrás függvénye. Ezt a szemléletet tartottuk szem előtt és próbáltuk közvetíteni a résztvevőknek.

Kertész Anna, kommunikációs vezetőnk számtalan példát és eszközt mutatott be a TASZ kommunikációs gyakorlatairól, tapasztalatairól. Többek között arról is szó volt, hogy mitől működik, mitől lesz igazán sikeres egy civil szervezet kommunikációja, mikor kiknek és hogyan érdemes üzenetet megfogalmazni, ehhez milyen eszközöket lehet társítani illetve mennyire lehet költséghatékony módon frappáns üzeneteket megfogalmazni és eljuttatni a címzetteknek.

Legtöbb résztvevő előnyként emelte ki azt, hogy gyakorlati példákat, jó gyakorlatokat is hallhattak és nem csak az elméleti ismeretek átadásáról szólt a képzés. Csoportos munkák keretében hatékony kommunikációs eszközöket gyűjtöttünk össze, híreket, blogposztokat, sajtóközleményeket elemeztünk, illetve arra is jutott idő, hogy minden szervezet egyenként bemutassa eddigi legsikeresebb kommunikációs példáját, amivel az volt a célunk, hogy egymástól tanulva, különböző profilú szerveztek példáján át vizsgáljuk meg, azt hogyan müködhet hatékonyan egy kommunikációs kampány.

A tréning során a résztvevő szervezetek elkészítették saját szervezetük egy hónapra szóló kommunikációs tervét is, ami egy konkrét esemény köré épült, és tartalmazta a kommunikációs előkészületeket illetve utómunkákat is. Minden szervezet sikerrel abszolválta ezt a feladatot, bár voltak olyanok, akik eddig soha nem készítettek kommunikációs tervet, mivel korábban nem tartották azt feltétlenül fontosnak. Kiderült, hogy sokszor előfordult már, hogy egy ügyet egyáltalan vagy nem kellő hangsúllyal kommunikáltak, azt gondolván hogy nem érdekel majd senkit. Reményeink szerint a tréning során sikerült megváltoztatni bizonyos kommunikációs technikák alkalmazásával kapcsolatos téves berögződéseket, korábbi rossz gyakorlatokat.

A közös munka egy a helyszínen kisorsolt szervezet kommunikációs stratégiájának kidolgozásával folytatódik, ebben a TASZ kommunikációs vezetője fog segíteni a szerencsés szervezetnek. Természetesen a többi szervezet kérdéseire is megpróbálunk válaszolni kapacitásunkhoz mérten. A szervezetektől azt kértük, hogy a projekttel összefüggésben – használva a tréningen elsajátítottakat – adjanak hírt álláspontjukról, küldetésükről, ügyeikről, sikereikről, tapasztalataikról, jelenítsenek meg legalább hét tartalmat (cikket, blogbejegyzést, beszámolót, közleményt, videót) a hamarosan létrejövő közös blog oldalunkon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.