Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke tegnap arról számolt be, hogy hétvégén egy focimeccsen – miután kifogásolta egyes szurkolók neonáci eszméket éltető megszólalásait – antiszemita és kirekesztő mocskolódásokkal kísérve bántalmazták, eltört az orrcsontja. A rendőrség tájékoztatása szerint súlyos testi sértés miatt nyomoznak. Az áldozat beszámolója alapján azonban megalapozottan merül fel az antiszemita indíték gyanúja, így a támadók büntetőjogi felelősségét a súlyos testi sértés mellett a közösség tagja elleni erőszak elkövetése miatt is vizsgálni kell.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban (GYEM)  közösen dolgozó, a sértetteknek jogi segítséget is nyújtó emberi jogi szervezetek és szakértők már több alkalommal jelezték, hogy Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem kapnak megfelelő védelmet a jogalkalmazás felkészületlensége miatt. A képzés, a szakmai vita, a nyomozási protokollok hiánya miatt a rendőrök sokszor nem ismerik fel, ha egy cselekményt előítéletes indítékból követnek el, ezért azokat is a rendes ügymenetben vizsgálják, holott sokkal súlyosabb esetekről van szó.

2012 augusztusában cigány embereket és házaikat kövekkel dobálták meg szélsőségesek Devecserben. Ugyanezen a nyáron egy meleg tábor résztvevőit fenyegették meg azzal, hogy felgyújtják a házaikat. A Széder estet ülők ablakát kővel törték be. Ezekben az esetekben, annak ellenére, hogy a támadások indítéka a külső szemlélő számára is egyértelmű, a rendőrség nem ismerte fel a gyűlölet-indítékot a támadások mögött. Ez pedig komoly hiba, mivel a rasszista, antiszemita, homofób és egyéb, a kiszolgáltatott csoportok ellen irányuló támadások identitásukban sértik az áldozatokat, ezáltal a teljes csoportra megfélemlítően hatnak és végső soron súlyosan veszélyeztetik a társadalmi közösségek békés együttélését. Ezért különösen indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás kiemelt figyelmet szenteljen a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésének és felismerésének, valamint az, hogy az elkövetőket a megfelelően minősített bűncselekmény miatt vonják felelősségre. Eddig csak kis előrelépések történtek az áldozatokat védő, a nemzetközi normáknak is megfelelő helyzet kialakítása érdekében, de az átfogó változás elmaradt.

A jogvédő szervezetek továbbra is a következőket várják a kormánytól:

-         vezessen be speciális képzést a jogalkalmazók számára az előítéletből elkövetett cselekmények azonosítására és pontos kezelésére;

-         építsen ki hatékony adatgyűjtési rendszert, amely a valóságnak megfelelő képet mutat a gyűlöletcselekmények számáról;

-         javítson a gyűlölet-bűncselekmények sértettjei által igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokon;

-         a hatékony szervezeti és szakmai megoldások bevezetésével erősítse a nyomozásokat a gyűlölet-bűncselekményekben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ilyet még az életünkben nem láttunk

A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.

Civil szervezetek szerint hibázott a rendőrség Konyáron

Öt másik emberi jogi szervezettel együtt levélben fordultunk a belügyminiszterhez, az országos rendőr-főkapitányhoz és a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányhoz kérve, hogy vizsgálják ki a rendőrség eljárását a szeptember 5-i konyári eseményekkel kapcsolatban.

Nem jár letöltendő négy ember brutális, csoportos szétveréséért

 

Az „útonálló jelleggel”, szervezetten, csoportosan, maszkban, felfegyverkezve, négy védtelen közmunkás ellen elkövetett súlyos testi sértésért a másodfokú bíróság szerint a felfüggesztett szabadságvesztés arányos büntetés.