Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke tegnap arról számolt be, hogy hétvégén egy focimeccsen – miután kifogásolta egyes szurkolók neonáci eszméket éltető megszólalásait – antiszemita és kirekesztő mocskolódásokkal kísérve bántalmazták, eltört az orrcsontja. A rendőrség tájékoztatása szerint súlyos testi sértés miatt nyomoznak. Az áldozat beszámolója alapján azonban megalapozottan merül fel az antiszemita indíték gyanúja, így a támadók büntetőjogi felelősségét a súlyos testi sértés mellett a közösség tagja elleni erőszak elkövetése miatt is vizsgálni kell.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban (GYEM)  közösen dolgozó, a sértetteknek jogi segítséget is nyújtó emberi jogi szervezetek és szakértők már több alkalommal jelezték, hogy Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem kapnak megfelelő védelmet a jogalkalmazás felkészületlensége miatt. A képzés, a szakmai vita, a nyomozási protokollok hiánya miatt a rendőrök sokszor nem ismerik fel, ha egy cselekményt előítéletes indítékból követnek el, ezért azokat is a rendes ügymenetben vizsgálják, holott sokkal súlyosabb esetekről van szó.

2012 augusztusában cigány embereket és házaikat kövekkel dobálták meg szélsőségesek Devecserben. Ugyanezen a nyáron egy meleg tábor résztvevőit fenyegették meg azzal, hogy felgyújtják a házaikat. A Széder estet ülők ablakát kővel törték be. Ezekben az esetekben, annak ellenére, hogy a támadások indítéka a külső szemlélő számára is egyértelmű, a rendőrség nem ismerte fel a gyűlölet-indítékot a támadások mögött. Ez pedig komoly hiba, mivel a rasszista, antiszemita, homofób és egyéb, a kiszolgáltatott csoportok ellen irányuló támadások identitásukban sértik az áldozatokat, ezáltal a teljes csoportra megfélemlítően hatnak és végső soron súlyosan veszélyeztetik a társadalmi közösségek békés együttélését. Ezért különösen indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás kiemelt figyelmet szenteljen a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésének és felismerésének, valamint az, hogy az elkövetőket a megfelelően minősített bűncselekmény miatt vonják felelősségre. Eddig csak kis előrelépések történtek az áldozatokat védő, a nemzetközi normáknak is megfelelő helyzet kialakítása érdekében, de az átfogó változás elmaradt.

A jogvédő szervezetek továbbra is a következőket várják a kormánytól:

-         vezessen be speciális képzést a jogalkalmazók számára az előítéletből elkövetett cselekmények azonosítására és pontos kezelésére;

-         építsen ki hatékony adatgyűjtési rendszert, amely a valóságnak megfelelő képet mutat a gyűlöletcselekmények számáról;

-         javítson a gyűlölet-bűncselekmények sértettjei által igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokon;

-         a hatékony szervezeti és szakmai megoldások bevezetésével erősítse a nyomozásokat a gyűlölet-bűncselekményekben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Békét és biztonságot roma honfitársainknak! - Az összes beszéd videón!

A tüntetéssorozat folytatódik a Belügyminisztérium előtt, a Roosevelt téren. A második tüntetés 2011.05.04-én zajlott.

Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé a Heves megyei Balaton község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

A kormány elodázta a sorozatgyilkosság áldozatainak állami kártérítését

2013. december 30-án megjelent egy kormányrendelet, amely alapján mindenféle határidő nélkül egy – még nem ismert – civil szervezet fogja elvégezni azokat az előkészítő feladatokat, amelyeket a kormány korábbi döntése és ígérete értelmében az illetékes minisztériumoknak 2013 őszén el kellett volna végezniük ahhoz, hogy a sorozatgyilkosság túlélő áldozatai a méltán várt állami támogatáshoz hozzájussanak. Újabb adatigényléssel próbálunk a dolog végére járni.