Eltűnt a hivatal

„Tényleges működését az intézmény a közeljövőben várhatóan megkezdi” – írta az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ felállítására vonatkozó kérdésünkre Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Ugyan a levél összesen három bekezdésből áll, tartalmát ez a fél mondat összefoglalja.

Olvassa el Szócska Miklós levelének mind a három bekezdését (pdf)>>>

2010 októberében találkozhattunk először az Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére című vitairatban foglalt elképzeléssel, miszerint „a betegjogok megfelelő érvényesítése, a betegek kiszolgáltatottságának csökkentése, az emberi méltóság megőrzése…kiemelt cél”. Ennek megfelelve a Semmelweis Terv 11. pontja célul tűzte ki az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrehozását.

Mindez egy hónappal azután történt, hogy az Egészségbiztosítási Felügyeletet heves gyorsasággal megszüntették.

Ennek pont két éve, az OBDK pedig még sehol. Ehhez képest a felállításáról szóló kormányrendelet 2012. szeptember 1-re jelölte ki a határidőt.

Szeptember 5-én megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, mikorra várható a működés tényleges megkezdése, illetve hol tekinthetőek meg a működést szabályozó okiratok (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat). Levelünkre október 11-én érkezett a fent idézett válasz.

Az OBDK feladata lenne, hogy a betegjogi képviselők nyilvántartását vezesse, munkáját koordinálja.

A kormányrendelet szerint „ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját”. A két éve tartó, és most tovább húzódó bizonytalan helyzet, valamint a betegjogi képviselők állandósultnak mondható átszervezése szétzilálni látszik a korábban működő képviseleti rendszert.

A témáról bővebben blogunkon olvashat>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

6 ok, amiért nincs értelme kórházi fertőzés miatt perelni

Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.

A kerekesszékesek jogainak védelméért az ombudsmanhoz fordulunk

Jogsegélyszolgálatunknál sokan jelezték, hogy a betegszállítók csakis a hagyományos, összecsukható kerekesszéket hajlandók a beteggel együtt a célállomásra juttatni – aki elektromos széket használ, e nélkül viszik el az egészségügyi intézményekbe. Itt aztán, közlekedési segédeszköz híján, mozgásképtelenül kénytelenek várakozni sokszor hosszú órákig. Szerintünk ez a gyakorlat alapjogsértő, így az ombudsmanhoz fordulunk.