Eltűnt a hivatal

„Tényleges működését az intézmény a közeljövőben várhatóan megkezdi” – írta az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ felállítására vonatkozó kérdésünkre Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Ugyan a levél összesen három bekezdésből áll, tartalmát ez a fél mondat összefoglalja.

Olvassa el Szócska Miklós levelének mind a három bekezdését (pdf)>>>

2010 októberében találkozhattunk először az Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére című vitairatban foglalt elképzeléssel, miszerint „a betegjogok megfelelő érvényesítése, a betegek kiszolgáltatottságának csökkentése, az emberi méltóság megőrzése…kiemelt cél”. Ennek megfelelve a Semmelweis Terv 11. pontja célul tűzte ki az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrehozását.

Mindez egy hónappal azután történt, hogy az Egészségbiztosítási Felügyeletet heves gyorsasággal megszüntették.

Ennek pont két éve, az OBDK pedig még sehol. Ehhez képest a felállításáról szóló kormányrendelet 2012. szeptember 1-re jelölte ki a határidőt.

Szeptember 5-én megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, mikorra várható a működés tényleges megkezdése, illetve hol tekinthetőek meg a működést szabályozó okiratok (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat). Levelünkre október 11-én érkezett a fent idézett válasz.

Az OBDK feladata lenne, hogy a betegjogi képviselők nyilvántartását vezesse, munkáját koordinálja.

A kormányrendelet szerint „ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját”. A két éve tartó, és most tovább húzódó bizonytalan helyzet, valamint a betegjogi képviselők állandósultnak mondható átszervezése szétzilálni látszik a korábban működő képviseleti rendszert.

A témáról bővebben blogunkon olvashat>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Dedósnak néz az ÁNTSZ, ezért titkolózik

Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy). 

„Gyerekkel vagyok” - a TASZ felmérése és kampánya a szülői jelenlétért a kórházakban

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet egy, Magyarországon soha korábban még nem végzett felméréssel keres meg szülészetet, illetve gyermekosztályt működtető egészségügyi intézményeket; összesen hatvanötöt. A „Gyerekkel vagyok” című kezdeményezés célja, hogy a közérdekű adatigénylések eredményeit összegezve először teljes képet kapjunk a kórházban születő, illetve ott gyógyuló gyerekek és szüleik helyzetéről, majd egy országos kampány és egyeztetés-sorozat során szorgalmazza a szervezet a hazai jó gyakorlatok minél szélesebb körben történő átvételét.