Emberi jogi csúcstalálkozó Budapesten MA - Kövesse élőben!

Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) "Nem civilnek való vidék - emberi jogi szervezetek túlélési stratégiái egyre ellenségesebb környezetben" címmel rendez nemzetközi konferenciát május 30-án, az OSA Archívumban, amit a TASZ segítségével most élőben, akár otthonról is követhet.


A közvetítés oldala a Ustream-en

Az előadások itt tekinthetőek meg:

A konferencia a legnevesebb nemzetközi emberi jogi szervezetek képviselőinek előadásain keresztül keresi a választ az alábbi égető kérdésekre: hogyan lehet túlélni ellenséges környezetben, forráshiánnyal küzdve, egy nem civilnek való vidéken? Mit tehet egy jogvédő szervezet, ha ellehetetlenítik működését? Hogyan léphet fel eredményesen az alapvető jogok védelmében, ha a kormányzat nem hajlandó az érdemi párbeszédre? Mi történik, ha kifogy a legális jogi eszközökből? Amerikai, orosz, egyiptomi, izraeli és magyarországi emberi jogi szervezetek túlélési stratégiáit ismerhetik meg az érdeklődők.

A konferencián felkért előadók közül Anthony Romero (American Civil Liberties Union - ACLU) az Egyesült Államok példáján keresztül ismerteti, hogyan reagáltak a jogvédő szervezetek a Bush-adminisztráció terror ellen meghirdetett háborújára. Amr Abdel Rahman (Egyptian Initiative of Personal Rights) előadásában kifejti, hogy mit tehetnek a jogvédők fegyveres konfliktusok és az állam erőszakos beavatkozásai esetén. Oroszországból érkezik Pavel Chikov (AGORA Human Rights Association), aki azokról az adminisztrációs és személyes fenyegetésekről számol majd be Putyin hatalomra kerülése óta, amik kiterjedtek  a médiára, a civil szervezetekre, az internetre és a politikai ellenzékre is. Előadásában megmutatja, hogy ezek szépen lassan ellehetetlenítik hazájában az  emberi jogi aktivistákat és szervezeteket. Sharon Abraham-Weiss (Association for Civil Rights in Israel- ACRI) az izraeli demokrácia válaszútjáról számol be, majd bemutatja, hogy szervezete milyen kihívásokkal néz szembe működése során egy háború és konfliktus által súlyosan traumatizált országban, társadalomban.

A konferencia programja:

9.30 – 11.00

Rév István (OSA Archívum, igazgató): Egy furcsa párhuzam a watchdog civil szervezetek és a radikál-populista kormányok között

Haraszti Miklós (EBESZ volt sajtószabadság felelőse, 2012-től az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi megbízottja): Mindannyian idegen ügynökök vagyunk

Moderátor: Gastón Chillier (Center for Legal and Social Studies)

11.00 – 11.30 Kávészünet, sajtótájékoztató

11.30 – 13.00 – Országpéldák, amikből tanulhatunk

Amr Abdel Rahman (Egyptian Initiative of Personal Rights): Egyiptom – Emberi jogok fegyveres konfliktusokban és az állami erőszak

Pavel Chikov (AGORA Human Rights Association) – Oroszország: Az adminisztrációs és személyes fenyegetés terhe

Moderátor: Sukanya Pillay (Canadian Civil Liberties Association - CCLA)

13.00 – 14.00 Ebédszünet

14.00 – 15.30 – Országpéldák, amikből tanulhatunk

Anthony Romero (American Civil Liberties Union - ACLU): Az Egyesült Államok példája – a terror elleni háború és a Bush-adminisztráció

Sharon Abraham-Weiss (Association for Civil Rights in Israel- ACRI): Izrael – A jogállamiság és az alkotmányos elvek megsértése

Szabó Máté Dániel (Társaság a Szabadságjogokért - TASZ): Magyarország– A jogállamiság lebontása és az emberi jogi szervezetek lejáratásának próbája

Moderátor: Janet Love (South African Human Rights Commission)

15.30 – 16.00 Konklúziók

Kapronczay Stefánia (Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója)

A konferenciát az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) rendezi, ami tíz különböző országokban működő, független emberi jogi szervezet szövetsége. A tagszervezetek saját országukban kifejtett tevékenységük során évtizedes tapasztalatokat halmoztak fel az emberi jogok védelmében. Mindegyik tagszervezet több emberi jogi területet felölelő tevékenységi körrel rendelkezik, több társadalmi csoportot érintően működik és független a kormányzattól. A szövetség célja, hogy felhívja a közvélemény és a döntéshozók figyelmét az alapjogok fontosságára.

A konferencia előadóiról és előadásaikról:

Rév István

(OSA Archívum igazgatója)

Rév István a budapesti Közép-európai Egyetem történelem- és politológia professzora, és az OSA Archívum igazgatója. Az 1984-ben alakult környezetvédelmi szervezet, a Duna Kör alapító tagja, és a svéd parlament által adományozott Right for Livelihood (megélhetéshez való jog) alternatív Nobel-díj korábbi nyertese. A princetoni Institute for Advanced Study oktatója. 1995-ben elnyerte az Új Európa díjat. Az Open Society Foundation globális igazgatótanácsának tagja. Tudományos tevékenységei közé tartozik a történelmi emlékezet, történelmi antropológia és a múlt dokumentált nyomainak kutatása. Előadásának címe és tartalma: Egy furcsa párhuzam a watchdog civil szervezetek és a radikál-populista kormányok között.

A legitimitás és a bizalom, noha úgy tűnhet, lényegileg összefügg a demokratikus rezsimekben, valójában megkülönböztetésre szorul. A kettő közti szakadék a modern demokráciákban egyre tágul, ahogy az utóbbiak egyre inkább a bizalom hiányára épülő politikai rendszerekké válnak. A radikál-populista kormányok virágzanak a bizalmatlanság talaján; éltetik, manipulálják, terjesztik a bizalmatlanságot (az intézmények, az eljárások, az elit, a szakértelem, a racionális diskurzus, maga a politikai folyamat megbízhatatlanságának üzenetét). A radikál-populista kormányok politikaellenesek, és az állam bizalmatlan polgárainak szigorú felügyeletet, éberséget, átláthatóságot, és azonnali cselekvést ígérnek. A jogvédő watchdog szervezetek elterjedése és növekvő jelentősége részben ugyanennek az átláthatóság hiányával, a többségi döntéshozatallal, és a politikai elitekkel kapcsolatos bizalomhiánynak és kételyébresztgetésnek az eredménye, illetve annak a választási folyamattal kapcsolatos frusztrációnak a terméke, amely a radikál-populizmust oly népszerűvé teszi a világ egyes részeiben, ideértve az egykori kommunista országok némelyikét. A radikál-populista kormányok és a politikaellenes populizmus ellen küzdő watchdog szervezetek tehát a demokrácia egyazon paradoxonából eredeztethetők.

Haraszti Miklós

(az EBESZ volt sajtószabadság felelőse, 2012-től az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi megbízottja)

Haraszti Miklós magyar író, tanár és emberi jogi aktivista. Könyveit, köztük a Darabbér és a Cenzúra esztétikája c. műveket számos nyelvre lefordították. A magyarországi demokrácia és szabad sajtó mozgalom egyik letéteményese a hetvenes években. 1989-ben részt vett a szabad választásokra való áttérés menetéről rendezett „Ellenzéki Kerekasztal” tárgyalásain. A kilencvenes években országgyűlési képviselőként részt vett a sajtószabadságra vonatkozó első magyar törvények megfogalmazásában. 2004 és 2010 között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság figyelő intézetének igazgatója. Az EBESZ választási megfigyelő misszióját vezette az Egyesült Államokban és Kazahsztánban. Számos egyetemen tanított, többek között a Bard College, a Northwestern University és a New School tanszékein. Az utóbbi két évben a Columbia egyetemen tart előadásokat a globális sajtószabadságot érintő témákban. Előadásának címe és tartalma: Mindannyian idegen ügynökök vagyunk.

A nemzetközi civil társadalom együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának akadályozása, legitimitásának aláásása, vagy akár kriminalizálása az illiberális demokráciák körében terjedő legújabb járvány. Arra irányul, hogy megfossza a társadalmakat utolsó eszközüktől is, amelynek segítségével eleget tehetnek nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak, miután elvi szinten már megtagadták ezt a célt, és elnyomták a társadalom belső eszközeit, amelyek segítségével az e kötelezettségek mögött meghúzódó ideálok elérésére törekedhetne. Ez a hadjárat a civil társadalom és a liberális demokrácia kilátásainak azt a korát idézi, amelyben a kommunista doktrína az emberi jogokat "belügyeknek" tekintette. Mondanivalójának lényege annak a fejlődésnek a tagadása, amely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása terén történt az 1975-ös Helsinki Egyezmény óta. Éppoly erőteljes és kiterjedt nemzetközi fellépést kíván, mint amilyen a Helsinki folyamat záróokmánya volt.

Gastón Chillier

(Center for Legal and Social Studies)

Az argentin Center for Legal and Social Studies (CELS) ügyvezető igazgatója. A Buenos Aires egyetemen jogászként végzett, majd az egyesült államokbeli Notre Dame egyetemen mesterfokozatot szerzett a nemzetközi jog és az emberi jogok területén. A Washington Office Latin America (WOLA) emberi jogokért és biztonságért felelős munkatársa, illetve a Global Rights szervezet Latin-Amerika programjának igazgatója.

Amr Abdel Rahman

(Egyptian Initiative of Personal Rights)

Az Egyptian Initiative for Personal Rights (Egyiptomi kezdeményezés a személyiségi jogokért) független jogvédő szervezet. 2002 óta működik Egyiptomban az alapjogok és szabadságjogok megerősítéséért és védelméért. Tevékenysége között szerepel a kutatás, jogi képviselet és pereskedés az állampolgári szabadságjogok, gazdasági és társadalmi igazság, demokrácia, politikai jogok és bűnügyi igazságszolgáltatás területén. Amr Abdel Rahman a szervezet állampolgári szabadságjogokkal foglalkozó egységét vezeti. Előadásának címe: Egyiptom – Emberi jogok fegyveres konfliktusokban és az állami erőszak

Pavel Chikov

(AGORA Human Rights Association)

1999 óta Chikov vezető emberi jogi képviselőként számos orosz emberi jogi szervezetet irányít Moszkvában és Kazánban (a Tatár Köztársaság fővárosa). 2001-ben a Kazáni emberi jogi központ alapítója és első elnöke. 2005-ben kezdeményezi az AGORA létrehozását, hét helyi emberi jogi jogászcsoport egyesülését. Pavel Chikov modellértékű működési gyakorlatot fejlesztett ki az orosz emberi jogi csoportok számára, hatékonyan felhasználva a jogi képviselet és pereskedés lehetőségeit a rendőri visszaélések, katonai önkényesség, a betegellátási hiányosságok és a rabokkal szembeni brutalitás elleni küzdelemben. 17 könyvet és több mint 50 újságcikket publikált az emberi jogokról Oroszországban, az emberi jogi aktivistákkal szemben alkalmazott jogtalan nyomásgyakorlásról, a rendőri brutalitásról és korrupcióról, az emberi jogi visszaélések áldozatainak kompenzálásáról, és az orosz rendfenntartási rendszerről. 2005 és 2010 között az AGORA több int 250 kormánytisztviselő ellen ért el fegyelmi eljárást vagy bírósági ítéletet emberi jogi visszaélésekért, köztük 50 rendőrrel, akiket kínzásért, jogtalan letartóztatásért és korrupcióért ítéltek el. Ugyanebben az időben az orosz média több mint 20000 publikációt jelentetett meg az AGORA és a helyi partnerei által kezdeményezett emberi jogi tevékenységekről. Előadásának címe és tartalma: Oroszország - Az adminisztrációs és személyes fenyegetés terhe.

Az orosz civil szféra állandó nyomás alatt áll 1999 óta, amióta Putyin hatalomra került. Az azóta eltelt időszakban a civil szervezetek legalább három alkalommal néztek szembe súlyos fenyegetéshullámmal. A legutóbbi 2012-ben kezdődött, és a mai napig tart. A fenyegetés kiterjed a médiára, a civil szervezetekre, az internetre és a politikai ellenzékre is.

Sukanya Pillay

(Canadian Civil Liberties Association & Education Trust ügyvezető igazgatója és jogi tanácsadója)

Sukanya Pillay a Canadian Civil Liberties Association & Education Trust új ügyvezető igazgatója és jogi tanácsadója. Sukanya 2009-ben csatlakozott a kanadai jogvédő szervezethez, mint az újonnan létrehozott Nemzetvédelmi program igazgatója, és azóta harcol a CCLA képviseletében Kanada emberi jogi és szabadságjogi chartájában foglaltak betartatásáért. Belföldi testületek előtt és nemzetközi fórumokon is érvelt arról, hogy az alapjogok védelme előfeltétele Kanada békéjének és biztonságának. Munkájával számos díjat nyert el, 2013 novemberében elnöki kitüntetésben részesült. A világ számos háborús zónájában volt kiküldetésen Európában, Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten; emberi jogi ügyekben lépett fel az ENSZ emberi jogi testületei és kanadai bíróságok előtt; valamint ügyfeleket képviselt, illetve szakértői tanúvallomásokat tett hatósági és bírósági testületek előtt az Egyesült Államokban, Indiában, Kanadában és Európában. Tudományos folyóiratokban publikált, és dokumentumfilmeket készített sérülékeny csoportok és emberi jogi visszaélések áldozatainak jogait érintő ügyekről.

Anthony D. Romero

(American Civil Liberties Union (ACLU) ügyvezető igazgatója)

Anthony D. Romero az American Civil Liberties Union (ACLU), az amerikai nemzet elsőszámú szabadságjogi jogvédő szervezetének ügyvezető igazgatója. Vezetése alatt növekedett az ACLU tagjainak létszáma, a szervezet megalapítása óta. Ez a rendkívüli növekedés tette lehetővé, hogy az ACLU kiterjessze országos programjait a jogvédelem, az érdekképviselet, a jogi képviselet és a nyilvánosság tájékoztatása területén. Romero az ACLU hatodik ügyvezető igazgatója, és az első latin-amerikai származású és felvállaltan meleg férfi ebben a pozícióban. Tanulmányait a Stanford Egyetem jogi karán és a Princeton Egyetem Woodrow Wilson School of Public Policy and International Affairs intézetében végezte. Előadásának címe és tartalma: Az Egyesült Államok példája – a terror elleni háború és a Bush-adminisztráció.

Anthony azokról a megkérdőjelezhető eszközökről és tevékenységekről beszél majd előadásában, amit az USA kormánya a "terror elleni globális harc" keretében alkalmaz. Beszél majd arról, hogy a pilóta nélküli repülőgépek által végrehajtott hadműveletek, valamint a guantánamói fogolytábor mennyiben rontja az ország nemzetközi megítélését. Beszámol az ACLU-t érő kihívásokról, amikkel az alapvető adatvédelmi előírásokat is sértő amerikai felügyeleti programok kapcsán szembesülnek, valamint kitér Edward Snowdenre is, akit igazi hazafinak tart, és aki véleménye szerint hozzájárult ahhoz, hogy javítsa a párbeszédet és vitát generáljon a felügyelet kapcsán.

Sharon Abraham-Weiss

(Association for Civil Rights in Israel- ACRI)

Az Association for Civil Rights in Israel jelenlegi ügyvezető igazgatója, Hagai El-Ad utódjául Sharon Abraham-Weiss jogászt választották ki. Több mint 200 jelentkező közül választotta ki az ACRI igazgatótanácsának tagjaiból álló bizottság. Abraham-Weiss 2008-ig az ACRI jogászaként dolgozott. A Harvard egyetemen szerzett ösztöndíjasként mesterfokozatot közigazgatásból, a jogi mestervizsgát a tel aviv-i egyetemen szerezte meg. Jelenleg a Gazdasági Minisztérium esélyegyenlőségi biztosa a tel aviv-i régióban. Előadásának címe és tartalma: Izrael – A jogállamiság és az alkotmányos elvek megsértése.

Sharon Abraham-Weiss ügyvéd előadása betekintést enged az ACRI különleges működési körülményeibe, képet ad a legfontosabb emberi jogi kihívásokról, amivel a szervezetnek munkája során szembe kell néznie egy háború és konfliktus által traumatizált országban, Izraelben. Az előadás megmagyarázza, miért nem elég csupán fellépni az emberi jogi sértésekkel szemben, miért van szükség az emberi jogok fogalmának védelmére, fenntartására és beemelésére a közbeszédbe. Előadása végén kitér a kérdésre, hogy miért áll az izraeli demokrácia válaszút előtt, valamint arra, az ACRI hogyan dolgozik a demokrácia elleni támadás enyhítésén.

Szabó Máté Dániel

(Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója)

2000-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászként. Első munkahelye az Adatvédelmi Biztos Irodája volt, 2003-tól 2013-ig az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Diplomája megszerzése óta alkotmányjogi és alapjogi tantárgyakat tanít különböző jogi karokon. 2011-ben tudományos fokozatot szerezett, szűkebb kutatási témája az információs önrendelkezés, valamint a nyilvánosság és a bizalmasság alkotmányjogi vetületei. Előadásának címe és tartalma: Magyarország – A jogállamiság lebontása és az emberi jogi szervezetek lejáratásának próbája.

Magyarország jelentős eredményeket ért el a demokratizálódás folyamatában, ám az elmúlt években letért a jogállamiság kiépítésének útjáról. Egy olyan, alapvetően jogállami keretek között létrejött emberi jogvédő szervezet, mint a TASZ életében ez jelentős változást hozott: nem egyszerűen több feladata lett a korábbiakhoz képest, hanem az új, nem jogállami rendszerben a létezésének alapja is veszélybe került, és megváltozott a funkciója is. A társadalmi kontrollszerep betöltése helyett már inkább a rendszer kritikusaként lép fel. Az előadás mindennek a következményeit veszi sorra.

Janet Love

(South African Human Rights Commission)

Janet Love 1974 óta apartheid ellenes aktivista, részt vett a szakszervezeti mozgalomban és az Afrikai Nemzeti Kongresszusban (ANC) tíz éves száműzetése alatt és előtt, majd az azt követő négy évben titokban a Dél-Afrikai Köztársaságban az ANC szervezetének tagjaként dolgozott. A londoni egyetemen végezte tanulmányait, és posztgraduális képesítést szerzett közigazgatásból, fejlesztésirányításból és közgazdaságból. Öt évig dolgozott a Dél-Afrikai Takarékbank valutaosztályán a stratégiai elemzés és támogatás vezetőjeként. 2006 januárja óta a Legal Resources Centre országos igazgatója. Pozíciójából adódóan Janet végzi az országszerte négy különböző ponton irodákat működtető, nyolcvan főt foglalkoztató emberi jogi központ átfogó vezetését. Aktív kapcsolatépítési tevékenységet végez mind a Dél-Afrikai Köztársaságban, mind külföldön a központ emberi jogi céljainak elérése érdekében.

Kapronczay Stefánia

(Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója)

Az ELTE jogi karán diplomázott, majd 2010-ben szociológia abszolutóriumot szerzett. 2005 óta dolgozik a TASZ-nak, 2008 márciusától 2012 augusztusáig a Betegjogi Program vezetőjeként. Betegjogi programvezetőként a reprodukciós jogok korlátozása, a hajléktalanság kriminalizációja ellen és a fogyatékossággal élők jogainak védelmében dolgozott. 2012 augusztusa és 2013 júliusa között a Stanford Egyetemen ösztöndíjasként tanult, ahol emberi jogi munkával foglalkozó kurzusokat hallgatott és jogi diplomát szerzett. 2013 óta a TASZ ügyvezető igazgatójaként dolgozik. Kapronczay a zárószóban összefoglalja a konferencián elhangzottakat és lehetséges következtetéseket von le arról, hogy milyen stratégiákat követhetnek emberi jogi szervezetek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

Budapest, 2019. március 26. - A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó akciót. Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Hiába szeretnénk videofelvételeken is megmutatni, hogy pereinkben hogyan ítélkeznek a magyar bíróságok, ezt gyakran nem tudjuk megtenni. A tárgyalótermekben ugyanis csak akkor forgathatunk, ha a tárgyalást vezető bíró ezt lehetővé teszi számunkra. Ez pedig sokszor nincs így.

Azok a bírák, akik megtiltják számunkra a felvételkészítést, mindig arra hivatkoznak, hogy a tárgyalásokat csak a sajtó filmezheti, mi pedig nem minősülünk a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy az olyan „watchdog” típusú civil szervezeteket, mint a TASZ, a sajtóhoz hasonló jogok illetik meg. Ezek a szervezetek ugyanis szintén jelentős szerepet töltenek be a közvélemény formálásában, ezen keresztül pedig a közhatalom társadalmi ellenőrzésében.

du_ho_sharcos_gomb_1_1.png

Emiatt nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, de a civil szervezetek számára tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Azért, hogy ezt a bíróságok is tudomásul vegyék, 2016-ban a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Nézzétek meg videónkat a témában:

Vissy Beatrix

Kisokos: Kit fotózhatsz és kit nem?

 

Kisokos a menekülteket, önkénteseket és rendőröket fényképező újságíróknak, fotósoknak és okostelefon-tulajdonosoknak.