Épül a Fidesz mélyállama – itt a negyedik Korrupciófigyelő jelentés

Informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza be hatalmát a kormánypárt.

Egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány, miközben hatásköröket vonnak el olyan választott, vagy autonóm szervektől, mint az önkormányzatok és az egyetemek. A jövő évi választásoktól valószínűleg nem független, hogy központosítás helyett most épp az államháztartáson kívülre szerveznek ki hatásköröket, funkciókat és az ehhez társuló forrásokat. Ez a kiszervezés azonban semmiképp sem jelent függetlenséget: épp ellenkezőleg, informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza be a Fidesz hatalmát újabb és újabb területeken. Ezek a viszonyok a jog szempontjából átláthatatlanok és ellenőrizhetetlenek.

Negyedik Korrupciófigyelő jelentését készítette el a TASZ és a K-Monitor, melyben a 2021 márciusa és júniusa közti időszakban vizsgáljuk a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések, illetve az állami korrupció alakulását.

A koronavírus-járvány legsúlyosabb, harmadik hullámának árnyékában is változatlan trendet láttunk: miközben zajlott a közvagyon és közfeladatok kiszervezése vagyonkezelő alapítványokba, folytatódott a vagyonjuttatás a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló személyeknek és köröknek, a járványkezelést pedig átláthatatlanság és a kormányzati kommunikáció következetlensége jellemezte.

Korrupciófigyelő - Negyedik jelentés

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mélyen hallgat az Alkotmánybíróság, amikor a legnagyobb szükség lenne az átláthatóság melletti kiállásra

Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság zárt ajtók mögött hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.