Mire lehet jó az Alapjogi Charta?
Az Alapjogi Charta bizonyos esetekben segíthet megvédeni a mindenkivel egyenlő méltóságunkat, szabadságunkat és egyéb alapvető jogainkat, a hatalom jogosulatlan beavatkozásaival vagy mulasztásaival szemben. Az Európai Unió az Alapjogi Chartában ismeri el jogi értelemben az alapvető jogokat, és teszi egyértelművé, hogy magára nézve kötelezőnek tartja azok tiszteletben tartását és védelmét. Az Alapjogi Charta egy olyan eszköz, amely (más hasonló célú alapjogi dokumentumokkal együtt) jogi úton is érvényesíthetővé teszi az alapvető jogokat, az azokból fakadó (az egyéneket és közösségeiket megillető) jogosultságokat, illetve (az uniós és tagállami intézményeket, szerveket és hatóságokat terhelő) kötelezettségeket.
Hogyan biztosítja az Alapjogi Charta az alapvető jogok érvényesülését?
Az ember veleszületett, elidegeníthetetlen jogait nem egy állam vagy az Európai Unió teremti vagy adományozza. Ezen jogok a közhatalmi intézmények szándékaitól, így a jogi szabályozástól függetlenül léteznek: az embert emberi, a polgárt polgári mivoltánál fogva illetik meg. Az egyes államok, illetve az Európai Unió csupán jogilag elismeri azokat. Ezzel az elismeréssel viszont az erkölcsileg, vallásilag, vagy más módon (de nem jogilag) igazolt jogosultságokat jogi értelemben vett, tehát jogi eszközökkel is érvényesíthető jogosultságokká változtatja. Az Alapjogi Charta részben deklarálja, hogy mely jogosultságokat ismer el alapvető jogokként, részben pedig kötelezővé teszi, hogy rendelkezéseit az Európai Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint bizonyos esetekben a tagállamok is alkalmazzák, ideértve a bíróságokat is, biztosítva ezzel, hogy az uniós közhatalom gyakorlása – mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során – az alapjogok által kijelölt határok között maradjon.
Kiket köteleznek az Alapjogi Chartában elismert alapvető jogok?
Az Alapjogi Charta jogosultságokat elismerő rendelkezései kötelezettségeket keletkeztetnek: a jogok alanya igényt tarthat arra, hogy valamely kötelezett bizonyos lépéseket tegyen, illetve a jogát tiszteletben tartsa. Az Alapjogi Charta a kötelezettek tekintetében különleges, mert az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére nem egy államot kötelez, mint általában a nemzeti alkotmányok, és nem is azokat az államokat, amelyek valamely nemzetközi emberi jogi egyezményben részesek. Az Alapjogi Chartában elismert jogok elsősorban az Európai Unió intézményeit, szerveit és hivatalait kötelezik. Ezek bármilyen hatáskörüket gyakorolják, bármilyen döntést hoznak, kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat, betartani annak elveit és előmozdítani azok alkalmazását. Az Alapjogi Charta rendelkezései kötelezik továbbá az Európai Unió tagállamait (illetve annak szerveit) is, de őket csak akkor, ha az Unió jogát hajtják végre, például egy uniós irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályt fogadnak el vagy alkalmaznak, vagy hatóságaik, illetve bíróságaik egy uniós rendeletet közvetlenül alkalmaznak.
Miért érdemes az Alapjogi Chartára hivatkozni a bíróságon?
Ha a kötelezett nem teljesíti a kötelezettségét, például nem tartja tiszteletben valaki alapvető jogát, vagy nem tesz eleget valamely alapvető jogból fakadó kötelezettségének, akkor az ezzel kapcsolatos jogvitában a különböző hatóságok, de különösen a bíróság előtt kötelezettség kikényszeríthető. A jogvita sajátosságainak függvényében ennek nagyon sokféle konkrét következménye lehet, ám általánosságban elmondható, hogy aki sikerrel hivatkozik bíróság előtt valamely alapjogára, az számára kedvezőbb ítéletre számíthat, mint enélkül. Valamely alapjog érintettsége, illetve az erre hivatkozó érvelés eltéritheti a jogvita eldöntését arról az útról, amelyet enélkül bejárna. Például elvezethet ahhoz, hogy az adott ügyben nem szabad alkalmazni egy máskor alkalmazandó jogszabályt, vagy eredményezheti, hogy egy jogszabályt az adott ügyben másképpen kell értelmezni, mint általában. Az alapjogokra hivatkozó érvelésre érdemes ezért mint egy lehetőségre tekinteni, amely egy-egy alapjog érintettsége okán elősegíti a jogvitáknak az alapjogokat tiszteletben tartó, és ezért helyes eldöntését.
Milyen ügyekben lehet az Alapjogi Chartára hivatkozni?
Az alapvető jogokra – így az Alapjogi Chartára – hivatkozó jogi érvelésnek szinte bármilyen, bíróság elé kerülő ügytípusban helye lehet. Büntető, polgári, közigazgatási perek, vagy munkaügyi jogviták is szoros kapcsolatban állhatnak alapvető jogokkal; tárgya alapján szinte semmilyen ügytípusban nem zárható ki a Charta rendelkezéseinek alkalmazása. Az Alapjogi Chartára való hivatkozásnak nemcsak akkor lehet helye, ha valamely rendelkezésére alapozott igényüket érvényesítjük, hanem akkor is, ha a jogszabályokat a Chartára tekintettel kell a szokásostól eltérően értelmezni valamely alapjog érintettsége miatt.
Milyen bíróságokon lehet érdemes az Alapjogi Chartára hivatkozni?
Az Európai Unión belül minden bíróság köteles alkalmazni az Alapjogi Charta rendelkezéseit, ha azok az általa eldöntendő ügyben relevánsak. Ily módon lehet az Alapjogi Charta a magyar bíróságok által tárgyalt egyedi, alapjogokat is érintő ügyek eldöntéséhez használt jogforrás is. Az Alapjogi Charta az Európai Unió jogrendszerének egyik legalapvetőbb jogforrása, az Unió jogát pedig konkrét jogvitákban elsősorban a tagállami bíróságok alkalmazzák. Így az Alapjogi Charta alkalmazásának igénye felmerülhet bármely magyar bíróságon, annak minden szintjén, a járásbíróságtól a Kúriáig. Ha ezeken a bíróságokon az Alapjogi Charta vagy más uniós jogszabály értelmezési kérdése merül fel, a bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és többek között ellenőrizhetik, hogy a szabályozásuk mennyiben van összhangban az Alapjogi Chartával. Az ilyen előzetes döntéshozatali eljárásnak célja lehet továbbá valamely uniós jogi aktus érvényességének vizsgálata is. Az Európai Unió Bíróságán, illetve Törvényszékén lehet továbbá érvényesíteni az Európai Unió intézményeivel és szerveivel szembeni igényeket.
Milyen további lehetőségeket hordoz magában az Alapjogi Chartára való hivatkozás?
Az alapjogok érvényesítése érzékeny kérdés, különösen, ha annak az államnak a bíróságain, azon állam jogszabályainak alkalmazásával történik, amellyel szemben kívánjuk azokat érvényesíteni, amelynek az alapjogsértése miatt fordulunk bírósághoz. Bár a bíróságok függetlenek, a jogszabályokat pedig nem egyedi ítéletek befolyásolására alkotják, a jogállamiságot érhetik ezekkel kapcsolatos kihívások. Bizonyos ügyekben ezért szerencsés lehet, ha azok eldöntésében az adott államtól nemcsak jogi értelemben, hanem ténylegesen is független bíróság is közreműködik, és amely akár olyan tagállami jogszabály alkalmazhatóságáról is dönteni tud, amelynek ő maga nem címzettje. Az előzetes döntéshozatali eljárás ennek lehetőségét is magában hordozza; a döntés kikerülhet a tagállami bíróságok kezéből. Az ilyen előzetes kérdést eldöntve az Európai Unió Bírósága nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem olyan döntést hoz, amely a kérdést feltevő nemzeti bíróságot az előtte folyó jogvita eldöntésekor köti.
Ide kattintva megismerheted az Alapjogi Charta teljes szövegét.
A TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet, ahol alapvető jogokkal kapcsolatos ügyekben ügyvédeink jogi tanácsot adnak, és bizonyos esetekben képviseletet is ajánlunk a hozzánk fordulóknak. Kérjük, tájékozódjon arról, hogy miben és hogyan tudunk segíteni: https://tasz.hu/ingyenes-jogsegelyszolgalat .
