Értékelhetetlen jogkorlátozás

Elkészült az Európai Unió értékelő jelentése a magánszférát ma legdrasztikusabb módon korlátozó adatmegőrzési irányelvről. Öt éve, a madridi és a londoni terrortámadásokra adott válaszként fogadták el azt az európai uniós irányelvet, amely a telefon, az internet és egyéb telekommunikációs eszközök használatakor generált ún. „forgalmi adatok” megőrzését teszi kötelezővé. Nem csak a terrorizmus előkészületével, bűncselekmény elkövetőivel gyanúsított személyeket érint az EU döntése, hanem az összes hírközlési eszközt használó polgár magánszférához való joga csorbul.

A telefon és az internet-használatkor úgynevezett forgalmi adatok keletkeznek. Ezek mutatják, hogy kinek telefonálunk és honnan, meddig tart a beszélgetés, kinek küldünk emailt vagy sms-t, milyen internetes oldalakat látogatunk. Ezek személyes adatok, amelyek segítségével nyomon követhető, hogy kivel és milyen gyakran érintkezünk, így személyes kapcsolataink könnyen feltérképezhetőek. Az irányelvnek „köszönhető”, hogy ma Magyarországon a rendőrség, ügyészség és nemzetbiztonsági szolgálatok törvényi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy kommunikációs szokásainkkal kapcsolatos személyes adataink óriási halmazát kontroll nélkül megismerjék. A TASZ több alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz a szabályozás alkotmányossági vizsgálatát sürgetve.
A magánszféránkat drasztikusan korlátozó szabályok hatékonyságának értékelése most zajlik az Európai Bizottságban. Adatvédelemmel foglalkozó civilszervezeteket tömörítő European Digital Rights Initiative (EDRI) egy árnyékjelentést készített, amely rámutat arra, hogy az adatmegőrzési irányelv nem hozott áttörést a bűnüldözésben, ellenben a magánszféránk jelentősen beszűkült. A civilek szerint a Bizottság akkor tartja tiszteletben az EU Alapjogi Chartát, ha megszünteti a mindenkit érintő jogkorlátozást. Egy alapjog-korlátozás akkor legitim, ha alkalmas az általa elérni kívánt célra, jelen esetben a terrorizmus és a transznacionális bűzözés visszaszorításra. Ezt a Bizottság jelentése nem támasztja alá.
A hivatalos jelentés nem szolgáltat semmilyen bizonyítékot arra nézve, hogy az adatmegőrzés a bűnözés ellen hatékony eszközként funkcionál. A tagállami statisztikák azt mutatják, hogy a nemzeti bűnüldöző hatóságok által használt adatok többsége a kötelező adatmegőrzés nélkül is elérhetőek. Az egész intézmény feleslegességét bizonyítja, hogy nem csökkent a bűnüldözés hatékonysága azokban az országokban, ahol az alkotmánybíróságok döntése nyomán nincsen adatmegőrzési szabályozás. (Németországban, Csehországban és Romániában is alkotmányellenesnek nyilvánították az irányelvet átültető jogszabályokat.)   
A példanélküli és szükségtelen alapjog-korlátozás 500 millió embert érint. Az európai adatvédelmi biztos szerint az adatmegőrzési irányelv „a privátszférába történő legdurvább beavatkozás, amit az EU valaha elfogadott.” Ennek ellenére több tagállam nem tartja be az adatbiztonsági követelményeket és nem tesz eleget az adattárolási határidő lejárta utáni törlési kötelezettségnek. A tagállamok jelentős része nem szolgáltatott semmilyen statisztikai adatot arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet töltenek be a tárolt adatok a súlyos bűncselekmények felderítésében, ezt a Bizottság jelentése is kiemelte. Részletes és megbízható adatok nélkül az Európai Bizottság nem is tudott egy tudományosan megalapozott értékelést készíteni, a jelentés alapvetően egy politikai kiáltványnak nevezhető.   
A civilek megküldik az árnyékjelenést az Európai Parlamentnek, és arra kérik a képviselőket, hogy töröljék el az 500 millió uniós polgár szabadságát korlátozó irányelvet.
Az árnyékjelentés angol verzióját itt találja:
 http://www.edri.org/files/shadow_drd_report_110417.pdf
Az Európai Bizottság kiszivárgott riportját itt olvashatja:
http://www.alexander-alvaro.de/archives/1904/test-2

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogászt keres a Társaság a Szabadságjogokért Adatvédelem és Információszabadság Programja

A Program az információs jogokat érintő jogalkotás és jogalkalmazás alapjogi szempontú védelmét és érvényesítését célozza.

BRFK perdosszié

2004 májusában nyolcvan kérdésből álló kérdőívvel fordultunk az egyes budapesti kerületek rendőrkapitányaihoz. A kérdések a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek telepítésére, technikai feltételeire, jogi, ill. gazdasági hátterére, a lakosság hozzáállására, a rendszerek ellenőrzésére, a személyzetére és a személyzet képzésére vonatkoztak.

Európai Uniós irányelv született a telekommunikációs adatok rögzítéséről

2006. február 21-én, kedden pont került a több mint másfél éve húzódó folyamat végére: az Európai Unió irányelvet fogadott el az adatrögzítésről. A szabály szerint a tagállamok telekommunikációs szolgáltatói 6 és 24 hónap közötti időtartamra kötelesek megőrizni a különféle telekommunikációs adatainkat, az így nyert információktól a terrorizmus és bűnözés elleni harc hatékonyságának növekedését várják.