És lőn világosság – Nem lehet eltitkolni az Elios-botrányt kivizsgáló OLAF-jelentést

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sikerre vitte az Eleven Gyál civil csoport ügyét, amely az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentés kiadásáért.

Sötétségbe borította Gyált az Elios Zrt. által elnyert, uniós forrásból megvalósítani tervezett közvilágítási projekt, mellyel kapcsolatban súlyos visszásságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A korrupciógyanús ügy részleteire ugyancsak homály borult, miután a magyar hatóságok megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta a projektet, hogy az Európai Unió ne vizsgálódjon.

Az Eleven Gyál civil csoport mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF jelentéséhez, mert nem akarták annyiban hagyni, hogy a közvilágítás minősége sokat romlott városukban. A civil csoport a TASZ segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérte a jelentés kiadását, az viszont megtagadta a hozzáférést, mondván, a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat.

A magyar kormánynak a legkevésbé sem állt érdekében, hogy az Elios-ügy részleteiről tájékoztassa a nyilvánosságot, az Eleven Gyál viszont beperelte az Európai Bizottságot az Európai Unió Törvényszékén, és elérte, hogy az megsemmisítse azt a határozatot, ami megtagadta a hozzáférést a vizsgálati jelentéshez – ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy a gyáliak és minden magyar polgár számára világos legyen, hogyan költötte el az állam a beruházásra kifizetett adóforintjaikat.

Az OLAF arra hivatkozott, hogy az iratok kiadása vizsgálati céljaikat sértené. Ám a bíróság szerint ez már nem igazolja a jelentéshez való hozzáférés megtagadását, a magyar hatóságok ugyanis lezárták az ezzel kapcsolatos nemzeti vizsgálatokat. Az ítélet általános tanulságként azt is leszögezte, hogy az OLAF a jövőben bármely ügyben csak akkor hivatkozhat vizsgálati céljainak védelmére, ha az adott vizsgálat még folyamatban van, vagy befejeződött ugyan, de az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak arról, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vizsgálati jelentés nyomán. De a dokumentumok kiadását még az utóbbi esetben is csak észszerű ideig lehet halogatni.

A döntés ellen az Európai Bizottság még fellebbezhet, de a TASZ bízik abban, hogy a testület nem él ezzel a lehetőséggel, ugyanis épp a Bizottság jogállamisági jelentése tárta fel, hogy Magyarországon elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyekben. Az Európai Unió Törvényszéke szerint ez az ügy arról szól, hogy a polgároknak van-e lehetőségük hatékonyan ellenőrizni a közhatalom gyakorlásának jogszerűségét – a döntés pedig hozzájárul ahhoz, hogy ne lehessen elkerülni a korrupciógyanús ügyek számonkérését azzal, hogy az érintett tagállam mégsem hívja le az uniós forrásokat azokban az ügyekben, melyekben az OLAF vizsgálódik.

Homoki Andrea közösségszervező, az Eleven Gyál tagja szerint „ez a döntés mérföldkő a korrupció elleni küzdelemben helyben, Gyálon, de országos viszonylatban is, mert ezek szerint bármely polgárnak lehetősége van arra, hogy kiharcolja a hozzáférést az információkhoz”.

Az Európai Unió Törvényszéke előtt az Eleven Gyált dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.