Ez is cenzúra

„A TV2 kérésére eltávolítottuk HungarianHelyszínelő blogját” – írja a Prae.hu. Tájékoztatásuk szerint 2009. január 12-én, hétfőn, késő délelőtt a TV2 megkereste őket, hogy a HungarianHelyszínelő által jegyzett blogot távolítsák el. Másnap a Prae eleget tett a TV2 kérésének. Közleményük szerint az elektronikus kereskedelmi törvényben foglalt „kötelezettségének teljesítésére” hivatkozva távolították el a blogot, valamint a hozzá kapcsolódó kommenteket.” A TV2 - sajtóhírek szerint - becsületsértés és rágalmazás miatt kérte a blog eltávolítását.

Vajon milyen kötelezettségét teljesítette a Prae.hu?

Az online tartalomszolgáltatásra és a felelősségi kérdésekre a 2001-ben elfogadott elektronikus kereskedelmi törvény vonatkozik. A törvény azonban nem kötelezettséget fogalmaz meg a szolgáltató számára az eltávolítás esetében, hanem a felelősségre vonhatóság alól mentesíti, bizonyos feltételek fennállása esetén. A törvény szerint mindenki, aki tartalmat állít elő, honlapot üzemeltet, blogot ír, felel az általa közzétett tartalomért. Azok, akik hozzáférést biztosítanak így a Prae, amelyik tárhelyet biztosított más blogjának, kommentjének, az un. tárhelyszolgáltatók csak bizonyos esetekben vonhatóak felelősségre a más által közzétett tartalomért. A tárhelyszolgáltatókat a törvény mentesíti a felelősségre vonás alól, ha nincs tudomásuk az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ez azt jelenti, hogy a tárhelyszolgáltató nem köteles monitorozni a szolgáltatását, nem kell szűrnie a tartalmat. A törvény kimondja, hogy ha a szolgáltató tudomást szerzett arról, hogy a közzétett információ bárkit sért, akkor abban az esetben nem vonható felelősségre, ha eltávolítja az információt. A törvény tehát nem kötelezettséget állapít meg a szolgáltatóra nézve, hanem azt mondja, hogy ha eltávolítja, akkor nem lesz felelős. Egy ilyen szabályozás pedig oda vezet, hogy a szolgáltatók nagy része inkább a biztos utat választva eltávolítja a tartalmat, minthogy együtt küzdjön a szólásszabadságért a blogolóval.

Érdemes azonban kicsit alaposabban megvizsgálni a törvényt. A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy ha tudomást szerez a szolgáltató az „információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti”, akkor milyen jogkövetkezmények lehetnek. A jogalkotó tehát úgy döntött, hogy a szolgáltató mindenféle bírósági határozat nélkül el kell tudja dönteni, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti-e. Ha eltávolítja az inkriminált blogot, akkor az aktív, magát sértve érzett félnek ad igazat, függetlenül attól, hogy valóban beállt-e a jogsértés. A jogalkotó tehát arra bátorítja a szolgáltatókat, hogy távolítsák el a tartalmat, hiszen minden más esetben felelősségre vonhatóak és akár több százezer forintos kártérítésre is számíthatnak.

Az eltávolításra vonatkozó szabályt maga az elektronikus kereskedelmi 2000/31/EK irányelv is tartalmazza. Az uniós irányelv kimondja, hogy a tárhelyszolgáltató nem lehet felelős, ha „nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy információról, és — ami a kárigényeket illeti — nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy információra utalnának; vagy a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.” Azonban az irányelv azt is hozzá teszi, hogy ez a szabályozás nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására. És éppen ez az, amit a magyar jogalkotó elmulasztott.

Majd 8 évvel az elektronikus kereskedelmi törvény elfogadását követően itt lenne az ideje az eltávolítási szabályok kialakításának, hogy a szólásszabadság határait ne a jóhírnevüket féltő cégek és a perektől aggódó blogszolgáltatók határozzák meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bírósághoz fordulunk, hogy ne jöhessen létre az alkotmányellenes kormánypárti médiabirodalom

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.