Felemás megoldásokkal operál az új Ptk.

A kormány konzerválná a közhatalmat gyakorlók és közfeladatot ellátók bírálhatóságának korlátait, amivel törvényi szintre emelné a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot. Az új Ptk. javaslatának általános vitája ezen a héten zajlik a parlamentben. A TASZ a kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak a személyiségi jogokra vonatkozó részét véleményezte.

A TASZ véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat (Javaslat) személyiségi jogi részéről összefoglalóan a következő:

- A közéleti szereplők bírálhatósága mellet szabályozni kell a közhatalmat gyakorló és a közfeladatot ellátó személyek kritikatűrési kötelezettségét. Azzal, hogy a Javaslat ezt elmulasztja, törvényi szintre emelné azt a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot, amelyik a személyiségi jogok védelmére hivatkozva állít korlátot a közhatalmat gyakorlók bírálhatósága elé.

- A tényközlés nélküli véleménynyilvánítás nem alkalmas a jóhírnév vagy becsület megsértésére, ezért a becsület megsértését csak „objektív tényállítás” esetén indokolt megállapítani. A valótlan tények „híreszteléssel” kapcsolatban pedig olyan mentességi szabály bevezetésére volna szükség, ami a jóhiszemű és objektív tájékoztatást (pl. átvett tudósítás) védi a bírósági eljárásokban.

- A sérelemdíj bevezetése indokolt, ugyanakkor szükséges volna a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi üldözésének egyidejű megszüntetése. A büntetőjog ultima ratio-jellegéből az következik, hogy a jogalkotó indokolatlanul terjesztené ki a jog által szankcionálható magatartások körét, amennyiben a sértett fél nemcsak a sérelemdíjért perelhetne, hanem még büntetőeljárást is kezdeményezhetne a vélt elkövető ellen.

- A Javaslat korlátlan és indokolás nélküli perindítási jogosítványt biztosítana az ügyésznek. Az ügyészi perindítás közérdekűségi kritériuma ugyanis nem jelent érdemi korlátot, így egy ilyen felhatalmazás áttöri az ügyészi tevékenység alkotmányos korlátait.

- A Javaslat szerint a hozzájárulás abszolút mentességet biztosítana a jogsértésért fennálló felelősség alól. A TASZ szerint ezt a mentesség megdönthető vélelemként kellene szabályozni. Tekintettel arra, hogy csak a valóban jól informált beleegyezés alkalmas a felelősség alóli mentesítésre, ebben a körben lehetővé kell tenni az ellenbizonyítást.

Olvassa el a TASZ véleményét (pdf) teljes terjedelmében>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.