Felemás megoldásokkal operál az új Ptk.

A kormány konzerválná a közhatalmat gyakorlók és közfeladatot ellátók bírálhatóságának korlátait, amivel törvényi szintre emelné a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot. Az új Ptk. javaslatának általános vitája ezen a héten zajlik a parlamentben. A TASZ a kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak a személyiségi jogokra vonatkozó részét véleményezte.

A TASZ véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat (Javaslat) személyiségi jogi részéről összefoglalóan a következő:

- A közéleti szereplők bírálhatósága mellet szabályozni kell a közhatalmat gyakorló és a közfeladatot ellátó személyek kritikatűrési kötelezettségét. Azzal, hogy a Javaslat ezt elmulasztja, törvényi szintre emelné azt a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot, amelyik a személyiségi jogok védelmére hivatkozva állít korlátot a közhatalmat gyakorlók bírálhatósága elé.

- A tényközlés nélküli véleménynyilvánítás nem alkalmas a jóhírnév vagy becsület megsértésére, ezért a becsület megsértését csak „objektív tényállítás” esetén indokolt megállapítani. A valótlan tények „híreszteléssel” kapcsolatban pedig olyan mentességi szabály bevezetésére volna szükség, ami a jóhiszemű és objektív tájékoztatást (pl. átvett tudósítás) védi a bírósági eljárásokban.

- A sérelemdíj bevezetése indokolt, ugyanakkor szükséges volna a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi üldözésének egyidejű megszüntetése. A büntetőjog ultima ratio-jellegéből az következik, hogy a jogalkotó indokolatlanul terjesztené ki a jog által szankcionálható magatartások körét, amennyiben a sértett fél nemcsak a sérelemdíjért perelhetne, hanem még büntetőeljárást is kezdeményezhetne a vélt elkövető ellen.

- A Javaslat korlátlan és indokolás nélküli perindítási jogosítványt biztosítana az ügyésznek. Az ügyészi perindítás közérdekűségi kritériuma ugyanis nem jelent érdemi korlátot, így egy ilyen felhatalmazás áttöri az ügyészi tevékenység alkotmányos korlátait.

- A Javaslat szerint a hozzájárulás abszolút mentességet biztosítana a jogsértésért fennálló felelősség alól. A TASZ szerint ezt a mentesség megdönthető vélelemként kellene szabályozni. Tekintettel arra, hogy csak a valóban jól informált beleegyezés alkalmas a felelősség alóli mentesítésre, ebben a körben lehetővé kell tenni az ellenbizonyítást.

Olvassa el a TASZ véleményét (pdf) teljes terjedelmében>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a képviselőknek: Lesz szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?

Tisztelt Képviselő!

Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak!

Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra.

Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az állam alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodik az alapjogok megsértésétől. E kötelezettsége teljesítése körében olyan intézményrendszert is működtetnie kell, amely hatékonyan képes fellépni az alapvető jogok megsértésével szemben. Az ombudsman intézmény Magyarországon két évtizede az egyedi ügyekben elkövetett alapjogsértésekkel szembeni állami fellépés kiemelt intézménye. Ha működésében nehézségek adódnak, azok az állam alapjogvédelmi kötelezettségének a nem kellő teljesítését jelenthetik. Márpedig az alapjogvédelem elért védelmi szintjéből költségvetési okokból nem lenne szabad engedni.