Felemás megoldásokkal operál az új Ptk.

A kormány konzerválná a közhatalmat gyakorlók és közfeladatot ellátók bírálhatóságának korlátait, amivel törvényi szintre emelné a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot. Az új Ptk. javaslatának általános vitája ezen a héten zajlik a parlamentben. A TASZ a kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak a személyiségi jogokra vonatkozó részét véleményezte.

A TASZ véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat (Javaslat) személyiségi jogi részéről összefoglalóan a következő:

- A közéleti szereplők bírálhatósága mellet szabályozni kell a közhatalmat gyakorló és a közfeladatot ellátó személyek kritikatűrési kötelezettségét. Azzal, hogy a Javaslat ezt elmulasztja, törvényi szintre emelné azt a hosszú ideje rögzült hibás jogalkalmazói gyakorlatot, amelyik a személyiségi jogok védelmére hivatkozva állít korlátot a közhatalmat gyakorlók bírálhatósága elé.

- A tényközlés nélküli véleménynyilvánítás nem alkalmas a jóhírnév vagy becsület megsértésére, ezért a becsület megsértését csak „objektív tényállítás” esetén indokolt megállapítani. A valótlan tények „híreszteléssel” kapcsolatban pedig olyan mentességi szabály bevezetésére volna szükség, ami a jóhiszemű és objektív tájékoztatást (pl. átvett tudósítás) védi a bírósági eljárásokban.

- A sérelemdíj bevezetése indokolt, ugyanakkor szükséges volna a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi üldözésének egyidejű megszüntetése. A büntetőjog ultima ratio-jellegéből az következik, hogy a jogalkotó indokolatlanul terjesztené ki a jog által szankcionálható magatartások körét, amennyiben a sértett fél nemcsak a sérelemdíjért perelhetne, hanem még büntetőeljárást is kezdeményezhetne a vélt elkövető ellen.

- A Javaslat korlátlan és indokolás nélküli perindítási jogosítványt biztosítana az ügyésznek. Az ügyészi perindítás közérdekűségi kritériuma ugyanis nem jelent érdemi korlátot, így egy ilyen felhatalmazás áttöri az ügyészi tevékenység alkotmányos korlátait.

- A Javaslat szerint a hozzájárulás abszolút mentességet biztosítana a jogsértésért fennálló felelősség alól. A TASZ szerint ezt a mentesség megdönthető vélelemként kellene szabályozni. Tekintettel arra, hogy csak a valóban jól informált beleegyezés alkalmas a felelősség alóli mentesítésre, ebben a körben lehetővé kell tenni az ellenbizonyítást.

Olvassa el a TASZ véleményét (pdf) teljes terjedelmében>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.