Felmentő ítélet védőoltás ügyben

A TASZ ügyfeleit a Legfelsőbb Bíróság felmentette kiskorú veszélyeztetésének vádja alól. Rendkívül fontos döntés született.

A szülőket első- és másodfokon is bűnösnek nyilvánította a bíróság kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt. Másodfokon a megyei bíróság a korábban kiszabott 1 év, illetve 10 hónap börtönbüntetést hat hónapra szállította le, 2 év próbaidőre történő felfüggesztés mellett. Mindezt pusztán azért, mert a szülők megtagadták a 15 hónapos korban és a 3 éves korban esedékes védőoltások beadatását közös gyermeküknek, mert azt a gyermek egészségére károsnak ítélték meg.

A mai napon a Legfelsőbb Bíróság tanácsa azonban a bűncselekménnyel megvádolt szülőket a korábbi ítéletek megváltoztatva, felmentette.

A TASZ ügyvédjei az eljárás során végig a cselekmény társadalomra veszélyességének hiányával, s így bűncselekmény hiányával érveltek. Ugyanis a Büntető Törvényköny 10. § (1) bekezdése szerint valamely cselekmény akkor minősülhet bűncselekménynek, ha az a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Álláspontunk szerint a szülők vádlottként való elítélésekor a bíróság nem vette figyelembe a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességét. A szülők gyermekük legjobb érdekét tartották szem előtt, amikor úgy döntöttek, hogy nem adatják be neki az esedékes oltásokat, mivel a gyermeknél kialakult hiperérzékenység és antibiotikum érzékenység miatt úgy ítélték meg, hogy a védőoltások beadása kifejezetten veszélyezteti a gyermek egészségét. Ezenfelül a TASZ ügyvédje azt is előadta, hogy a kiszabott büntetést aránytalanul súlyosnak, törvényellenesnek tartja, mert sérültek a büntetés kiszabása során figyelembeveendő célok, amikor felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság a szülőpárt.

A bíróság a felmentő ítélet indoklásában kifejtette, hogy a szülők cselekménye ugyan kimerítette a fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása elnevezésű szabálysértési tényállást, azonban a bűncselekmény megvalósulásához többletelemek szükségesek. A büntetőjog az állam végső eszköze, büntető szankciókkal csak a legsúlyosabb cselekményeket kell fenyegetni. Jelen esetben a többletelemek hiányoztak, nevezetesen nem valósult meg a tényleges veszélyezetettség, csak közvetett, távoli veszélye áll fenn a megfertőződésnek. A bíróság kimondta, hogy szabálysértésnél súlyosabb cselekmény nem állapítható meg.

A bíróság utalt a 39/2007. (VI. 20.) Alkotmánybírósági határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta a következőket. „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kötelező védőoltásokat intézményesítő és annak feltételeit meghatározó jogi szabályozás a testi integritáshoz való jog korlátozását jelenti.” „Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a legitim célok védelme más módon nem érhető el. » [… ] A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.« (Összefoglalóan: 879/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 401.)”

Az ítélet azért is jelentős, mert a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ítéletben mondta ki azt, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazását nem alapozza meg pusztán az, hogy valaki megtiltja egyes védőoltások beadását gyermekének.

 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elszakítják tőlem a gyerekemet, ha karanténba kerülök?

A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.

Hol tart ma az otthonszülés

Április 7-e az otthonszülés világnapja. Két év telt el azóta, hogy Magyarországon az e területet szabályozó rendelet hatályba lépett. A gyakorlat azt mutatja, hogy a valódi választás lehetősége a nők számára még mindig nem adott, holott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. decemberében kimondta, sérti a magánélethez való jogot, ha a nő nem dönthet arról szabadon, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét.

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:

  • A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.
  • A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.
  • A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.
  • A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.