Felmentő ítélet védőoltás ügyben

A szülőket első- és másodfokon is bűnösnek nyilvánította a bíróság kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt. Másodfokon a megyei bíróság a korábban kiszabott 1 év, illetve 10 hónap börtönbüntetést hat hónapra szállította le, 2 év próbaidőre történő felfüggesztés mellett. Mindezt pusztán azért, mert a szülők megtagadták a 15 hónapos korban és a 3 éves korban esedékes védőoltások beadatását közös gyermeküknek, mert azt a gyermek egészségére károsnak ítélték meg.

A mai napon a Legfelsőbb Bíróság tanácsa azonban a bűncselekménnyel megvádolt szülőket a korábbi ítéletek megváltoztatva, felmentette.

A TASZ ügyvédjei az eljárás során végig a cselekmény társadalomra veszélyességének hiányával, s így bűncselekmény hiányával érveltek. Ugyanis a Büntető Törvényköny 10. § (1) bekezdése szerint valamely cselekmény akkor minősülhet bűncselekménynek, ha az a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Álláspontunk szerint a szülők vádlottként való elítélésekor a bíróság nem vette figyelembe a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességét. A szülők gyermekük legjobb érdekét tartották szem előtt, amikor úgy döntöttek, hogy nem adatják be neki az esedékes oltásokat, mivel a gyermeknél kialakult hiperérzékenység és antibiotikum érzékenység miatt úgy ítélték meg, hogy a védőoltások beadása kifejezetten veszélyezteti a gyermek egészségét. Ezenfelül a TASZ ügyvédje azt is előadta, hogy a kiszabott büntetést aránytalanul súlyosnak, törvényellenesnek tartja, mert sérültek a büntetés kiszabása során figyelembeveendő célok, amikor felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság a szülőpárt.

A bíróság a felmentő ítélet indoklásában kifejtette, hogy a szülők cselekménye ugyan kimerítette a fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása elnevezésű szabálysértési tényállást, azonban a bűncselekmény megvalósulásához többletelemek szükségesek. A büntetőjog az állam végső eszköze, büntető szankciókkal csak a legsúlyosabb cselekményeket kell fenyegetni. Jelen esetben a többletelemek hiányoztak, nevezetesen nem valósult meg a tényleges veszélyezetettség, csak közvetett, távoli veszélye áll fenn a megfertőződésnek. A bíróság kimondta, hogy szabálysértésnél súlyosabb cselekmény nem állapítható meg.

A bíróság utalt a 39/2007. (VI. 20.) Alkotmánybírósági határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta a következőket. „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kötelező védőoltásokat intézményesítő és annak feltételeit meghatározó jogi szabályozás a testi integritáshoz való jog korlátozását jelenti.” „Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a legitim célok védelme más módon nem érhető el. » [… ] A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.« (Összefoglalóan: 879/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 401.)”

Az ítélet azért is jelentős, mert a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ítéletben mondta ki azt, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazását nem alapozza meg pusztán az, hogy valaki megtiltja egyes védőoltások beadását gyermekének.