Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata

 2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.

 I. Valótlanságok a kormány vitairatában (pdf)

I/1. A vitairat állítása szerint a kormányfő a választási kampányban egyértelművé tette, hogy 2/3-os hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerűen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra.

I/2. Megtévesztő a vitairat azon állítása, hogy az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-előkészítő bizottság készítette el, hiszen a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat szerint csupán iránymutatásul szolgál a további alkotmányozó munkában, annak semmiféle normatív ereje nincs. Vagyis az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el.

I/3. Nem igaz a vitairat azon állítása, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről. Valójában az Alaptörvény tervezete csak március 14-én lett nyilvános, és a parlamenti vita pedig mindössze kilenc napig tart. 

I/4. Csúsztatás a széles körű szakmai vitára történő utalás, mivel az állítólagos szakmai vita idején az Alaptörvény tervezetéből egyetlen sor sem volt ismert, így szakmai vitáról beszélni értelmetlen.

I/5. Nem fedi a valóságot a vitairat azon állítása, hogy az új Alaptörvényről „nemzeti konzultáció” folyt. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig populista követelések köszönnek vissza. A tizenkét kérdés távolról sem fedte le azokat az érdemi témákat, amelyekben döntést kell hozni az alkotmányozás során, mint például azt, hogy szükség van-e új alkotmányra, vagy hogy milyen legyen az Alkotmánybíróság hatásköre.

II. A fordítás félrevezető pontjai (angolul pdf)

II/1. A fordítás nem tartalmazza az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. A hitvallás hiánya más színben tünteti fel az egész Alaptörvényt, hiszen abban kitüntetett értékként jelenik meg a keresztény vallás, olyanként, amelynek „nemzetmegtartó ereje van”, amelyben a hit a nemzeti összetartozás alapvető értéke. A kitüntetett szerep ugyanakkor nem csak szimbolikus jelentőségű, hiszen a tervezet Q. cikke értelmében az Alaptörvényt a Nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni. 

II/2. A fordításból nem derül ki, hogy az Alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott Alkotmány jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is.

II/3. A fordítás nem tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét, amely olyan szankció, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint. 

II/4. A fordítás szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők rendelkeznének választójoggal, amelynek a valós szöveg tételesen ellentmond.

II/5. A fordítás szerint az Alkotmánybíróságnak rendes bírói indítvány alapján van hatásköre a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági kontrolljára. Valójában a szöveg ezt a lehetőséget kizárja.

A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.

 Az alkotmányozási eljárásról a három civil szervezet kritikája (angolul pdf)

 A civil szervezetek által készített fordítása az Alaptörvény-tervezetnek (angolul pdf)

A kormány által készített fordítása az Alaptörvény-tervezetnek (angolul pdf)

 A legsúlyosabb félrefordítások és kihagyások a kormány fordításából (angolul pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Dermesztő hatással járhat a rémhírterjesztés tényállásának módosítása

A koronavírus elleni védekezésről szóló T/9790. számú törvényjavaslat a Btk. rémhírterjesztésről szóló szabályait is módosítaná. Elemzés.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Jogsértő megosztás

Már egy facebookos megosztás sem veszélytelen! Ügyfelünk sem gondolta volna, hogy a leghétköznapibb tevékenység, egy Facebook poszt megosztása után bíróság előtt találhatja magát. Pedig így történt, miután megosztott egy, a helyi önkormányzattal szemben kritikus Facebook posztot, és a jogerős döntés szerint ezzel megsértette Tata Önkormányzatának jó hírnevét.