Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-­ben kirobbant, korrupt buszbeszerzésekről szóló Daimler­-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy­-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-­ös Mercedes­ buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-­ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-­ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-­ös Mercedes­tendert. A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban. Pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K­-Monitor azt közérdekű adat­igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-­Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntés előkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, továbbá elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt az MNV nem tudta alátámasztani, a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van.

Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeiről folyamatosan beszámolunk a jövőben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a MÁK ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.