Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-­ben kirobbant, korrupt buszbeszerzésekről szóló Daimler­-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy­-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-­ös Mercedes­ buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-­ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-­ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-­ös Mercedes­tendert. A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban. Pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K­-Monitor azt közérdekű adat­igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-­Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntés előkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, továbbá elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt az MNV nem tudta alátámasztani, a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van.

Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeiről folyamatosan beszámolunk a jövőben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.