Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-­ben kirobbant, korrupt buszbeszerzésekről szóló Daimler­-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy­-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-­ös Mercedes­ buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-­ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-­ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-­ös Mercedes­tendert. A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban. Pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K­-Monitor azt közérdekű adat­igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-­Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntés előkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, továbbá elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt az MNV nem tudta alátámasztani, a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van.

Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeiről folyamatosan beszámolunk a jövőben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pályázatot hirdet a TASZ a Századvég- tanulmányok feldolgozására

A Társaság a Szabadságjogokért cikkíró pályázatot hirdet hivatásos és amatőr szerzők, újságírók, bloggerek, grafikusok, kutatók részére a TASZ jogsegélyszolgálata munkájának eredményeképpen nyilvánosságra került, négymilliárd forint közpénzért készült Századvég-tanulmányokat elemző cikkek megírására, infografikák elkészítésére.

Felszólítjuk Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az információszabadság törvény módosítását, ami alaptörvény-ellenesen korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és a K-Monitor korrupcióellenes szervezet azért fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Quaestor-ügy: tegyék nyilvánossá Szijjártó Péter és Orbán Viktor híváslistáját és levelezését!

A Quaestor-ügy kapcsán információ hiányában csak találgathatunk a miniszterelnök és a külügyminiszter szerepéről a botrányban. Annyit biztosan tudunk, hogy az érintett cég közpénzt kezelt, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a mai nappal  adatigényléssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.