Fenyegetnek, oszt annyi

A rendőrség megszüntette a Matula Magazin IZSDB-szolgáltatása miatt indított eljárást. Az internetes magazin „tippelésen és találgatáson” alapuló zsidó-adatbázisa okán az újság egy szerkesztője ellen három hónapja indult nyomozás, különleges személyes adattal való visszaélés miatt.

Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője, Pelle Andrea látta el a védelmet. A mostani, ügyészség általi nyomozás-megszüntetés - melyre azért került sor, mert az elkövetett cselekmény nem volt bűncselekmény, és tényállási elemek hiányoztak a személyes adattal való visszaélés megvalósulásához – újabb példája  a „fenyegetnek, fenyegetnek, aztán semmi” típusú büntetőeljárásoknak.

Az elhíresült Sickratman-dal, a Balra át! tavaly tavasszal hasonló reakciókra késztette a jogalkalmazókat. A büntetőeljárást akkor Sickratman ellen is megindították, majd alig egy hónap múlva megszüntették, akkor ennyi idő kellett ahhoz, hogy a rendőrség megállapítsa, nem történt az ügyben bűncselekmény.

Jelen esetben a márciusban megindult nyomozás után június 14-én kaptuk kézhez a nyomozást megszüntető határozatot. Hogy jó helyen voltak-e a Matula Magazin szerkesztőjének számítógépei a rendőrségi raktárban, valamint hogy költséghatékonyan került-e elköltésre a Jobbik Magyarországért Mozgalom feljelentése alapján indult büntetőeljárás közel 180 ezer adófizetői forintja, eldönthető.

További kommentár helyett az üggyel kapcsolatban nem tudjuk megállni, hogy ne idézzük vissza az eljárás megindításakor, márciusban kiadott TASZ-közlemény zárósorait: „A TASZ álláspontja az, hogy a szólás-és véleménynyilvánítási szabadságot elfogadhatalan olyan meg-meginduló büntetőeljárásokkal fenyegetni, melyek esetében jogvégzett emberek számára egyértelmű, hogy a nyomozások megszüntetése lesz az adófizetők pénzén megindított procedúrák vége.”

Olvassa el a nyomozást megszüntető határozatot!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A médiaszabadság, a médiapluralizmus és az újságírók védelme Európában

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2020/2009(INI) számú jelentéstervezetéhez.

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Hiába szeretnénk videofelvételeken is megmutatni, hogy pereinkben hogyan ítélkeznek a magyar bíróságok, ezt gyakran nem tudjuk megtenni. A tárgyalótermekben ugyanis csak akkor forgathatunk, ha a tárgyalást vezető bíró ezt lehetővé teszi számunkra. Ez pedig sokszor nincs így.

Azok a bírák, akik megtiltják számunkra a felvételkészítést, mindig arra hivatkoznak, hogy a tárgyalásokat csak a sajtó filmezheti, mi pedig nem minősülünk a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy az olyan „watchdog” típusú civil szervezeteket, mint a TASZ, a sajtóhoz hasonló jogok illetik meg. Ezek a szervezetek ugyanis szintén jelentős szerepet töltenek be a közvélemény formálásában, ezen keresztül pedig a közhatalom társadalmi ellenőrzésében.

du_ho_sharcos_gomb_1_1.png

Emiatt nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, de a civil szervezetek számára tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Azért, hogy ezt a bíróságok is tudomásul vegyék, 2016-ban a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Nézzétek meg videónkat a témában:

Vissy Beatrix