Forduljon az Alkotmánybírósághoz az ombudsman a halasztható műtétek PCR-teszthez kötése miatt!

Az alapvető jogok biztosa korábban már megállapította, hogy a körlevelekbe és miniszteri utasításokba foglalt szabályok jogsértők, a kormány viszont a megfelelő szabályozás kialakítása helyett az alapjogokat sértő szabályokat emelte jogszabályi szintre.

Bár alapvető jogokat korlátozó intézkedésről van szó, először mégis csak sajtónyilatkozatokból és közösségi oldalakon megosztott bejegyzésekből lehetett értesülni arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a betegek saját költségén elvégeztetendő antigén- és PCR-tesztekhez kötötte az elektív (azaz halasztható) egészségügyi beavatkozásokat azok esetében, akik nem kapták meg a koronavírus elleni védőoltást. Később ugyan körleveleket és egyedi miniszteri utasításokat is kiadtak erről, ám – ahogy arra már májusi állásfoglalásunkban felhívtuk a figyelmet – ezt a kérdést jogszabályban kell rendezni, és a jogalkotónak nagyon kell arra ügyelnie, hogy ne legyen alapjogsértő a szabályozás. A szabály ugyanis egyfajta pénzügyi küszöböt emel a betegek elé, akiknek a PCR-teszt megvásárlásával „belépti díjat” kell fizetniük az egészségügybe. Ez ellentétes az állami egészségügy ingyenes hozzáférhetőségének elvével, és sokak számára megfizethetetlen terhet jelent, vagyis kizárja őket az egészségügyi ellátásból, jogellenesen korlátozza az érintettek egészségügyi döntési szabadságát és jogellenes hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A kérdést az alapvető jogok biztosa is megvizsgálta. Jelentése a miénkhez hasonló érveléssel szintén arra jutott, hogy alapvető jogokat sért az önköltséges PCR-teszt előírása, ezért az utasítások és körlevelek visszavonására hívta fel a minisztert és a Nemzeti Népegészségügyi Központot.

Az ombudsman érvelése szerint az, hogy egy miniszteri utasítás írja elő a kórházaknak, hogy önköltséges PCR- és antigén tesztet kell kérniük a betegtől, ellentétes a jogállamiság Alaptörvényben rögzített elvével. Bár a miniszter elvileg csak az egészségügyi szolgáltatókat utasította, rendelkezéseinek hatásáa a gyakorlatban kiterjedt az állampolgárokra is (hiszen az állampolgároknak kellett megcsináltatniuk és kifizetniük a tesztet). Márpedig körlevelekben és egyedi utasításokban nem lehet kötelezettséget előírni az állampolgárok számára. A kvázi-szabályok lényegében kiterjesztették a vakcinaigazolványról szóló kormányrendeleteket az egészségügyre, miközben a jogalkotó erről nem szólt.

Az ombudsman azt a problémát is kiemelte, hogy a szabályok nem egyértelműek. A bizonytalanságokból fakadóan futott be hozzánk olyan jelzés, hogy egy klinikán – abszurd módon – önköltséges teszthez kötötték a programozott császármetszést, holott ez egyértelműen nem halasztható, elektív műtét.

A kormányrendelettel kapcsolatos jogi tudnivalókról honlapunkon részletesen írunk.

Az ombudsman formai kifogásainak egyszerűen eleget lehetett tenni a kifogásolt szabályok jogszabályba ültetésével. Így reagált a kifogásra a kormány is. Álláspontja szerint „semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével”. Így a kormány nem az ombudsman ajánlásának megfelelő szabályozást alakított ki, hanem a biztos által alapjogsértőnek ítélt szabályokat emelte jogszabályi szintre.

Ettől viszont még nem lesz jogszerű a szabályozás, mert az ombudsman két tartalmi kifogást is megfogalmazott.

Az egyik, hogy a kötelező önköltséges teszt követelménye az egészségügyi önrendelkezési jogot sérti. A biztos kiemeli: mivel Magyarországon jelenleg nem kötelező a koronavírus elleni védőoltás felvétele, az állampolgárok – egészségügyi önrendelkezési jogukat gyakorolva – visszautasíthatják azt. Egy szabadon választható védőoltásnál az állam eszköztára legfeljebb az ösztönzésre terjedhet ki: tájékoztatással vagy előnyök bevezetésével sarkallhatja polgárait arra, hogy oltassák be magukat.

Az antigén- és PCR-teszt költsége akár 30 ezer forintra is rúghat, ami a magyar nettó átlagkereset (273 ezer forint) kb. 10%-át teszi ki. Ha a be nem oltottak számára ezt az anyagi terhet helyezik kilátásba, az meghaladja az ösztönzés kategóriáját: az önköltséges tesztelés akkora anyagi terhet ró az érintettekre, hogy nincs reális esélyük arra, hogy ezt a lehetőséget válasszák. Marad tehát az, hogy beoltatják magukat, ami – a tényleges választás híján – az egészségügyi önrendelkezési joguk korlátozását jelenti. Az alapvető jogok biztosa szerint ebből fakadóan visszásság állapítható meg az emberi méltósághoz való jogból levezethető egészségügyi önrendelkezési jog kapcsán.

Az ombudsman másik tartalmi kifogása a védettségi igazolvány kórházakban való elfogadása miatt merült fel. Álláspontja szerint a szabadidős programokon való részvétel védettségi igazolványhoz kötése ésszerű mértékben biztosítja a járványügyi védelmet, ez a mérték azonban az egészségügyben nem elég.

Az ombudsman érvelése szerint az egészségügy olyan hely, ahol – közel – 100%-os bizonyosság kell, hogy aki bekerül, nem fertőz. A vakcinaigazolvány csak valószínűsíti az érintett személy védettségét, fertőzésmentességét, de nem igazolja azt. A szabályozás ennek ellenére úgy kezeli a vakcinaigazolványt, mintha alkalmas lenne a fertőzésmentesség igazolására, és erre alapozva tesz különbséget igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők között. Az ombudsman szerint ez a különbségtétel önkényes, ezért diszkriminatív.

A kormányrendelet megalkotásával a kormány tehát csak kis részben orvosolta az ombudsman által jelzett problémákat, a leglényegesebb kérdésekben azonban továbbra is fennmaradt az alapjogsértő állapot. Ezért arra kérjük az alapvető jogok biztosát, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a norma megsemmisítését. Mivel a kormányrendelet gyakorlatilag egy az egyben átültette a Biztos által sérelmezett szabályokat, reméljük, hogy az ombudsman is egyetért velünk: a kormányrendelet alaptörvény-ellenes, és meg kell semmisíteni.

Az alapvető jogok biztosának teljes jelentése elérhető innen. A TASZ májusi állásfoglalása pedig itt olvasható.

Az alapvető jogok biztosának írt beadványunk

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Itt a jelentés a kórházi fertőzésekről – a TASZ gyorselemzése

Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet szerint a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült. Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.

KISOKOS: Életvégi döntések, orvosi kezelés visszautasítása

Mi történne, ha egyszer csak baleset érné vagy betegség támadná meg, ami miatt nem tud többé kommunikálni? Biztos abban, hogy a kórházban tényleg az történne Önnel, amit szeretne? Családtagjai, szerettei tudnák, mi az, ami Önnek fontos? Nekik vajon nem lenne megterhelő, hogy olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek valójában Önt érintik leginkább? Betegségeinkkel nem könnyű foglalkozni. Még nehezebb, ha arra gondolunk, hogy mi fog történni velünk, ha az orvosok már nem tudnak meggyógyítani: ha súlyos betegség vagy baleseti sérülés miatt az életünk a végéhez közeledik.

Kórházi fertőzések: özönlenek a történetek a családi tragédiákról

Munkatársunk a múlt héten az Egyenes Beszéd vendégeként beszélt a kórházi fertőzésekről. Azt is elmondta: lehetőség van a jogérvényesítésére, így a TASZ ügyfeleket keres. Az elmúlt napokban özönlöttek a történetek a családi tragédiákról. Munkatársunk személyes beszámolójából viszont kiderül: a családtagok többsége csak egyvalamit szeretne.