Forrás nélkül maradt a szenvedélybeteg-ellátórendszer

Rendszerszintű problémák az addiktológiai ellátásban és működést ellehetetlenítő csúszások a drogterület szervezetei által elnyert pályázatok kifizetésében. A Kábítószerügyi Tanács idei első ülését sokkoló bejelentések tarkították.

Március 3-án tartották az idei első Kábítószerügyi Tanács ülést, amely lehetőséget biztosít a minisztérium és a drogszakmai szervezetek közötti egyeztetésre. Több megvitatott téma közül kettőt emelek ki, melyek lesújtó képet nyújtanak a hazai ellátórendszerben uralkodó állapotokról és a kormány velük ápolt viszonyáról. 

Súlyos problémák az addiktológiai ellátásban

A pécsi 4 Dimenzió Társadalomtudományi Egyesület két tevékenységét ismertette az ülésen: Médiamonitor alprogramunk által is célul kitűzött, újságíróknak szóló drogügyi képzést és érzékenyítést sztereotipizált médiahírek ellen, valamint az addiktológiai ellátóhelyek körében végzett felmérést. Míg a képzés reménykeltő tanulságokkal zárult, addig a kutatás egészen sötét képet festett az ellátórendszer állapotáról. Az addiktológiákat és a velük szakmai kapcsolatban álló szervezeteket és intézményeket is bevonó felmérések súlyos hiányosságokról és rendszerszintű problémákról árulkodnak. A végleges eredményeket a közeljövőben publikálják, ezért csak néhány megállapítást sorolok fel, melyek előadáson hangzottak el.

A kérdőívre válaszolók a legfontosabb problémák között említették a területi egyenlőtlenségeket a hozzáférésben, a finanszírozási és kapacitásbeli nehézségeket, a szociális terület tisztázatlan helyzetét, az ellátatlan megbetegedéseket (pl. alkoholizmus), és a nem egyértelmű diagnózisokat. Hiányszakmává vált az általános orvos, az addiktológiai konzultáns, az addiktológus, a családterapeuta és a szupervizor. 

Az intézmények tekintetében hiányosság mutatkozik a speciális csoportok kezelésében: a 14 év alattiak, a külföldi állampolgárok, a várandós nők, a szexmunkások, a gyermekvédelmi szakellátásban lévők, a büntetés végrehajtásban lévők, a fogyatékkal élők és belgyógyászati problémákkal is rendelkezők esetében. Nincs elegendő egyéni terápia, szűrőprogram, megkereső program, félutas ház, alacsonyküszöbű szolgáltatás, tűcsere. A finanszírozás nélküli ellátás rendszerszintű zavart jelez.  

A megkérdezettek javasolták többek között a család és a hozzátartozók megfelelőbb bevonását, a közösségi szemlélet terjesztését, a jelzőrendszer kiépítését, az önkéntesség bevonását és a munka világának feltérképezését annak érdekében, hogy ott miként jelenhetnek meg addiktológiai szempontok. Emellett javasolták a rendszeres továbbképzéseket és az életpálya modell nyújtását a területen, a legális szerekkel kapcsolatos szemléletmód formálását a szakemberek körében is, valamint a szerhasználat és a szülői minták közötti összefüggések tudatosítását.

A kutatók szakmai javaslatai között található az alapszolgáltatások megerősítése, a hatékonyságra ösztönző finanszírozás, a hozzáférés javítása, az elő- és utógondozás megerősítése, detoxikáló helyek létesítése, a gyermekkorúak ellátásának javítása, a területek közötti megfelelőbb együttműködés megteremtése és az iskolai szociális munka megerősítése. Felmerült az etnográfiai vizsgálat gondolata is a roma kultúrákban, hogy mintákat találjanak a szerhasználatból való felépülésekre. 

Felvinczi Katalin, a néhai Nemzeti Drogmegelőzési Intézet korábbi vezetője szerint a felvetett problémák mögött egy módszertani koordináció igénye fogalmazódik meg, amely segítené a szervezetek megfelelő működését.

Működés kifizetetlen pályázatokból

Szorosan a témához tartozik a napirendi pontok megtárgyalása után felmerült probléma: az ellátórendszer szervezeteinek jelentős része lehetetlen helyzetbe került azzal, hogy idén se a normatív típusú állami támogatásból, se a pályázati pénzekből nem kerültek kifizetésre egy forint se. Több szervezet elkezdte a pályázatban vállalt tevékenységét, de források híján nem tudják kifizetni a munkavállalókat. A „szerencsésebbek” egyelőre saját forrásból finanszírozzák a pályázatot nyert tevékenységet, ami az egyéb szolgáltatások kárára válik. A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) levélben fordult a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz jelezve, hogy a kormányrendelet szerint a vissza nem térítendő állami támogatások első részletét január 31-ig kellett volna folyósítani. Ehhez képest az alacsonyküszöbű ellátásoknál csak a szerződéskötés előkészítése kezdődött meg, ami súlyos nehézséget okoz a működésükben. A problémát tetézi, hogy a kötelező minimálbér emelésével párhuzamosan nem emelkedett az alacsonyküszöbű ellátások esetében a központi költségvetési támogatás, így ez jelenleg a munkatársak bérének kifizetésére sem elég, hogy az egyéb működési és fejlesztési költségekről ne is beszéljünk.

A drogkoordináció részéről Müller Éva elmondta, hogy szembesültek a problémával, és a minisztérium abban érdekelt, hogy a kifizetések minél előbb megtörténjenek. A KAB-os (Kábítószer-prevenciós programok) pályázatok kifizetése meglátása szerint március 15-ig meg fog történni. 

Berényi András a Forrás Lelki Segítők Egyesületének elnöke nehezményezte a kommunikáció teljes hiányát az állam részéről: a minisztérium még azzal se fárad, hogy egy levélben értesítse a csúszásról az érintetteket, ne adjisten egy rövid magyarázatot is fűzzön hozzá. Beszámolt arról az ülés reggelén kapott emailről is, ami szerint a jelenleg hatályos akcióterv egyik presztízsprogramját, a 3 milliárd Ft keretösszegű célzott prevenciós pályázatot felfüggesztették. A tény, hogy erről a drogkoordináció is a helyszínen értesült és találgatott az okokról aggasztó tendenciákat sejtet, melyben a hatalom már nem csak a civileket, hanem a velük kommunikáló állami intézményeket sem tájékoztatja a drogterületet érintő, létfontosságú változásokról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

A harc, amit nem kéne megnyernünk

  • A Magyar Idők sikerként ünnepli az otthoni pálinkafőzés emelkedését, a „pálinkaharc nyerésre állását”.
  • Eközben egy szót sem ejt a közel milliós nagyságrendű magyar alkoholbetegről és az ehhez köthető betegségekről, halálesetekről.
  • A kormány, miközben népszerűsíti a pálinkát, nem tesz semmit az alkoholivással járó károk mérsékléséért.
  • Pedig a legalizációk alapeleme, hogy a bevételek jelentős részét egészségügyi és társadalmi célokra fordítják.

Kutatás és sajtótájékoztató a szintifű használatról

A Kék Pont Alapítvány, az ELTE és az SZTE a szintetikus kannabinoid (biofű, herbál, szintifű) használók élményeiről szóló közös kutatásáról sajtótájékoztatót tartott június 23-án. Bár e szerek fogyasztása és a velük járó rosszullétek országosan egyre elterjedtebbek, a városvezetők nem akarnak tudomást venni a jelenségről.