Gyöngyöspata-per: jön a másodfok

Folytatódik a rendőrség elleni közérdekű perünk, amely a gyöngyöspatai romák diszkriminációjáról szól. Elsőfokon a bíróság megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért fellebbeztünk.

A Debreceni Ítélőtábla fog dönteni másodfokon abban a közérdekű, szeméyiségi jogi perben, amely elsőfokon az Egri Törvényszék előtt zajlott a TASZ és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság között. Az Egri Törvényszék 2015. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy elmulasztott megfelelően fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, és így elmulasztotta megvédeni a megfélemlített roma közösséget. A bíróság szerint később szabálysértési eljárási gyakorlatával is diszkriminálta a romákat a rendőrség. A jogsértés megállapításán túl a bíróság a TASZ kérelmére kötelezte a rendőrséget arra, hogy az ítélet rendelkező részét tegye közzé saját honlapján, és közölje a Magyar Távirati Irodával.

A felperes további kereseti kérelmeit a bíróság elutasította. Így nem tiltotta el a rendőrséget a jövőbeli jogsértésektől arra hivatkozva, hogy a megállapított diszkrimináció egyszeri múltbeli esemény volt, ezért az eltiltás nem indokolt. A TASZ további kereseti kérelmei a jogsértéstől eltiltás hatékonyságát voltak hivatottak biztosítani: kértük, hogy a bíróság kötelezze az alperest egy stratégia kidolgozására hasonló gyűlölet-incidensek megfelelő kezelésére illetve egy ellenőrzési mechanizmus kidolgozására a rendőrök bírságolási gyakorlata vonatkozásában. Azt is kértük, hogy kötelezzék a Gyöngyöspatán járőröző rendőröket antidiszkriminációs képzésen való részvételre. Mivel az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a jogsértéstől való jövőbeli eltiltást, ezért ezeket a kötelezéseket sem rendelte el.

Az elutasított kereseti kérelmek között volt két megállapítási kérelmünk is: az egyik arra vonatkozott, hogy a szélsőséges szervezetek gyöngyöspatai jelenléte idején a rendőrség szerintünk nemcsak mulasztással zaklatta a romákat, hanem azzal is, hogy őket kezdte indokolatlanul igazoltatni és bírságolni. Azt sem állapította meg a bíróság erre vonatkozó kérelmünk ellenére, hogy a szélsőségesek távozása utáni időszakban a diszkriminatív szabálysértési bírságolási gyakorlattal nemcsak közvetlen hátrányos megkülönböztetést, hanem zaklatást is megvalósított a rendőrség.

Az Egri Törvényszék elsőfokú ítélete itt olvasható. 

Az elsőfokú ítélet a TASZ álláspontja szerint rendkívül fontos és meghatározó előrelépés a hazai jogvédelemben és joggyakorlatban: először mondta ki ugyanis a bíróság közérdekű perben azt, hogy a rendőrség hátrányosan megkülönböztette roma honfitársainkat. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az ítélet a jövőre nézve visszatartó erejű legyen, és biztosítsa a rendőrség jogszerű fellépését, kötelességünknek tartottuk a fellebbezést az elutasított kereseti kérelmeink vonatkozásában.

A perről részletesebben itt és itt írtunk, az ítéletről szóló részletesebb beszámolót is tartalmazó írásunkat blogunkon olvashatja. Nézze meg a perről készített filmünket is 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?

A babák újra a polcon

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.

Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.

A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Marika ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra.

/A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./

"Akinek félnivalója van, az nem baj, ha fél. Sőt!"

Tavaly tavasszal fogadta el a miskolci önkormányzat azt hírhedt rendelet-módosítást, amely a telepfelszámolás ürügyén megkönnyíti a helyi romák kiűzését a városból. A vegzálás és zaklatás a városvezetés részéről azonban sokkal korábban kezdődött, és e hatósági ellenőrzések jogszerűtlenségét most már ombudsmani jelentés is bizonyítja.