Gyöngyöspata-per: jön a másodfok

Folytatódik a rendőrség elleni közérdekű perünk, amely a gyöngyöspatai romák diszkriminációjáról szól. Elsőfokon a bíróság megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért fellebbeztünk.

A Debreceni Ítélőtábla fog dönteni másodfokon abban a közérdekű, szeméyiségi jogi perben, amely elsőfokon az Egri Törvényszék előtt zajlott a TASZ és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság között. Az Egri Törvényszék 2015. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy elmulasztott megfelelően fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, és így elmulasztotta megvédeni a megfélemlített roma közösséget. A bíróság szerint később szabálysértési eljárási gyakorlatával is diszkriminálta a romákat a rendőrség. A jogsértés megállapításán túl a bíróság a TASZ kérelmére kötelezte a rendőrséget arra, hogy az ítélet rendelkező részét tegye közzé saját honlapján, és közölje a Magyar Távirati Irodával.

A felperes további kereseti kérelmeit a bíróság elutasította. Így nem tiltotta el a rendőrséget a jövőbeli jogsértésektől arra hivatkozva, hogy a megállapított diszkrimináció egyszeri múltbeli esemény volt, ezért az eltiltás nem indokolt. A TASZ további kereseti kérelmei a jogsértéstől eltiltás hatékonyságát voltak hivatottak biztosítani: kértük, hogy a bíróság kötelezze az alperest egy stratégia kidolgozására hasonló gyűlölet-incidensek megfelelő kezelésére illetve egy ellenőrzési mechanizmus kidolgozására a rendőrök bírságolási gyakorlata vonatkozásában. Azt is kértük, hogy kötelezzék a Gyöngyöspatán járőröző rendőröket antidiszkriminációs képzésen való részvételre. Mivel az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a jogsértéstől való jövőbeli eltiltást, ezért ezeket a kötelezéseket sem rendelte el.

Az elutasított kereseti kérelmek között volt két megállapítási kérelmünk is: az egyik arra vonatkozott, hogy a szélsőséges szervezetek gyöngyöspatai jelenléte idején a rendőrség szerintünk nemcsak mulasztással zaklatta a romákat, hanem azzal is, hogy őket kezdte indokolatlanul igazoltatni és bírságolni. Azt sem állapította meg a bíróság erre vonatkozó kérelmünk ellenére, hogy a szélsőségesek távozása utáni időszakban a diszkriminatív szabálysértési bírságolási gyakorlattal nemcsak közvetlen hátrányos megkülönböztetést, hanem zaklatást is megvalósított a rendőrség.

Az Egri Törvényszék elsőfokú ítélete itt olvasható. 

Az elsőfokú ítélet a TASZ álláspontja szerint rendkívül fontos és meghatározó előrelépés a hazai jogvédelemben és joggyakorlatban: először mondta ki ugyanis a bíróság közérdekű perben azt, hogy a rendőrség hátrányosan megkülönböztette roma honfitársainkat. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az ítélet a jövőre nézve visszatartó erejű legyen, és biztosítsa a rendőrség jogszerű fellépését, kötelességünknek tartottuk a fellebbezést az elutasított kereseti kérelmeink vonatkozásában.

A perről részletesebben itt és itt írtunk, az ítéletről szóló részletesebb beszámolót is tartalmazó írásunkat blogunkon olvashatja. Nézze meg a perről készített filmünket is 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Az új kormánypárti  törvényjavaslat indokolatlanul szétszakíthat családokat

A gyermekek védelme és biztonsága érdekében kormánypárti képviselők olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához. Tegnap valamennyi parlamenti képviselőnek megküldtük a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai álláspontunk, amihez neves gyermekjogi szakemberek és szervezetek is csatlakoztak.

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.