Gyöngyöspata-per: jön a másodfok

Folytatódik a rendőrség elleni közérdekű perünk, amely a gyöngyöspatai romák diszkriminációjáról szól. Elsőfokon a bíróság megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért fellebbeztünk.

A Debreceni Ítélőtábla fog dönteni másodfokon abban a közérdekű, szeméyiségi jogi perben, amely elsőfokon az Egri Törvényszék előtt zajlott a TASZ és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság között. Az Egri Törvényszék 2015. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy elmulasztott megfelelően fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, és így elmulasztotta megvédeni a megfélemlített roma közösséget. A bíróság szerint később szabálysértési eljárási gyakorlatával is diszkriminálta a romákat a rendőrség. A jogsértés megállapításán túl a bíróság a TASZ kérelmére kötelezte a rendőrséget arra, hogy az ítélet rendelkező részét tegye közzé saját honlapján, és közölje a Magyar Távirati Irodával.

A felperes további kereseti kérelmeit a bíróság elutasította. Így nem tiltotta el a rendőrséget a jövőbeli jogsértésektől arra hivatkozva, hogy a megállapított diszkrimináció egyszeri múltbeli esemény volt, ezért az eltiltás nem indokolt. A TASZ további kereseti kérelmei a jogsértéstől eltiltás hatékonyságát voltak hivatottak biztosítani: kértük, hogy a bíróság kötelezze az alperest egy stratégia kidolgozására hasonló gyűlölet-incidensek megfelelő kezelésére illetve egy ellenőrzési mechanizmus kidolgozására a rendőrök bírságolási gyakorlata vonatkozásában. Azt is kértük, hogy kötelezzék a Gyöngyöspatán járőröző rendőröket antidiszkriminációs képzésen való részvételre. Mivel az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a jogsértéstől való jövőbeli eltiltást, ezért ezeket a kötelezéseket sem rendelte el.

Az elutasított kereseti kérelmek között volt két megállapítási kérelmünk is: az egyik arra vonatkozott, hogy a szélsőséges szervezetek gyöngyöspatai jelenléte idején a rendőrség szerintünk nemcsak mulasztással zaklatta a romákat, hanem azzal is, hogy őket kezdte indokolatlanul igazoltatni és bírságolni. Azt sem állapította meg a bíróság erre vonatkozó kérelmünk ellenére, hogy a szélsőségesek távozása utáni időszakban a diszkriminatív szabálysértési bírságolási gyakorlattal nemcsak közvetlen hátrányos megkülönböztetést, hanem zaklatást is megvalósított a rendőrség.

Az Egri Törvényszék elsőfokú ítélete itt olvasható. 

Az elsőfokú ítélet a TASZ álláspontja szerint rendkívül fontos és meghatározó előrelépés a hazai jogvédelemben és joggyakorlatban: először mondta ki ugyanis a bíróság közérdekű perben azt, hogy a rendőrség hátrányosan megkülönböztette roma honfitársainkat. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az ítélet a jövőre nézve visszatartó erejű legyen, és biztosítsa a rendőrség jogszerű fellépését, kötelességünknek tartottuk a fellebbezést az elutasított kereseti kérelmeink vonatkozásában.

A perről részletesebben itt és itt írtunk, az ítéletről szóló részletesebb beszámolót is tartalmazó írásunkat blogunkon olvashatja. Nézze meg a perről készített filmünket is 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb gyöngyöspatai ügyben várható strasbourgi döntés

2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A vádlottak padján voltam, de büszke voltam rá

Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert. Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.